Momentum: megváltoztatták a választási körzethatárokat Pécsen
Nemes Balázs, a Momentum pécsi származású szóvivője szerint az őszi önkormányzat választás előtt szétszabdalták a pécsi választókerületeket, a belvárosban egy részt egy másik területhez csatoltak például. A jegyző szerint megpróbálták mindenhol közel azonosra kihozni a lakosságszámot.
Nemes Balázs, a Momentum Mozgalom pécsi származású szóvivője a Facebook-oldalán posztolta szerda délben, hogy Pécsen szétszabdalták az őszi önkormányzati választás választókerületeit.
Nemes szerint "ismert (és nem túl etikus) választási technika, hogy egy hatalmon lévő párt a választási kerületek határainak módosításával igyekszik befolyásolni egy jövőben megrendezendő választás eredményét.
Pécsett sincs ez másképp, az új rendelet értelmében a lakosságszám csökkenése miatt a korábbi 19 helyett idén csak 18 önkormányzati egyéni választókerület lesz."
A politikus szerint a körzethatárok módosításánál az indoklások egy kaptafára készültek, ráadásul szerinte nem is igazak.
Nemes Balázs a bejegyzéséhez mellékelt két térképrészletet, az egyiken jól látható, hogy a szűken vett belváros délnyugati részét egy másik körhethez csapták. De a Mecsekoldalon is vannak furcsa körzethatárok.
A másik mellékelt térképen Kertváros látható, ott amőbákat megszégyenítő módon sikerült a körzethatárokat meghúzni a Nevkó környékén.
"Ötletszerűen dobálgattak ide-oda néhány háztömböt a kívánt eredmény elérése érdekében. Ez persze nem fog nekik sikerülni, mert a nehezítő tényezők ellenére a pécsi ellenzék egységes és eltökélt.
Ettől függetlenül a jövőben erre a problémára kiemelten kell majd figyelni" - olvasható a bejegyzésben.
Nemes Balázs az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, a választói körzethatárokat állandóan átrajzolják, jelen esetben politikai akarat állhat a háttérben.
Miskolcon volt már hasonló
A Magyar Hang még áprilisban írt arról, hogy Miskolcon egy olyan egyéni választókörzetet sikerült szétdobni a környező fideszes győztest hozó választókörzetek között, ahol 1994 óta szocialista politikus nyert. Pár nappal később - derült ki az Index cikkéből - a Miskolci Törvényszék hatályon kívül helyezte a jegyzői döntést az átszabásról.
A pécsi jegyző szerint figyelembe vették a településszerkezeti, földrajzi, történelmi sajátosságokat
A Pécsi STOP már akkor megkereste a Pécsi Helyi Választási Irodát vezető városi jegyzőt, mert hogy a baranyai megyeszékhelyen is csökken a lakosságszámcsökkenés miatt az egyéni képviselői körzetek száma 19-ből 18-ra.
Lovász István jegyzőtől a következő választ kaptuk: "A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) vonatkozó rendelkezései szerint és a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésre bocsájtott 2019. január 1-jei lakosságszám alapján meghatározásra került Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése idei évi általános választáson megválasztható tagjainak száma. A megválasztható létszám akként alakul, hogy 18 egyéni választókerületi és 7 kompenzációs listás mandátum kerül kiosztásra. A Ve. vonatkozó rendelkezései alapján kialakításra kerültek az egyéni választókerületek is. Figyelemmel arra a szabályra, hogy az egyéni választókerületek összefüggő területet alkossanak és a központi névjegyzék alapján a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos legyen, illetve az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától legfeljebb 15%-kal térhet el. A fentiekre tekintettel a feltett kérdéseire az alábbi választ adom: Az előzőekben ismertetett szabályok, valamint azon követelmény alapján, hogy a kialakításra kerülő szavazókörök nem léphetik át sem a település, sem az országgyűlési választások választókerületi határait az új választókerületi struktúra kialakításánál nem beszélhetünk valamely korábbi választókerület megszüntetéséről és az ahhoz tartozó szavazókörök, így utcák szomszédos választókerülethez, választókerületekhez történő csatolásáról, mert ebben az esetben az említett átlagos választópolgárszámtól való eltérés - figyelemmel a településszerkezeti, földrajzi sajátosságokra is - az érintett választókerületben többszörösen meghaladta volna a jogszabályban meghatározott 15%-os korlátot. Az említett jogszabályi követelmények így a változások teljes településen való átvezetését tették szükségessé. A megszűnő képviselői mandátum ténye mellett a városban tapasztalható lakosságszám és így választópolgárszám csökkenés a korábbi választási eseményre kialakított választókerületi struktúrára olyan hatással is volt, hogy az átlagos választópolgárszámtól való eltérés több esetben is meghaladta a -18%-ot, mely miatt mindenképpen szükséges volt a korábbi struktúra megváltoztatása, a jogszabályi követelmények teljes településen való átvezetése. Az új struktúra kialakításánál elsődleges szempontként figyelembevételre kerültek a településszerkezeti, földrajzi, történelmi sajátosságok, valamint az is, hogy a szavazóköri változások a választópolgárokat a szavazóhelyiségekbe történő eljutás szempontjából lehetőség szerint kismértékben érintsék, számukra ez a lehetőségek szerint könnyebbséggel járjon" - olvasható a válaszban. |
Ez mind érthető, ám ha megnézi az ember a valasztas.hu-n a 2014-es önkormányzati választás közterületi besorolását, akkor jól látszik, hogy a belvárosi 7-es körzethez akkor hozzátartozott például a Zrínyi Miklós és Dischka Győző utca. Most viszont látható, hogy ezek az utcák (a Király utca, Jókai tér, Jókai utca, Rákóczi út határolta terület) a többi idetartozó utcával együtt a 9-es körzethez kerültek át.
Frissítés: így lehet a körzethatárok átszabásával a szvazati eredményeket alakítani
Nemes Balázs már korábbi Facebook-bejegyzésében megígérte, még szerda délután posztol egy táblázatot, amiből jól lehet érteni, mit is jelent egy választási eredményre a körzethatárok átszabása.
null
null
