Mellár: "Nálunk nem a piac mondja meg, ki nőhet és ki nem, hanem Orbán Viktor"

Közös lista, közös jelölt - Mellár bejelentette, hogy indulni kíván 2022-ben

Az interjú elején az országgyűlési képviselő elmondta, sosem lépett be a Fideszbe, nem tett hűségesküt, csak volt egy időszak, mikor a párt alapértékei és az övéi találkoztak. 

"1998 és 2002 között a Fidesz vezetése, beleértve Orbán Viktort is, elfogadta azt a három alapelvet, hogy piacgazdaságot kell építeni, demokráciának kell lennie, és az országnak a Nyugathoz kell tartoznia. Én ma is ezt vallom. Orbán ezzel szemben mit mond, tesz és képvisel? Illiberális állam, oligarchikus gazdaság, a példaképei pedig Putyin, Erdogan és Kína. Akkor tulajdonképpen ki árult el és mit?"

- magyarázta a képviselő, aki hozzátette, való igaz, hogy függetlenként a Párbeszéd-frakció tagja, de a pártba nem lépett be, ellenben már a kampány alatt kinyilvánította szerinte, hogy hol is áll. Hozzátette, függetlenként nem köti a frakciófegyelem, ahhoz és úgy szól hozzá a Parlamentben, ahogy lelkiismerete diktálja. 

Mellár elmondta, hogy szándékában áll a 2022-es országgyűlési választáson való elindulás, és kiállt az ellenzéki előválasztás szükségessége mellett is. Úgy fogalmazott, hogy szükség van az ellenzéki pártok megegyezésére, hogy túlnyomó többségük beálljon az egyéni jelölt mögé. Szerinte szükség van a választókerületi közös jelöltekre és a közös listára. Arra is kitért, hogy szerinte lesz közös miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki pártoknak, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a járvány előtti megbeszéléseken is a közös lista neuralgikus pont volt, a Jobbik, LMP és Momentum két ellenzéki listában gondolkodik, ez viszont Mellár szerint azt eredményezheti, hogy a közös jelöltek ellenére nyer a Fidesz. 

"Egyetlen listára van szükség a győzelemhez. Ez ráadásul egy olyan jelzés lenne a választópolgárok felé, aminek mozgósító hatása lehet, hiszen azt éreznék, hogy van tétje a választásnak"

- magyarázta, és saját példáját hozta fel (2018-ban ugyanis az LMP kivételével több ellenzéki párt is Mellárt támogatta jelöltként, aki szoros versenyben nyert a fideszes Csizi Péterrel szemben). Hozzátette, reméli, hogy az ellenzék nem készül újabb négy évnyi mellékszereplésre a Fidesz mellett.

Gazdasági válság: maradandó nyomokat hagy

A közgazdász professzor a járvány miatt beálló gazdasági válság hatásairól is megosztotta az elképzeléseit. 

Mint mondta, szerinte nem V alakú lesz a válság (nagy visszaesés után meredek felívelés addig a szintig, ahol a járvány előtt állt a gazdaság - erre számít az Európai Gazdasági Bizottság és a kormány is), hanem maradandó nyomokat fog hagyni. 

Mellár Tamás főként abban vár változást, hogy az előző évtizedekben világszerte elterjedt munkamegosztás (hogy egy-egy termékhez a hozzávalókat a világ más-más tájain állítják elő, építik meg) helyett a földrajzilag rövidebb távú nemzetközi munkamegosztás jöhet. Persze ez attól is függ, hogy a nagy nemzetközi konszerneknek, mint az autógyárak, mi fog számítani: az olcsó de a nagy távok miatt bizonytalan előállítás, vagy a drágább, de biztonságosabb rövidebb szállítású távú munkafolyamatok. 

"Ha a válság összekapcsolódik egy technológiai átalakulással, az időigényes folyamat, 2-3 év is eltelhet, mire a gazdaság visszatér arra a szintre, ahol volt a járványhelyzet előtt. Mivel a magyar export közel 80 százalékát a külföldi tulajdonú vállalkozások állítják elő, és az import is 80 százalékban az Európai Unióhoz kötődik, nem tudjuk függetleníteni magunkat ezektől a tendenciáktól."

- magyarázta Mellár, aki szerint a válságban Kína erősödni fog, ezzel szembe csak a skandináv utat lehetne vállalni, akik a high-tech iparágakban erősítenek.

