Megtörtént az első találkozás a pécsi városvezetés és a helyi vállalkozók között

Február 13-án, csütörtök este tartott fórumot a Corso Hotelben a vállalkozóknak Péterffy Attila polgármester, Ruzsa Csaba alpolgármester, a rendezvényen Genczler István (BIOKOM), Rózsa Zoltán (ZSÖK) és Vida János (PÉTÁV) ügyvezetők vettek részt, a házigazda pedig Mellár Tamás független országgyűlési képviselő volt a félszáznál is több érdeklődőt vonzó eseményen.

Elsőként Mellár Tamás köszöntötte az egybegyűlteket, és kifejtette, már többször próbálkoztak ilyen fórummal, de a korábbi városvezetés nem igazán állt szóba velük. A mostani városvezetés viszont partnerként tekint a vállalkozókra, aminek ő nagyon örül. 

Péterffy: 10 fejlesztésből 8 forráshiányos

Péterffy Attila polgármester is köszöntötte az egybegyűlteket, mint elmondta, igyekeznek egy komplex képet mutatni arról, hogy a választás óta eltelt 4 hónap alatt mit tettek és mit terveznek a továbbiakban. Hozzátette, mivel most már jobban belelátnak a város anyagi helyzetébe, így ezt is szem előtt kell tartaniuk a terveiknél, a gazdaságfejlesztés pedig eszköz arra, hogy Pécs élhető legyen. 

Mint mondta, nagy eredményekről még nem tud beszámolni, de az alaphelyzet felmérésén már talán túlestek, a 23 milliárd forintos forráshiány sajnos megvan még mindig, ebben nem volt változás. Az idei költségvetést nagyban befolyásolja a 8,54 milliárd forintos kormányhitel idei visszafizetése, emiatt készítették el két verzióban a tervezetet.

Az egyik verzió a teljes összeg idei visszafizetésével kalkulál, míg a másik verzióban a város kéri a kormánytől a törlesztés átütemezését és idei évben 1,54 milliárd forintot fizetne vissza. A tervezet kapcsán némi közlemény-csörte is kialakult a Fidesz és az ellenzék között - a szerk.

Kijelentette, az előző vezetés által felvett hitelt vissza szeretnék fizetni, és a város erejéhez mérten akarják a fejlesztéseket elvégezni. Arra is kitért, hogy az előző érában megkezdett fejlesztéseket be kívánják fejezni, ugyanakkor fölösleges projektekbe nem akarnak belemenni. 

A polgármester elmondta, jelenleg 10-ből 8 fejlesztés forráshiányos, emiatt folyamatosan megy az átcsoportosítás és a sakkozás, hogy miképp is tudják leszorítani az árakat, főleg, ha túlárazottnak tűnik egy beruházás. Továbbá a városi cégeknél néhány felesleges szolgáltatást már megszüntettek, ezt a későbbiekben is folytatni fogják a stabil működés elérése miatt. Azon is dolgoznak, hogy a helyi tőkeerős cégeket helyzetbe lehessen hozni a közbeszerzéseken, akár úgy, hogy kisebb részekre bontják a tendereket, itt még vizsgálják ennek a jogi lehetőségeit - magyarázta. 

Zökkenőmentes városüzemeltetés mellett városfejlesztés

Ruzsa Csaba alpolgármester a főbb stratégiai célokat ismertette nagy vonalakban, mint elmondta, a Balkán és a német területek elérése az egyik cél, a fiatalok helyben tartását is szeretnék elérni, folyamatosan egyeztetnek nagy cégekkel, közben próbálják a külföldön dolgozó szakértői gárdát hazahozni, hogy azok az itthoni munkahelybővítést segíthessék. A csökkenő demográfiai mutatót is meg szeretnék fogni a hazahozó programmal. Arra is kitért, hogy ipari és turisztikai területen is szükség van a gazdaságfejlesztésre, de úgy, hogy a Zöld Város-elképzelést is szem előtt tartják.

Beszélt a félbemaradt beruházások folytatásáról (a Corso melletti területet és a Balokányt említette, mint olyan projekteket, ahol folynak a tárgyalások), kitért a városi cégeknél zajló bérfejlesztésekre is (a terv az, hogy a munkaerő megtartása mellett a béreket is növelni szeretnék), majd a zökkenőmentes városüzemeltetést, a múltbeli adósságok rendezését és a városfejlesztést (befektetők bevonzása, ipari parkok és a reptér fejlesztése) hozta fel.

