Összevissza beszél a kormány Erasmus-ügyben
Jó hírként közölte a minap Navracsics Tibor a nyilvánossággal, hogy Orbán Viktor támogatja a miniszterek esetében az összeférhetetlenség kimondását. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi Erasmussal kapcsolatos problémák feloldása érdekében a kormányhoz valamilyen szinten kötődő politikusok nem lehetnének az alapítványokba szervezett egyetemek kuratóriumainak tagjai. Eszerint az érintetteknek a jövőben választaniuk kell a kormányban, illetve a kuratóriumokban betöltött, nem kevés pénzzel járó funkciójuk közül. Ha ez a szabályozás valóban megtörténik, az épp az Európai Bizottság aggodalmait igazolja, vagyis, hogy az államnak kuratóriumokon keresztül igenis van befolyása az egyetemek működésére.
A kormányzati kommunikáció már az első percektől fogva bővelkedett – fogalmazzunk visszafogottan – ellentmondásokban. Már az is beszédes volt, hogy a hazai közvélemény számára csak január elején vált nyilvánvalóvá, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a magyarországi Erasmus programok (valamint a Horizont kutatási program) pénzügyi támogatását. Pedig, mint kiderült, az erről szóló levelet a bizottság már december közepén elküldte a magyar kormány illetékeseinek, ám a közvélemény erről csak akkor szerzett tudomást, amikor a Népszava brüsszeli tudósítója megírta.
Az ügyben illetékes magyar miniszter, Navracsics Tibor első reakciója az értetlenség volt: állítása szerint ugyanis Brüsszelben korábban nem kifogásolták, hogy a kuratóriumokban a kormány emberei, jelesül miniszterek is legyenek. (Nem sokkal később viszont bevallotta, hogy voltak ilyen aggályok.)
Ezután előbb Gulyás Gergely, majd Orbán Viktor is megszólalt az ügyben. Mindketten harciasan fogalmaztak, s lényegében ugyanazt mondták: amennyiben nem tudnak megegyezni Brüsszellel, akkor bírósághoz fordulnak, a végzésig pedig a magyar állam megelőlegezi (azaz, kifizeti) a diákok Erasmus ösztöndíjának költségeit. E bejelentés nyilvánvalóan politikai célzatú volt, azt sugallta az amúgy is elégedetlenkedő diákságnak, amit az Orbán-kormány mindig is igyekezett az emberek fejébe verni: hogy bár Brüsszel szokás szerint ismét keresztbe tesz a magyar embereknek, a kormány akkor sem hagyja cserben őket.
Mindeközben Navracsics folyamatosan tárgyalt Brüsszelben, majd büszkén bejelentette, hogy győztünk: sikerült megállapodni, a magyar kormány végrehajtja a Brüsszel által kért változtatásokat, vagyis, ha kell, visszahívja a minisztereit a kuratóriumokból.
Azért itt sem minden egyértelmű. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a 24.hu-nak elmondta, hogy a kormány egy törvénymódosítással tavaly októberben kivette azt a passzust a törvényből, amely felmentést adott az egyetemeket működtető alapítványok számára az összeférhetetlenség alól, ám az érintett politikusoknak ez nem tetszett, ezért azt rövid időn belül egy újabb törvénymódosítással visszatették. A jogi igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány annyira bebetonozta a kuratóriumi tagokat, hogy visszahívásukhoz a testület kétharmados döntése kell, vagy az, hogy önként lemondjanak tagságukról.
Ez azonban épp azt bizonyítja, amit a kormányzati kommunikáció a kezdetektől fogva tagadott, vagyis, hogy a kormánynak komoly befolyása van az egyetemek működésére. Az pedig, hogy Navracsics szerint most már Orbán Viktor is támogatja a kormánytagok visszaléptetését a kuratóriumokból – akik feltehetőleg nem fognak szembemenni a miniszterelnök akaratával – még inkább ráerősít arra, hogy jogosak voltak az Európai Bizottság aggodalmai.
