Rövidesen működésbe léphet a Füzes dűlői napelempark
Még 2016-ban nyert egy uniós pályázat során pénzt a város arra, hogy a Füzes dűlőben napelemparkot építsen. Ez 2020-ra meg is épült és a tervezett akvaparkra kapcsolták volna rá, de a tervezett fürdő helyszíne azóta megváltozott.
A napelemparkot azóta nem tudták beüzemelni. Ennek részben az az oka, hogy első körben azt próbálta megoldani az önkormányzat, hogy tudjon profitálni a parkból, de a támogatás egy részét ne kelljen visszafizetnie. Ha ugyanis nem saját intézményét vagy cégét látja el onnan árammal a város, hanem értékesíti a szabad piacon az energiát, akkor az uniós szabályok szerint a támogatás 40 százalékát önerőként biztosítania kell - emlékeztet a Pécsma.
Sajnos a szabályozási problémák és az energiaszolgáltatók ellenállása miatt nem vezetett eredményre, így maradt a szabadpiaci értékesítés lehetősége. Ahogy sajnos országos példa sincs erre a máshol elterjedt modellre.
Az erről szóló napirendi pontban megtudhatjuk, hogy a napelemparkot mikor és mire tudják felhasználni és milyen előnyökkel jár ez a városnak:
A szakértő elkészítette a tanulmányt, amely dokumentum és mellékletei jelen előterjesztéshez csatolásra kerültek. A tanulmányban a szakértő a naperőművekben termelt energia felhasználásának három lehetséges módszertani megoldását vizsgálta meg és a következő megállapításokra jutott:
• Energiaközösség kialakítása – ez a módszertan a korábban kidolgozott 100%-os támogatási intenzitást biztosított módszertan átültetése az aktuális jogszabályi környezetre: A tanulmány eredményei alapján a modell megfelelne az eredeti pályázati célnak, azonban a jogszabályi keretek hiányosságai miatt ez a modell egyelőre csak elvi lehetőség. Amint a jogszabályi keretek kialakulnak és kellő mélységű és minőségű tapasztalat gyűlik össze az energiaközösségek hatékony működtetésével kapcsolatban, akkor lehetséges csak tovább vizsgálni a modell alkalmazhatóságát.
• Tettye Forrásház belső hálózatán lévő fogyasztók ellátása közvetlen műszaki kapcsolat kialakításával a naperőművek és a Tettye belső 22kV-os vezetékhálózata között: A naperőművek teljes termelésének 70%-a tudna csak a belső hálózaton hasznosulni. A fennmaradó termelés piaci értékesítés alapján kerülhetne kitáplálásra, ami már nem felelne meg a 100%-os támogatási feltételeknek vagy a naperőműveket kellene visszaszabályozni, ami a projektek 5 éves fenntartási időszakában nem támogatott. Továbbá a naperőművek és a vezetékhálózat összekötésének költsége 50-60 millió Ft + ÁFA nagyságrendre tehető. A megoldás időigénye legalább egy évvel eltolná az erőművek üzemkezdetét, ami már nem férne bele a projektek fizikai befejezésének legkésőbbre kitolható határidejébe (2023. vége). A modell a műszaki adottságok miatt pénzügyi előnyt a szabadpiaci értékesítéshez képest nem jelentene.
• Szabadpiaci értékesítés: A kiválasztott energiakereskedők a naperőművek által megtermelt átvett energiát saját ügyfélportfóliójuk számára és/vagy a HUPX DAM piacon értékesítik. A modell esetében a kereskedő kiválasztása után az erőművek üzembehelyezése egyből megtörténhet, nem veszélyezteti a projekt fizikai határidőben történő megvalósítását.
A jelenleg ismert piaci tényezők figyelembevételével megalkotott pénzügyi modell szerint a szükséges önerő 3-4 éven belül megtérülne, a mellékelt pénzügyi tervek alapján és az Önkormányzatnak már a fenntartási idő alatt lehetősége lenne a megtermelt energia eladási/felhasználási módját az aktuális energiapiaci helyzet alapján módosítani, nem kötik a 100%-os támogatási intenzitáshoz kapcsolódó szigorúbb előírások.
A tanulmányban foglaltak alapján, a szabadpiaci értékesítés az egyedüli módszertani megoldás, amelyet alkalmazva a naperőművek üzembe helyezésére 2023 nyaráig sor kerülhet.
Nyitókép illusztráció
