Tudtad, hogy Pécs alatt egy komplett föld alatti város egymásba fonódó utcarendszerei húzódnak meg?

2021. április 9. 09:53 2021. ápr. 9. 09:53

A PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. egy nagyon érdekes anyagot küldött szerkesztőségünknek, amiből megtudhatjuk, hogy városunk alatt egy komplett föld alatti város húzódik meg.

Pécs egyes negyedei alatt egy komplett föld alatti város egymásba fonódó utcarendszerei húzódnak meg. A több mint 15 kilométeres, a belváros török kori pincéit is igénybe vevő alagútrendszer funkciója meglehetősen prózai: közművezetékek húzódnak bennük. De miért választották Pécs építői évtizedekkel ezelőtt ezt az elsőre drágának tűnő megoldást? És miért járnak jól a mai pécsiek ezzel a döntéssel?

A pécsi Kertváros nagyjából a Maléter Pál út vonalától délre eső területét gyakorlatilag második úthálózatként keresztül-kasul átszövi a közműfolyosók és közműalagutak rendszere. Az összesen 14 kilométernyi létesítmény bejárataival akár a házak között sétával is könnyen találkozhatunk. Magát az alagútrendszert a városrésszel együtt építették, a hetvenes évek második felében. Az akkori tervezők úgy gondolkodtak, hogy az alagútépítés ugyan drágább megoldás, mint hagyományos munkagödröket ásni, de hosszú távon megtérül a beruházás. Az eltelt ötven év bebizonyította, hogy igazuk volt. Napjainkban a gázvezetéken kívül gyakorlatilag minden közmű ezekben fut a távfűtéstől az internetkábelig.

A közműalagút folyosók stabil és biztonságos betonépítmények, amelyek könnyen tisztán tarthatók és ellenőrizhetők. Az üzemeltetést a kezdetektől a PÉTÁV Kft. végzi, méghozzá napjainkban már távfelügyeletet is igénybe véve. Bármilyen probléma adódik – vezetékszivárgás, tűz, betörés vagy elárasztás – a társaság központjában az ügyeletes mérnökök azonnal észlelik, intézkednek és értesítik a közműtulajdonosokat. Fontos megjegyezni, hogy Kertvárosban egyes épületek alatti közműfolyosók (szerelőfolyosók) magántulajdonban vannak, melyek üzemeltetését nem a PÉTÁV végzi, ezen folyosószakaszokért az a társasházi közösség felel, amelynek az ellátását szolgálja, ezeken a helyeken a lakóközösség feladata a karbantartás, csakúgy, mintha például a társasház közös tárolóiról lenne szó.

A legfontosabb előnye a közműalagutaknak, hogy jóval egyszerűbb a karbantartás, javítás és rekonstrukció. A vezetékek korróziója lényegesen lassabb, mintha a földben lennének, ritkábbak a meghibásodások. Ha pedig mégis javítani kell, sokkal könnyebb megtalálni és cserélni a hibás szakaszt. Az esetleges vezetékcserék az alagutakban anélkül megoldhatók, hogy a javítások zavarnák a felszíni forgalmat. További előnye a technológiának, hogy zavartalanul lehet a házak közötti területet fásítani, nem kell attól tartani, hogy a gyökerek nehezítik a hozzáférést és kárt tesznek a közművekben.

A kertvárosi közműalagút más városok számára a kezdetektől mintaprojektként szolgált. A PÉTÁV a sikereket látva keresni kezdte a bővítés lehetőségét. Hagyományos technológiával kiépült közműveket alagútba áthelyezni nagyon drága lett volna, a belváros távhőre kapcsolásakor viszont kapóra jöttek a város évszázados pincéi.

A távhőcég szakemberei a nyolcvanas években összekötötték és megerősítették a helyenként a török kornál is régebbi belvárosi föld alatti pincéket és azokban építették ki a távhővezetéket, így nem volt szükség útfelbontásokra a műemléki környezetben.

A belváros földje összesen másfél kilométernyi, pincék felhasználásával létrehozott közműalagutat rejt, legnagyobb részt a Széchenyi téren és környékén. A lejáratokat csak a beavatottak ismerik: a kertvárossal ellentétben itt nincsenek látványos felszíni lejáratok, csak a távfűtött épületek pincéjén keresztül lehet megközelíteni az alagutakat. A belvárosi közműalagút jelentős része az elmúlt tíz évben alapos felújításon esett át, így várhatóan még hosszú ideig megbízhatóan képes lesz ellátni feladatát.

A Pécsma még 2015-ben készített egy videót, amiben megmutatják a város alatt húzódó alagútakat.

 

 

 

Forrás: PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft.