Megyénként eltérő mértékben emelné meg a kormány a kormányhivatali és járási dolgozók bérét

2020. január 20. 12:24

A szakszervezet szerint ez rossz lépés, a kormány azzal magyarázza a döntést, hogy egyes területeken nagyobb a piaci verseny, így ott többet kell adni a dolgozónak, hogy maradjon. A lépéssel a hátrányosabb helyzetű megyékben dolgozók járnak rosszul.

Fotó: pixabay.com CCO

A Népszava cikke szerint 2020. áprilisától, januárig visszamenőlegesen emelné meg a kormány a kormányhivatalokban (fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői) dolgozók fizetését, erre 32 milliárd forintot különítettek el - ám van egy kis trükk a dologban. 

A Miniszterelnökség közleménye szerint ugyanis a szellemi foglalkoztatásúak megyénként eltérő fizetéséhez mérve adnák meg a fizetésemeléseket. 

"Az illetményemelés során a kormány figyelembe veszi a regionális munkaerőpiaci hatásokat, így a 19 megyei és a fővárosi kormányhivatalban dolgozó kormánytisztviselők illetményét a szellemi foglalkozásúak adott megyére jellemző átlagkeresetéhez igazítják. A KSH területi adatai alapján differenciált béremelést az indokolja, hogy egyes megyékben és a fővárosban kiélezettebb a munkaerőpiaci helyzet, így ezekben a régiókban nagyobb arányú emeléssel biztosítható a versenyképes kormányhivatali fizetés."

Emellett áprilistól ismét bevezetnék a területi hivataloknál a cafetériát, így a Miniszterelnökség közleménye szerint a kormányhivatali bérek így minden megyében legalább 10 százalékkal, átlagosan 18 százalékkal, de egyes helyeken akár 35 százalékkal is megnőhetnek.

A szellemi foglalkozásúak bruttó bérei nagy szórást mutatnak a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) tavalyi adatai szerint. Míg Budapesten 542 ezer forint volt havi bruttóban a bér, addig Békésben mindössze 327 ezer volt a kereset. A teljes foglalkoztatottságban a közigazgatásban dolgozók a cikk szerint átlagosan 435 497 forintot keresnek havonta, de az sem ismert, hogy a kormány mely számítást vette alapul.

Nem örülnek a szakszervezetek a differenciált béremelési ötletnek

A Népszavának nyilatkozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné szerint egyfelől siker, hogy a kormány a két évvel ezelőtt kért 30 százalékos bérfejlesztést teljesíti, de a megoldásnak már nem tudnak örülni. 

A szakszervezeti vezető a lapnak elmondta, mivel minden kormányhivatalban dolgozónak ugyanannyi munkát kell ellátnia, így a béremelésüket is egységesen kellene kezelni, ehhez képest aggasztó, hogy a versenyszférát adatai alapján tesznek különbséget. Emiatt, meg mert a cafetéria újbóli bevezetését is eléggé kétkedve fogadják, négy szakszervezeti vezető indítványozott tanácskozást a kormányzati igazgatásról szóló törvény megváltoztatása kapcsán (amely tavaly lépett élebe). 

A dél-dunántúli régió kormányhivatali dolgozói sem keresnek sokat

A KSH 2019 első és harmadik negyedévről szóló adatai (vagyis 2019. január 1. és szeptember 30. közötti adatok) szerint Baranya megyében

"az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a verseny- és a költségvetési szférában 297, illetve 292 ezer forint volt"

az említett időszakban. 

Az is kiderül a tájékoztatóból, hogy Baranyában 

"a bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10,8%-kal múlta felül a 2018. I–III. negyedévit, a növekedés üteme megegyezett az országossal. A keresetek 18,4%-kal alacsonyabbak voltak, mint országosan."

"Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 12,6, a szellemieknél 8,4%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 230, a szellemieké 366 ezer forintra bővült"

- olvasható a tájékoztatóban.

Jól látható, hogy míg a Békés megyeinél pár tízezer forinttal többet keresnek bruttó átlagkeresetben a baranyai szellemi foglalkozásúak, addig a fentebb mutatott budapesti bruttó átlagkeresettől igen messze állnak. 

Somogyban a tavalyi első és harmadik negyedév adatai szerint az

"átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 13,0, a szellemieknél 7,8%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 237, a szellemieké 374 ezer forintra bővült."

Viszont a somogyi keresetek az országos átlagnál 18 százalékkal voltak alacsonyabbak.

Tolna megyében egy fokkal jobb volt a helyzet tavaly, a KSH adatai szerint ugyanis az

átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 12,3, a szellemieknél 9,7%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 254, a szellemieké 436 ezer forintra bővült.

A tolnai keresetek csak 7,2 százalékkal maradtak el tavaly az első három negyedévben az országos átlagtól, a megyében a Paksi Atomerőműnek van emelő hatása a bérekre.

Forrás: Pécsi STOP/Népszava