Megyénként eltérő mértékben emelné meg a kormány a kormányhivatali és járási dolgozók bérét
A szakszervezet szerint ez rossz lépés, a kormány azzal magyarázza a döntést, hogy egyes területeken nagyobb a piaci verseny, így ott többet kell adni a dolgozónak, hogy maradjon. A lépéssel a hátrányosabb helyzetű megyékben dolgozók járnak rosszul.
A Népszava cikke szerint 2020. áprilisától, januárig visszamenőlegesen emelné meg a kormány a kormányhivatalokban (fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői) dolgozók fizetését, erre 32 milliárd forintot különítettek el - ám van egy kis trükk a dologban.
A Miniszterelnökség közleménye szerint ugyanis a szellemi foglalkoztatásúak megyénként eltérő fizetéséhez mérve adnák meg a fizetésemeléseket.
"Az illetményemelés során a kormány figyelembe veszi a regionális munkaerőpiaci hatásokat, így a 19 megyei és a fővárosi kormányhivatalban dolgozó kormánytisztviselők illetményét a szellemi foglalkozásúak adott megyére jellemző átlagkeresetéhez igazítják. A KSH területi adatai alapján differenciált béremelést az indokolja, hogy egyes megyékben és a fővárosban kiélezettebb a munkaerőpiaci helyzet, így ezekben a régiókban nagyobb arányú emeléssel biztosítható a versenyképes kormányhivatali fizetés."
Emellett áprilistól ismét bevezetnék a területi hivataloknál a cafetériát, így a Miniszterelnökség közleménye szerint a kormányhivatali bérek így minden megyében legalább 10 százalékkal, átlagosan 18 százalékkal, de egyes helyeken akár 35 százalékkal is megnőhetnek.
A szellemi foglalkozásúak bruttó bérei nagy szórást mutatnak a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) tavalyi adatai szerint. Míg Budapesten 542 ezer forint volt havi bruttóban a bér, addig Békésben mindössze 327 ezer volt a kereset. A teljes foglalkoztatottságban a közigazgatásban dolgozók a cikk szerint átlagosan 435 497 forintot keresnek havonta, de az sem ismert, hogy a kormány mely számítást vette alapul.
Nem örülnek a szakszervezetek a differenciált béremelési ötletnek
A Népszavának nyilatkozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné szerint egyfelől siker, hogy a kormány a két évvel ezelőtt kért 30 százalékos bérfejlesztést teljesíti, de a megoldásnak már nem tudnak örülni.
A szakszervezeti vezető a lapnak elmondta, mivel minden kormányhivatalban dolgozónak ugyanannyi munkát kell ellátnia, így a béremelésüket is egységesen kellene kezelni, ehhez képest aggasztó, hogy a versenyszférát adatai alapján tesznek különbséget. Emiatt, meg mert a cafetéria újbóli bevezetését is eléggé kétkedve fogadják, négy szakszervezeti vezető indítványozott tanácskozást a kormányzati igazgatásról szóló törvény megváltoztatása kapcsán (amely tavaly lépett élebe).
A dél-dunántúli régió kormányhivatali dolgozói sem keresnek sokat
A KSH 2019 első és harmadik negyedévről szóló adatai (vagyis 2019. január 1. és szeptember 30. közötti adatok) szerint Baranya megyében
"az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a verseny- és a költségvetési szférában 297, illetve 292 ezer forint volt"
az említett időszakban.
Az is kiderül a tájékoztatóból, hogy Baranyában
"a bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10,8%-kal múlta felül a 2018. I–III. negyedévit, a növekedés üteme megegyezett az országossal. A keresetek 18,4%-kal alacsonyabbak voltak, mint országosan."
"Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 12,6, a szellemieknél 8,4%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 230, a szellemieké 366 ezer forintra bővült"
- olvasható a tájékoztatóban.
Jól látható, hogy míg a Békés megyeinél pár tízezer forinttal többet keresnek bruttó átlagkeresetben a baranyai szellemi foglalkozásúak, addig a fentebb mutatott budapesti bruttó átlagkeresettől igen messze állnak.
Somogyban a tavalyi első és harmadik negyedév adatai szerint az
"átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 13,0, a szellemieknél 7,8%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 237, a szellemieké 374 ezer forintra bővült."
Viszont a somogyi keresetek az országos átlagnál 18 százalékkal voltak alacsonyabbak.
Tolna megyében egy fokkal jobb volt a helyzet tavaly, a KSH adatai szerint ugyanis az
átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 12,3, a szellemieknél 9,7%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 254, a szellemieké 436 ezer forintra bővült.
A tolnai keresetek csak 7,2 százalékkal maradtak el tavaly az első három negyedévben az országos átlagtól, a megyében a Paksi Atomerőműnek van emelő hatása a bérekre.
