Segítsen legyorsulni a gyalogakácot
Önkéntesek segítségét kéri a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Nem kisebb ellenséggel szemben lehet felvenni a munkavédelmi kesztyűt, mint a gyalogakác. Nyitogatja a pofonosládát, na.
„Sétálgatunk, sétálgatunk, a gát meg reped??”
A DDNP felhívása szerint az igazgatóság önkéntes segítőket keres az agresszíven terjedő cserje, a gyalogakác (Amorpha fruticosa) megfékezésére. Az ártéri gyepeinket ellepő idegenhonos bokrok önkéntes ellenségeit szeptember 23-án 9.00-tól-13.00-ig várják a Duna túlpartján. Szeremle és Dunafalva között a töltésen a szeremlei gátőrháznál (N46° 07' 43,57" E18° 50' 08,35" ) lehet felvenni a harcot. Amennyiben valaki később csatlakozna, a munkavégzés helyszíne a gátőrháztól délre, 1700 méterre lesz, a közútról a leágazást kijelöljük. Kontaktot, egyebeket itt talál.
Gyalogakác, ámorakác, süketakác
Az Amorpha fruticosa számos néven ismert - okosított meg minket a Wikipedia. Észak-Amerikából került a kontinensre, virága lila és bódító illatú. Gyümölcse erősíti az immun- és az érrendszert, javítja a szívműködést. A virágából készült ámorakácméz is igen kedvelt.
Na de akkor mi vele a gond?
Először is a nemzeti parkok nehezen tűrik, ha tájidegen fajok szorítják ki az őshonosakat. Hogy mást ne mondjunk, a szakemberek már akkor fejszével szorították vissza az invazív fafajokat, amikor Georg Spöttle még az ufók kedvelt játékszere volt és nem a kormány migránsügyi megmondója.
Másrészt a gyalogakác roppantmód rontja az árvízi védekezés esélyeit. Gyökérzete rongálja a töltéstestet és megakadályozza, hogy a fű gyökeret verjen, márpedig ez adna a töltésnek hatékony védelmet. A hullámtérben is kártékony: sűrű állománya visszaduzzasztja a vizet, lassítja az áradások levonulását.