Kitért arra is, hogy lakossági és céges adóemelést nem tervez a városvezetés, ugyanakkor az adóbehajtások hatákonyságát növelni kell, és az idegenforgalmi adóbevételt is növelnék a Pécsen töltött vendégéjszakák számának emelésével. Azt is fölemlegette, hogy mivel a 2021-2027 közötti uniós ciklusban a megyei jogú városokra jutó hazai keret alacsony, így közvetlen uniós források elérését is vizsgálják. Beszédének végén még hozzátette, fut a munkásszálló-építés projekt előkészítése, egy-két új iparcsarnok építését is tervezik, de szükség van a helyi cégek és az önkormányzat közötti jobb kapcsolat elérésére, valamint a testvérvárosokba (Fellbach és Graz) is ellátogatnak a tervek szerint májusban a kapcsolatok szorosabbra fűzése miatt.

A rezsicsökkentés betett a PÉTÁV-nak

Ruzsa Csaba után a jelenlévő három ügyvezető mutatta be 10-10 percben az alájuk tartozó cégeket. Rózsa Zoltán a ZSÖK kapcsán arról beszélt, hogy mára a cég egy kulturális holdinggá vált, 20 milliárdos ingatlanvagyona van és 120 munkavállalója, az idei költségvetésükből 1,508 milliárdot az állam, 200 milliót a város áll, saját bevételük pedig általában 600 és 750 millió forint között van. Kitért arra is, hogy az üzemeltetés és karbantartás évi körülbelül egymilliárd forintot jelent, az üzemeltetésnél törekszenek arra, hogy helyi cégeket tudjanak heyzetbe hozni. Kitért a látogatószámokra (a Zsolnay Negyedben tavaly 273 ezernél többen fordultak meg), és arra is, hogy bár 2016-ban indult a Zsolnay Fényfesztivál, már több díjat is nyert a rendezvény, tavaly körülbelül 75 ezren voltak rá kíváncsiak, és idén már most nagy a várakozás. Azt is elmondta röviden, hogy további fejlesztéseket terveznek, ahol úgyszintén várják a helyi vállalkozások pályázatát is, és hogy a Káptalan utcában gondolkodnak egy nyári eseménysorozat beindításán.

Genczler István a BIOKOM kapcsán elmondta, 2011 óta jelentősen bővült a cégcsoport feladatköre, akkor még hulladékszállítással foglalkozott a cég, mostanra viszont a parkerdő és a városi növényzet gondozását, az útfelületek javítását, a temetők fenntartását is beleértve közel száz feladatkörben dolgozik a cég. Kitért a síkosságmentesítésre is, valamint a vízgazdálkodásra és a klímaváltozás miatt fellépő villámárvizekre, amik nagy feladatot jelentenek a következő években. Az is elhangzott, hogy több speciális feladatnál - például a faállomány gondozásánál - helyi vállalkozásokat is foglalkoztatnak.

Vida János a PÉTÁV-ot ismertette meg a közönséggel, mint elmondta, a távhő megtermelésétől és eljuttatásától a számlák behajtásáig terjed a feladatkörük. Kitért arra, hogy Pécs domborzati viszonyai miatt több hőközpontú a távhőrendszer, a következő évek fejlesztéseinek egyik része a rendszer jobb kiépítésével kíván foglalkozni, miközben magát a távhővezetékeket is fel kell majd újítani, lehetőleg minél hamarabb.

A cégvezető azt is elmondta, hogy a rezsicsökkentés miatt az árbevételük csökkent jó egymilliárd forinttal, ezt csak a növekvő állami támogatással lehetett kivédeni, ez tartja fenn a hazai távhőcégeket, majd kitért az igazi rezsicsökkentésre, ami alatt a fűtéskorszerűsítést, a házak hőszigetelését és a távolról vezérelhető okosotthonakt említette. A pályázati rendszer nehézségeiről is szólt, valamint a távhőre csatlakozó új egységekről is (ilyen az orvosi karon épülő új elméleti tömb épülete, vagy majd az új vásárcsarnok).

Közlekedési helyzet, elmaradt beruházások, élményfürdő, jobb kapcsolat a cégek és a városháza között - ezekre volt kíváncsi a közönség

A cégvezetői bemutatkozások után a közönség tehette fel a kérdéseit. Az első hozzászóló a gyalogátkelőhelyek rövid zöld jelzéseit hánytorgatta fel, mint amin változtatni kell. Egy másik hozzászóló az Iparsziget utcai vállalkozók helyzetét és a Tettye Forrásház Zrt-vel folytatott küzdelmüket hangsúlyozta, de arra is kitért, hogy kátyúzni is szükséges lenne a környéket. Egy tánctanár arra kérte a városvezetést, hogy adjanak a nyugdíjas korú táncegyesületeknek több fellépési lehetőséget, hogy megmutathassák, ők is aktívak még. A negyedik hozzászóló az adósságbehajtás hatékonysága kapcsán arról beszélt, hogy több mint egymilliárdnyi adóval tartoztak cégek, és hogy az adósságok behajtásában a könyvvizsgálók is segítenék az önkormányzatot.