A képviselő úgy látja, jelenleg is már 10 százalék körüli a munkanélküliség Magyarországon, csak ezt a kormány nem vallja be. Ebből közmunkával és egyebekkel le lehet ugyan faragni, de nem sokat. Arra is kitért, hogy egy gazdasági szerkezet-átalakításokkal járó elhúzódó válságban a Fidesz alacsonyabb népszerűséggel vághat neki a 2022-es választásnak, ami viszont az ellenzéknek kedvezhet.

Arra a felvetésre, hogy emiatt merült fel egy esetleges előrehozott országgyűlési választás megtartása, Mellár Tamás elmondta, hogy egy hirtelen bejelentett előrehozott választás kapcsán az ellenzék sem tudná egymás között a koordinációt lefolytatni. 

A gazdaságélénkítés nagy része az oligarchákhoz kerül

Az interjúban kitértek arra is, hogy Mellár Tamás és még több tucat más magyar közgazdász nyílt levélben kevesellte a kormány által bejelentett gazdaságvédelmi és egyéb válságellenes mentőcsomagot. Mellár szerint jelentős hatása volt a kiállásuknak, ugyanis később a kormány elkezdte beemelni az általuk megfogalmazottakat az akkor még szerény programba. A képviselő hozzátette, hogy

"hiába ragasztották rá azt a címkét, hogy ez minden idők legnagyobb válságkezelő programja, mert hogy a GDP 18-19 százalékát öleli fel, ennek a fele sem igaz. Hiszen egyrészt három évre jelentették be, másrészt belevették az MNB hitelprogramjait. A gazdaságvédelmi alapot úgy rakták össze, hogy a költségvetésben meglévő forrásokat csoportosítottak át, beleszámították a bankokra és a kereskedelmi multikra kivetett új adót, az önkormányzatoktól elvett pénzeket."

Mellár szerint a kormány felmérte a problémákat és tudja, hogy mekkora a baj, de nem akarja kifizetni a megoldáshoz szükséges összegeket. Ráadásul a kifizetett támogatások egy része a Fideszhez közeli oligarchák támogatására megy el például a szállodaiparban, nagyméretű és általános keresletélénkítést meg azért nem akar a kormány, mert az hosszabb távon a költségvetési hiányt növelné, illetve a devizahitelt.

"Tehát ez az oka a viszonylag kicsi gazdasági mentőcsomagnak, annak, hogy inkább a Budapest-Belgrád vasútra meg szállodaberuházásora költenek, mintsem mondjuk független kisvállalkozásoknak adnának pénzt, amelyek például fejlett technológiát vásárolnának külföldről, devizáért."

- sommázta Mellár a kormányzat gazdaásgi mentőcsomagját, hozzátéve, hogy a külföldi magyaroktól sem érkezik akkora befizetés, mint előtte, mert a járvány miatt sokan hazajöttek. 

"Nálunk nem a piac mondja meg, ki nőhet és ki nem, hanem Orbán Viktor"

- utalt arra a képviselő, hogy a gazdasági döntések nem gazdasági megfontolások alapján történhetnek az országban.

Gazdaságátalakítás kell

Mellár Tamás szerint a 2008-as gazdasági válság a fejlett országokban azt okozta, hgy a felsőbb rétegek még gazdagabbak lettek, a középosztály viszont összezsugorodott, egy része lesüllyedt - ezt az egészet pedig populizmussal védték ki. Viszont ezt a mostani válságot egy effajta populimussal már nem lehet kezelni, viszont a társadalmi szolidaritás elkezd erősödni. Viszont az nem elég, ha segélyekben és támogatásokban golndolkodik az ember, a képviselő szerint a skandináv utat kell járni (oktatás és egészségügy, valamint a high-tech ipar nagymértékű fejlesztése). 

Mellár kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer bukása után alapvetően kell megváltoztatni a hazai gazdaság szerkezetét, és az összeszerlő üzemekről el kell mozdulni fölfele, egy másik szintre a nemzetközi gazdasági munkaerőmegosztásban. 

"A magyar ellenzék számára az is fontos lenne, hogy elhatárolódjon a 2010 előtti időszak politikájától, amiben volt ugyan szociális érzékenység, de korrupció is, utóbbi nem 2010-ben kezdődött. A választópolgárok nem azt szeretnék, ha egy váltás után a pénzszivattyúk a fideszes zsebek helyett más zsebekbe pumpálnák a közpénzt. Fontos előre tisztázni, hogy egy ellenzéki győzelem esetén az új miniszterelnök és kormánya nem fog lepaktálni azokkal a tőkés körökkel, akik arra várnak, hogy majd átveszik a mostaniak szerepét"

- tette hozzá.

