Pécsi virológus: a vírus még köztünk van, a veszély nem múlt el

Dr. Kemenesi Gáborral, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjában dolgozó virológussal, a Természettudományi Kar adjunktusával készített interjút a Népszava. 

Szükségesek voltak a korlátozások

Az adjunktus elmondta, nem lehet azt kijelenteni, hogy most erősebb, vagy gyengébb a vírus, ezért ugyanúgy komolyan kell venni. 

Arra is kitért, hogy azt a biztonságérzetet, amiben eddig éltünk, azt föl kell adnunk - és a mostani a korlátokat is addig fenn kell tartani, amíg a vírus jelen van. Az ázsiai példát is felhozta, hiszen ott a SARS-járvány után egész komolyan elterjedt a maszkviselés és egyéb szokások.

A virológus arra a kérdésre, hogy időszerű-e most lazítani, a következő választ adta:

"Nem tudom. Az újranyitás vírus-szempontból egyértelműen veszélyes. Mindenki vésse a fejébe: a vírus még köztünk van, a veszély nem múlt el, csupán időt nyertünk más országokhoz képest, hogy felkészüljünk a következő hónapok folyamatos harcára a vírussal."

Kemenesi Gábor szerint itthon látták, hogy hogyan szabadult el a járvány Európában, viszont emiatt az is látszott, hogy itthon nem lesz ekkora méretű a járvány, mert tudtak okulni a nyugat-európai országokban történtekből.

"Logikus és ésszerű döntések voltak a korlátozások, a bezárások, hogy ne hagyjunk teret a vírusnak, amit sokan hurcoltak haza Nyugatról. Azt mi, a Magyarországon terjedő vírus genetikai vizsgálatával is bizonyítottuk, hogy azt elsősorban a korlátozások bevezetésekor nyugatról hazatérők hozták be az országba. Március második felében arra voltunk kíváncsiak, hol tart a járvány, 32 vírusgenomot néztünk. Azokon az látszott, hogy sok európai helyről került hozzánk vírus, és volt néhány földrészeken átnyúló behurcolás is. Ugyanez volt megfigyelhető a régió más országaiban is, például Lengyelországban"

- mondta el a Népszavának a virológus.

Jó pár dolog nem ismert még a vírusnál

Kemenesi Gábor arra is kitért, hogy még mindig túl sok ország számít gócpontnak, illetve a világ egyetlen országa sem érte el az átfertőzöttségi szintet, ami mellett fel lehetne lélegezni, szóval még egyáltalán nem lehet hátradőlni. Annyi jó hírt tudott ezzel kapcsolatban még mondani az adjunktus, hogy a társadalom és a hatóságok most már némileg tudatosabbak a vírussal szemben. Hozzátette, hogy emiatt ha visszatér a járvány Magyarországra, az már nem éri a lakosságot annyira váatlanul - de hogy miképp tér vissza, arra rengeteg forgatókönyv van, erre a felkészülésre nyertek időt.

Több dolgot még most sem lehet tudni, például azt, hogy aki átesett a fertőzésen, az immunis lesz-e egy következő hullámnál - magyarázta a virológus, aki azt is hozzátette, ugyanakkor már sikerült fertérképezni a vírust, és elindulhatott a vakcinafejlesztés.

"A legfontosabb tudásunk jelen pillanatban az, hogy az új koronavírus cseppfertőzéssel terjed, komolyabb, mint az influenza. Mindez meghatározza a védekezési lehetőségeinket. Azaz a fertőzés ellen jelenleg a legtökéletesebb védekezési eszköz a szájmaszk, a kézmosás, az arc érintésének kerülése, a közösségi távolságtartás."

Azt ugyanakkor még most sem tudni, hogy a nyár milyen hatással lesz a koronavírus-járványra, az valószínűsíthető, hogy az óvatlanság fellobbanthatja a fertőzéseket. Az is valószínű, hogy szezonális jellegű lesz ez a járvány, az előző koronavírusok is ilyenek, az őszi-téli időszakban súlyosabbak. Az adjunktusnak az a meglátása jelenleg, hogy a nyár átmeneti időszak lesz, amikor az emberek mozgása fenntartja a vírus földrajzi elterjedését, és aztán ősszel jó eséllyel be fog robbanni a járvány. 