A kérdésekre Péterffy Attila válaszolt. Az elsőre azt mondta, hogy a probléma ismert, ennek kapcsán hosszabb távon tervezi az önkormányzat a pécsi közlekedés átalakítását, ahol a közösségi közlekedést is átformálnák, ehhez kapcsolódóan pedig a lakosságot is megkérdeznék kérdőíveken. 

A második hozzászólónak azt válaszolta, hogy egyeztessenek külön a felmerült problékmák miatt, a harmadik kérdezőnek elmondta, hogy igyekeznek a város jelenlegi helyzete mellett is fenntartani a civileknek juttatott támogatásokat. Rózsa Zoltán ügyvezető hozzátette, hogy nyitott a ZSÖK a kérdésben, és egyeztetést javasolt. 

A negyedik hozzászólónak Ruzsa Csaba alpolgármester elmondta, ismertek a tartozással rendelkező cégek a városvezetés előtt, bár az adósságok behajtását nehezíti, hogy több cég már felszámolás alatt áll. Azon is javítani kell, hogy anno több Pécsen működő vállalkozás úgy látta jónak, ha nem a megyeszékhelyen vannak bejelentve. 

Egy hozzászóló a Hullámfürdő felújításáról és az élményfürdő projektjéről érdeklődött, egy másik az egyetem és a város kapcsolatának javítását kérdezte. Egy harmadik hozzászóló a lokális gazdaság felpörgetéséről kérdezett, egy cégvezető pedig az önkormányzattal való jobb kapcsolatról beszélt. 

Péterffy Attila és Ruzsa Csaba az élményfürdő kapcsán elmondta, anno az előző városvezetés a PSN Zrt.-re bízta a projekt előkészítését, az erre rendelkezésre álló 500 millió forint felét már elköltötték, de látszatja nincs sok. A még rendelkezésre álló 250 millió kapcsán a kormánnyal egyeztetnek, hogy annak felhasználását 2021-re ütemezzék át. Az élményfürdő mellett pedig egy szállodafunkciót is ki kellene alakítani, hogy rentábilis legyen a fenntartás. De ez még minimum 3-4 év - tették hozzá. A Hullámfürdő felújításáról úgy nyilatkoztak, hogy már zajlik a felmérés az állapotokról és azok javítási lehetőségeiről. Hozzátették, emellett kisebb strandok felmérését is végzi az önkormányzat.

Az egyetemmel való szorosabb kapcsolattartás kapcsán Péterffy Attila elmondta, komolyabb együttműködés indult már, de közben készülnek a kormánnyal való tárgyalásra, és tervben van, hogy a kormánynak bemutatják a gazdaságfejlesztési terveiket, ebben pedig az egyetemmel karöltve dolgoznak egy operatív stábban. A helyi gazdaságfejlesztésre és a cégek és az önkormányzat közti kapcsolatra utalva a polgármester kifejtette, nagyban kívánnak építeni a lokális szereplőkre, erre több program is tervben van már. Számítanak a pécsiek ötleteire is a gazdaságfejlesztési koncepciók kialakításában és véleményézésében.

Az új vásárcsarnok és a műjégpálya kérdése is felmerült, ennek kapcsán a polgármester elmondta, a vásárcsarnok megépítése továbbra is cél, már megvan a kivitelező is, de plusztámogatás kell hozzá, amire az igényt az előző és a mostani városvezetés is benyújtotta a kormánynak, a döntésére várnak. A jégpálya kapcsán most azt is vizsgálják, hogy a befedése mekkora költségvonzattal és bevétellel jár (mivel akkor egész évben lehetne használni). Ruzsa Csaba hozzátette, a társasági adó felhasználásának változása (hogy beruházásra is lehet fordítani) miatt van lehetőség erre. 

Mellár Tamás a rendezvény végén mint házigazda elmondta, ez is egy olyan alkalom volt, hogy a vállalkozók megismerhessék a városvezetést és elképzeléseiket. Lesznek majd szakmai rendezvények is, és szeretnék elérni, hogy minden városi cég felügyelőbizottságában legyen civil tag, őket a civil szervezetek válasszák ki, ez még kidolgozás alatt áll - tette még hozzá, majd megköszönte a meghívottaknak, hogy részt vettek a fórumon.