Újra napirenden Pécs költségvetése a közgyűlésben
Jövő szerdán ismét tárgyalja a pécsi közgyűlés a 2026-os városi költségvetést, miután a testület februárban nem fogadta el a rendeletet. A város pénzügyi helyzetéről és a kialakult helyzetről Ruzsa Csaba alpolgármester beszélt.
A jövő heti közgyűlésen ismét a képviselők elé kerül Pécs 2026-os költségvetése. A rendeletet februárban a közgyűlés fideszes képviselői és néhány velük együtt szavazó tag nem támogatta, ezért a város büdzséjéről újra dönteniük kell. A helyzetről a PécsMa készített interjút Ruzsa Csabával, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterével.
Az alpolgármester szerint az elmúlt hetekben nem változott érdemben a pénzügyi helyzet. Mint fogalmazott: a számok nem módosulnak attól, ha a problémákról nem születik döntés. Állítása szerint három fő tényező rontja a költségvetési mozgásteret, amelyekre az önkormányzatnak korlátozott ráhatása van.
Az egyik legjelentősebb tétel az állami elvonások növekedése. Ruzsa Csaba elmondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás az elmúlt öt évben több mint 14 milliárd forintot tett ki Pécs esetében, amelyhez további, az önkormányzatoktól elvont bevételek – például a gépjárműadó – is társulnak. Ezekkel együtt az összeg már meghaladja a 15 milliárd forintot.
A második tényező a korábbi időszakból származó kötelezettségek rendezése. A város az elmúlt években 8,5 milliárd forintnyi állami kölcsönt törlesztett, amelyet még a korábbi városvezetés vett fel a csőd elkerülése érdekében. Az alpolgármester szerint az állami elvonásokkal együtt ez közel 23 milliárd forintos tételt jelent az elmúlt években.
Harmadik problémaként az alapfeladatok alulfinanszírozottságát említette. Állítása szerint az állami normatív támogatások nem követték az infláció növekedését, így a kötelező önkormányzati feladatok – például a bölcsődék, óvodák, szociális intézmények vagy kulturális intézmények működtetése – egyre nagyobb terhet jelentenek a városi költségvetés számára. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a kormányzat 2024 végén mintegy 960 millió forintnyi európai uniós pályázati önerő megtérítését nem biztosította a városnak.
Az alpolgármester szerint a város jelenleg mintegy 7 milliárd forintos hiányt görget maga előtt a 2025-ös évről. Eközben a 2026-ra meghatározott szolidaritási hozzájárulás összege eléri az 5 milliárd forintot, amelyből már az év elején 600 millió forintot át kellett utalni a központi költségvetésbe.
Ruzsa Csaba arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés megtorpanása miatt az iparűzési adóbevételek sem növekednek érdemben. Mint fogalmazott, a bevételek stagnálnak, miközben a költségek és az elvonások emelkednek, így a városnak egyre szűkebb pénzügyi keretek között kell biztosítania a működést és a fejlesztéseket.
Az alpolgármester szerint a jövő heti közgyűlés döntése a város működése szempontjából is fontos lehet. Elfogadott költségvetés hiányában ugyanis az önkormányzat csak a legszükségesebb kiadásokat tudja teljesíteni, ami bizonytalanná teheti egyes fejlesztések, karbantartások vagy bérrendezések megvalósítását. Hozzátette: a városvezetés nyitott az olyan javaslatokra, amelyek mögött valós pénzügyi fedezet áll.
Forrás: PécsMa