A NER piramisait bontják az ellenzéki önkormányzatok, ezért is vonják el a forrásokat

Mellár Tamás az interjúban azt is elmondta, hogy meglátása szerint a Fidesz tudatosan tartja szegénységben az emberek jó részét, mert ezzel a szavazatukat is meg tudja vásárolni. Ez azt a célt szolgálja, hogy Orbán Viktor minél tovább tudjon hatalomban maradni - magyarázta a képviselő, aki szerint a nyelveket tudó polgár nem kell a Fidesznek, de ez meg is látszott a választás eredményén, mivel a városok jó részében nem a Fidesz nyert.

Hozzátette, az is jól látszik, hogy hűbérként van kezelve a nemzeti oldal tőkéseinek a vagyona, Simicskának vagy Spédernek le kellett azt "adnia", miután kegyvesztetté váltak. 

"Ez nem polgári vagyon, hanem feudális, a király a fő hűbérúr, ő adja a hűbérbirtokokat, amiért viszont szolgálni kell. Az oligarchák vagy hűbéresek az uniós és állami pénzeket több láncon keresztül elkezdik lefelé elosztani, egészen a vidéki kisvállalkozásokig. Utóbbiak számára világos, hogy az ő megélhetésük attól függ, hogy a felsőbb szintekről kapnak-e valamit. Így épül fel a rendszer"

- vázolta fel a modellt a politikus. 

Mellár szerint mindez az innováció ellen hat, a beérkezett uniós pénzekből "fáraók piramisa" lett, stadionok, viszont a tavaly őszi önkormányzati választáson ellenzékivé lett városok ezeket a "piramisokat" kezdték el lebontani, ezért is ment nekik a Fidesz-kormány a járványhelyzet örve alatt. 

"Pécsett nem az volt a probléma, hogy a város nem kapott elég fejlesztési pénzt, hanem az, hogy ezeknek a pénzeknek a nagy része az újraelosztás során el is ment, mert a táskás emberek visszavitték Budapestre, a fővállalkozóknak, hiszen a helyiek csak az alvállalkozók alvállalkozói lehettek. Ezért kezdték el most csökkenteni az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, egyébként már a járványhelyzet előtt felmerültek ilyen tervek"

- magyarázta a politikus.

Mellár Tamás úgy látja, folytatni kell ezen "piramisok" lebontását az önkormányzatoknak, ehhez talpraesett vezetők kellenek, viszont a felíveléshez kell az is, hogy az Európai Unió úgy döntsön, a következő finanszírozási ciklusban nem, vagy nem csak a kormányon keresztül érkeznek a fejlesztési és egyéb források. Ha ez összejönne, az nagy könnyebség lenne az önkormányzatoknak, mert enélkül a folyamatos kormányzati forráselbönás miatt kivéreznek. a képviselő szerint a kiemelt gazdasági övezetek és a gödi példa jelenleg még nem terjed ki a megyei jogú városokra, de ez változhat.

Jelenleg már a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) elhúzódó végjátéka zajlik, az országgyűlési képviselő szerint egyre több olyan intézkedést fog hozni a Fidesz-kormány, amely bel- és külföldön egyaránt nem tesz jót neki.

A járvány bezavart a várost fejlesztő elképzelésekbe

Mellár az interjú végén elmondta, biztos, hogy lesznek még vitáik a Mindenki Pécsért ernyője alatt a pécsi közgyűlésben ülő politikusok között, de nincs nézetkülönbség, ami mentén széteshetne a koalíció. 

Nagyobb probléma a folyamatos kormányzati forráselvonás, ám ez akár azt is eredményezheti, hogy még erősebb ellenállást hoz ki az emberekeből, ha azt látják, hogy a kormány folyamatosan bünteti a városukat. 

Mellár szerint turizmusban kell fejleszteni Pécset - bár a járvány ennek most betett -, illetve a lassú építkezést folytatja az önkormányzat: nem egy nagyberuházót hoz, hanem inkább a kis- és középvállalkozásokat próbálja segíteni. Az ipari parkok fejlesztés, az innováció és az egyetemmel való kooperálás fontos még emellett.

A PTE-t érintő 1,9 milliárdos elvonás sem tesz jót a város fejlődésének, holott a fejlődléshez szükséges az innen érkező humántőke, amiben amúgy nem áll roszzul Pécs. 

Mellár szerint a bizalom is fontos tényező a fejlesztéseknél, egy külföldi beruházónál ez is fontos, mielőtt úgy dönt, hogy Pécsre hozza a pénzét. Ha viszont meggyőzik, az több más külföldi beruházót is be tud vonzani.