Pénzügyi átvilágítás: cégekre és intézményekre lebontva látszik, miből állt össze a tavalyi kötelezettség-állomány

Kiadta a pécsi önkormányzat online elérhető verzióban azt az átvilágítási dokumentumot, amelyről szeptember 25-én, pénteken tartott sajtótájékoztatót Ruzsa Csaba alpolgármester és dr. Schmuck Roland, a költségvetési és gazdasági bizottság elnöke. 

Az átvilágítást az új városvezetés rendelte meg, hogy kiderüljön, miképp is állt az önkormányzat (és a hozzá tartozó intézmények, valamint gazdasági társaságok) anyagi helyzete 2019. október 31-én, az átadás-átvétel fordulónapján. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az új városvezetés 29,06 milliárdos kötelezettség-állománnyal (amely az intézmények és a gazdasági társaságok összevont, hosszú- és rövid távú kötelezettség-állománya összesen) vette át a várost az előző, fideszes vezetéstől. Az átvilágítást a Fót Audit Könyvvizsgáló Kft. végezte el, melyet pályázat útján választottak ki, és a munka összege 4,9 millió forint plusz áfa volt.

A szeptember 29-én, kedden nyilvánosságra hozott 82 oldalas szakértői jelentésben az olvasható, hogy az előző vezetés a 2019. október 31-ei fordulónapig az EIB-től (European Investment Bank, azaz Európai Beruházási Bank) 2 milliárd 10 millió forintnyi hitelt vett fel az európai uniós forrából megvalósuló projektek önrészéhez. A 2 milliárdos hitelből a fordulónapig 1,302 milliárd forintot használtak fel a projektekre, de a maradék egyenleg szintén lekötöttnek minősül. "A hitel tőketörlesztése még nem indult el, ennek közelgő bekövetkezése új pénzügyi kötelezettséget ró a következő évek költségvetésére" - áll a szakértői anyagban.

A dokumentumban kitértek az önkormányzatot terhelő, az idén év végéig visszafizetendő 8,54 milliárdos kormányhitel tényére is, ezzel kapcsolatban Ruzsa Csaba a korábbi sajtótájékoztatón elmondta, jelenleg is folynak még a tárgyalások a Belügyminisztériummal az ügyben. (Ez az összeg annak a 9+3 milliárdos kormányzati mentőcsomagnak a része, melyre azért volt szükség, mert 2017-ben kiderült, hogy az önkormányzat több milliárd forintra rúgó hiánnyal küzd.)

Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a városi intézmények összes kötelezettség-állománya tavaly szeptember 30-ai állapot szerint 13,79 milliárd forintra rúgott. Ebből a 2019-ben lejáró rövid távú kötelezettség-állomány 2,41 milliárd forintot tett ki, míg a hosszú távú állomány 11,097 milliárd forint volt. Ez utóbbi összegből 11,095 milliárd forint volt az önkormányzat, míg 2 millió forint a polgármesteri hivatalhoz tartozott. A városi intézményeknek a kimutatás szerint nem voltak a 2019-es költségvetési éven túlnyúló kötelezettségei. 

Városi intézmények: Apáczai Óvoda, Csorba Győző Könyvtár, Integrált Szociális Intézmény, Janus Pannonius Múzeum, Keleti Városrészi Óvoda, Kertvárosi Óvoda, Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága, Nyugati Városrészi Óvoda, Pécsi Ellátó Központ, Pécsi Közterület-felügyelet, Pécsi Kulturális Központ, Városközponti Óvoda, Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága.

Az önkormányzathoz tartozó gazdasági társaságoknál már most volt a helyzet. A tavaly október 31-ei fordulónapon így állt a cégek egyenlege (a táblázat a szakértői anyagból származik, az oldaltörés miatt mutatjuk két részletben, az "adatok ezer forintban" kitétel azt jelenti, hogy minden összeg mögé három nullát kell hozzátenni - a szerk.):

Az adatokból kitűnik, a gazdasági társaságoknak a fordulónapon 15,2 milliárd forintos kötelzettség-állománya volt, amelyből 8,6 milliárd forintnyi volt rövid lejáratú (tehát 2019-ben kifutó), míg 6,6 milliárd forintnyi hosszú távú, azaz a további években is jelentkezik a hatása. A legnagyobb hosszú távú kötelezettség a Tüke Buszt és a Pécsi Vagyonhasznosítót terheli.

A szakértői munkaanyag kitért rá, hogy 

"a vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettség a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatától vagyonkezelésbe kapott eszközök értékét testesíti meg. Az ilyen elszámolások természete, hogy pénzügyi teljesítéssel nem járnak, a Társaságoknak a vagyonkezelési szerződések élettartama alatt az eszközök avulásának megfelelő mértékű beruházási, felújítási kötelezettséggel kell számolniuk."

Ha összeadjuk a gazdasági társaásgok összes és az önkormányzat, polgármesteri hivatal és az intézmények összes kötelzettségét, akkor kijön a 29,08 milliárd forintos végösszeg. Ebből az összevont hosszú lejáratú kötelzettség-állomány 18,36 milliárd forintot tesz ki.

A munkaanyag kitért arra is, hogy a költségvetési kiadások a fordulónapon 19,26 milliárd forinttal meghaladták a költségvetési bevételeket.

"Ezt a hiányt a finanszírozási egyenleg – javarészt a maradvány, külső forrás terhére – finanszírozza. Fontos megjegyezni, hogy a hiányt finanszírozó maradvány pedig

• nem szabad maradvány, hiszen részben célhoz kötöttek, részbén pedig azt már közgyűlési döntések feladatok teljesítésére osztotta fel, valamint 
• a maradvány költségvetési kiadások átütemezéséből is adódik, mivel a beruházások megvalósítása nem történt meg a költségvetésben tervezett ütemben."

Ha pedig a munkaanyagban írtak szerint a költségvetési kiadások és bevételek közti különbséghez (19,26 milliárd forint) hozzáadjuk az önkormányzat (és a hivatal és a városi intézmények, de a gazdasági társaságok nélkül) 13,79 milliárdos összevont kötelezettség-állományt, akkor az eredmény 33,71 milliárd forint lesz. Ez az az összeg, amellyel meghaladta az önkormányzat (és a városi intézmenyk, meg a hivatal) a költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekhez képest. (Ezekről volt szó a sajtótájékoztatón is, csak ennél kevésbé részletesen kifejtve - a szerk.)

A munkaanyagban arra is kitértek a szakértők, hogy a Tüke Busz esetében az MFB Bank hitele miatt az önkormányzat 2028. június 15-ig szóló hitelszerződésénél készfizető kezes, vagyis a Tüke Busz fizetőképessége az önkormányzat szempontjából is kiemelt fontosságú. Az átvilágítást végző cég azt is megállapította, hogy a Tüke Busz K&H Bankkal fennálló hitelszerződésénél az önkormányzat a stabilitási törvényben előírt előzetes kormányzati hozzájárulással nem rendelkezik. 

Emellett a szakértői munkaanyag a járványhelyzet miatti kormányzat felől érkező megszorításokat, bevételkieséseket is azokhoz a tényezőkhöz adta, melyek negatívan érintik az önkormányzat gazdasági helyzetét. 

Az átvilágítást végző cég még több megállapítást és javaslatot tett a dokumentumban, melyet ezen a linken lehet megtalálni.

Címlapkép: Pécsi STOP