A komiszár elköszönt
A Magyar Kosárlabdázók Országos elnöke, Szalai Ferenc az NB I-es bajnokság döntőjének első mérkőzésén köszönte meg Várhalmi Zsolt pécsi mérkőzésellenőr, volt NB I-es játékvezető több évtizedes munkáját a játékvezetők között. A beszélgető partnerünk évtízedeken keresztül nem komiszárkodhatott a zsűri asztalnál Pécsett. A fényes Mecsekaljai sikerek miatt.
- Mikor, hol ismerkedett meg a kosárlabdával?
- Mohácson, ahol születtem és, ahol Általános és középiskolába jártam. Hozzá teszem a sport szeretete evezéssel kezdődött, ahogy a legtöbb mohácsi fiatalnál. Egy darabig együtt ment a vízi és a terem sport is. Fiatalon már volt saját kosárlabdacsapatom, majd NB III-ig jutottunk. Itt edzősködtem és játszottam is. A labdarúgás mellett Baranya megyében, kosárlabda bajnokság is volt. Több pécsi, mohácsi, szigetvári, komlói és más települések csapatai küzdöttek e helyezésekért. Lépésről lépésre haladtam a ranglétrán. Pécsre 1984-ben költöztünk utána már több lehetőségem volt minél magasabbra jutni a játékvezetési ranglétrán. A gyors karriernek nem vagyok híve.
- Évekig aktív játékvezető volt, a Váradi György-Várhalmi Zsolt páros sok jelentős találkozott vezetett. A legizgalmasabb mérkőzésről milyen emlékei maradtak?
- Nagyon sok élményt gyűjtöttünk. Gyurival közösen is, aki már nincs velünk. Ő nemzetközi szinten is éveken keresztül működött. Nekem talán egy izgalmas pillanat volt: egy Falco mérkőzésen, amikor a pálya szélén helyet foglaló egyik szurkoló, a fenekembe csípett.
- Hol nehezebb? Síppal a szájban a pályán, a lelátón játékvezető ellenőrként, vagy a zsűriasztalnál komiszárként?
- Természetesen a pályán, síppal a szájban. Amikor mi kezdtük két bíró volt. Igen bíró volt, úgy hívtak bennünket. A játékvezetői minősítés nem is olyan régi elnevezés. Napjainkban már nagyon sok segítség van a pályán. A legnagyobb, hogy a két játékvezető helyett három vezeti a mérkőzéseket. Van videózás, több elektromos óra és más új technikai eszközök segítik a sípmesterek munkáját.
- Magyarország „kosárlabda fővárosa” Pécs. Iványi Dalma, Rab Gyula és sokan mások sokat tettek, hogy ezt a címet kiérdemelte a város. Mit tettek a sípmesterek, komiszárok, hogy a sikerek ne szakadjanak meg?
- Egyik tanítóm Szittya Imre azt mondta, hogy a játékvezetők határozzák meg a játékot. Ítéleteikkel fazont adnak a játéknak. Ezt vallom én is. Napjainkban is van két nemzetközi minősítésű játékvezető, Kapitány Gellért és Praksch Péter személyében. Az NB I.-es bírók is többen vannak.
- Öntől egy jelentős kosárlabda mérkőzés előtt Szalai Ferenc az MKOSZ elnöke, köszönt el, megköszönve több évtizedes munkáját. A kerekesszékes kosárlabda melletti közreműködést vállalata már csak egyedül, miért?
- Nem. Egyedül csak az NB I-es komiszári teendőktől búcsúztam el. Továbbra is maradt az MKOSZ Amatőr Bizottságban az elnöki helyem. A Baranya Megyei Kosárlabda Szövetség társelnöke is maradtam Janovics Lászlóval, elnök társként.
- Több unokája van, Várhalmi Zsolt kedvenc sportágát választotta valamelyik fiatal?
- Igen négy unokám van. Hárman aktívan igazolt versenyzőként sportolnak. Ketten, Lackó és Dalma a PEAC színeiben röplabdáznak. Másik fiú unokám Marci a Mohács TE labdarúgó csapatában kapus posztján jeleskedik.
- Mivel fogja tölteni a többlet időt, amit eddig a kosárlabdára töltött?
- Unokáimat hordom edzésekre, továbbra is kerékpározok és úszok. 40 éve is rendszeresen sportolok annak ellenére, hogy 1981 - óta egy vesével élek.
- A megyei szövetségben képzik az utánpótlást, napjainkban is van program?
- Igen, a játékvezetők napokon belül leteszik a gyakorlati vizsgát. Akik sikeres vizsgát tettek szintén a napokban fogják megkapni a bizonyítványokat.
Szerző: Szabó Ferenc