A PTE Nyitott Egyetemének online kiadásában a klímaváltozás és az urbanizálódás vírushelyzetre gyakorolt hatásairól tartott előadást a virológus:

Arra is kitért Kemenesi Gábor, hogy a jelenlegi lazítások nem járványügyileg, hanem pszichológiailag és gazdaságilag voltak szükségesek, a márciusi lezárások pedig arra voltak jók, hogy kontrollált keretek közé érkezzen a járvány és egyúttal a diagnosztikai kapacitást is növelni tudták kisebb-nagyobb sikerrel.

"Emiatt volt az, hogy egyrészt nem tudott olyan sok embert elérni, amiből persze az is következik, hogy nem lett nagy átfertőzöttség, és nincs is nagy populációs védelem a lakosság körében"

- tette hozzá.

Nem lesz nyárra vakcina

Egy kérdésre válaszul azt is elmondta, hogy fogalma sincs, mennyivel lett erősebb a hazai járványvédelem az elmúlt 60 napban, nagyon reméli, hogy sokkal, de nem kerget illúziókat. Azt elmondta, hogy még sokáig szükség lesz arra ,hogy gyorsan fel tudják deríteni az esetleges betegek és kapcsolataik hálóját, el tudják őket különíteni, stb. Szerinte például emiatt sem szerencsés tömegrendezvényeket tartani ebben az időszakban.

Ha valaki bezárkózik, akkor ő nem tudja továbbadni a vírust, mert az immunrendszer egy idő után kipucolja azt a szervezetből, és ezen idő alatt ha el vagyunk szeparálódva, akkor nincs kinek továbbadni a vírust - magyarázta a pécsi virológus. 

Azt is elmondta, hogy biztosan létezik olyan ember, akire nincs hatással a vírus, csak még nem találkoztak vele, és azt sem tudni, hogy ők miért nem fogékonyak a fertőzésre. 

Kitért arra is, hogy minden vírus mutálódik, ez természetes folyamat, azonban ez nem érinti a vakcinagyártás lényegét. 

"Károsnak tartom, amikor bizonyos szakértők azt mondják, hogy nyárra már polcokon lesz a vakcina. Nem igaz, nem lesz ott. Mert ha meg is lesz az oltásjelölt, azt végig kell vinni a klinikai tesztfázisokon, amit egyedül egy intézet, vagy ország meg sem tud csinálni. Az utolsó klinikai tesztfázis már éppen arról szól, hogy több ezer emberen, lehetőleg olyan terepen, ahol éppen dúl járvány, tesztelem a vakcinát. És ha akkor készül egy oltóanyag, amikor épp nem lesz járvány, akkor mit fogok tesztelni? Semmit. Ez még csak a teszt problémája, amiről beszéltünk, utána jön a gyártás, amihez kellenek alapanyagok, logisztika egy csomó minden. Ugyanakkor elég sok szálon megy a vakcinafejlesztés, bizakodó vagyok, valamelyik csak bejön. De az, hogy maholnap vakcina lesz, az álom, az egy hazugság"

- fogalmazta meg.

Ugyanakkor hozzátette, hogy reális az esély egy stabil vakcinára, amit nem kell évente újragyártani. A legjobb egy egyszer beadható és élethosszig tartó védettséget adó vakcina lenne, de ez még messze van.

Az interjú végén Kemenesi Gábor elmondta, hozzá kell szoknia mindenkinek ahhoz, hogy újabb világjárványok jöhetnek, amik általában légúton terjedő vírusok szoktak lenni. Számos ilyen víruscsoport van, illetve számosnál még nem is tárták fel, hogy mire képesek, és sok van, amit nem is ismer jelenleg az emberiség. A virológus szerint rengeteg ilyen még nem ismert vírus van a természetben, és ahogy az ember utat tör magának mindenhol és új városokat alapít, össze fog találkozni ezekkel.