Elbert Gábor: minden sportolóra másképp hat a tokiói olimpia halasztása

- Az olimpiák történetében először fordul elő, hogy XXXI. olimpia páros évre volt tervezve, így volt ez 2020-ban. A XXXII. tokiói olimpia az első a tervek szerint, amit egy év halasztással terveznek. Mit jelent a sportolók számára mentálisan és a tényleges teljesítményben a változás?

Azt gondolom, hogy ez minden sportolóra másképpen hat. Más a helyzete egy pályafutása vége felé járó sportolónak, akinek vélhetően ez, vagy ez lehetett volna az utolsó olimpiája (Mohamed Aida, Kammerer Zoli, Marosi Ádám, Ungvári Miklós, Lőrincz István stb.) és már annak, akinek ez az első. A karatésoknak lehet, hogy az egyetlen, hiszen a tokiói programban ott a sportág, utána egyelőre nincs. Talán a leginkább Jakabos Zsuzsa (eredetileg pécsi úszó) fogalmazta meg sportosan, amikor azt mondta, hogy van, akinek ez előnyös, van, akinek hátrányos, de te döntöd el, melyik csoportba akarsz tartozni.

- Sablonválasz gondolom nincs arra, hogy melyik sportágban történhetnek jelentős változások a versenyzők összetételében.

Például azokban a sportágakban, ahol a sportág jellegéből fakadóan alsó korhatár van (pl.: torna, ritmikus gimnasztika, hiszen itt – ha a kivételes helyzetben másképpen nem rendelkeznek – 2021-ben elindulhatnak már azok a fiatal tehetségek, akik idén még nem lehettek volna ott Tokióban. Természetesen ez minden sportágban előfordulhat, de leginkább ezekben jellemző. De érdekes kérdés az is, hogy akinek egy eltiltása az idei nyáron még érvényben van, de 2021 júliusára lejár, ő indulhat-e, vagy sem?

Vannak sportágak, ahol az szerepelhet az adott mérkőzésen, aki az eredetileg kiírt időpontban jogosult volt erre, más nem. (Emlékezzünk csak egy NB1-es bajnokira, amelyet őszről halasztottak tavaszra és a Nyíregyháza akkor úgy állt föl, hogy a kapus, Ovszijenko Öcsi volt a center Pakson) Ebben például döntést kell hozni.

- Rendkívül fontos lehet a kvóták sorsa, lehet újraosztás, marad a meglévő, mi lehet a bölcs megoldás?

Ebben minden nemzetközi szövetség maga hoz majd döntést. Van, ahol még nem zárult le a folyamat. A karatéból például azt hallom külföldről, hogy újra megnyílik a folyamat, tehát a lezárás időpontját tolják. Az biztos, hogy bármilyen döntés születik egy-egy sportágban, az lesz, akit előnyösen, lesz, akit hátrányosan érint, olyan talán, mint egy szabály-, vagy egy súlycsoport-változtatás.

- Sportvezetőnek, edzőnek szabad sajnálkozni, ha versenyzője esetleg kora miatt már egy évet nem tud versenyben maradni?

Minden egyes eset más. Ahogy korábban is említettem, biztosan vannak olyan versenyzők, akiknek át kell gondolniuk a hogyan továbbot, edzővel, vagy egyedül, vagy klubbal, szövetséggel. Sajnálkozni lehet, de nem érdemes, mert a helyzet, hogy 2020 nyarán nem lesz olimpia, attól nem változik meg. Szoktuk bírálni a les-szabályt is, de attól még most így érvényes.

- Kenderesi Tamás pécsi úszótól úgy tudjuk, hogy Wladár Sándort, a szövetség első emberét  a NOB kérdezte az olimpia halasztásáról. A döntésbe mennyire szólhattak bele magyar NOB-tagok, szövetségi elnökök?

Ezzel kapcsolatban arra az interjúra tudok támaszkodni, amelyet Thomas Bach adott nem sokkal a döntés után az amerikai NBC-nek. A közel 20 perces beszélgetésben elmondta, hogy igyekeztek minden érintett szövetséggel, vezetővel, nemzeti olimpiai bizottsággal egyeztetni, külön kiemelte az afrikai kontinenst, ahol még nem látják, mi következik, és szó esett Kanadáról és Ausztráliáról is, amelyek jelezték, hogy idén nyáron biztosan nem vesznek részt a játékokon. Megítélésem szerint ez egy rossz döntés, de a legjobb és legfelelősebb döntés, ami megszülethetett.

-Ha egy év múlva sem lehet megrendezni a nyári játékokat a koronavírus folyamatos támadása miatt, törölhetik a XXXII. olimpiát?

Pierre de Coubertin báró, aki életre hívta az újkori olimpiai mozgalmat, annak idején úgy rendelkezett, hogy olimpia elmaradhat, de elhalasztani nem lehet. Talán ezért is deklarálta az IOC, hogy a név marad Tokió 2020. A jövőbe nem látok, talán mások sem. Eddig csak világháború miatt maradt el olimpia 1918-ban, 1940-ben és 1944-ben. A sors fintora, hogy van köztük olyan, amely Tokióban lett volna.

- Ön tagja az új pécsi sportkoncepció kidolgozói csapatának. Az olimpia csúszása érinti ezt a munkát?

Nem. Az anyag első verziója február 15-én átadásra került. Úgy érzékelem, hogy annak a második körös társadalmi vitája – a jelenlegi helyzet miatt – csúszik, ami érthető. Az, hogy a világ leállása hogyan érinti a sportot Pécsett, Magyarországon, Európán, a világban, az egy egyelőre nehezen megválaszolható kérdés. Meggyőződésem, hogy ha a sportot valóban eszközként tekintjük egy helyi társadalom építésében, akkor a szerepe még inkább felértékelődhet.

- Oktat, sportvezető, napjainkban hogyan tölti ezt a sokak számára nehéz időszakot, lehet tanácsa az élsportolók számára?

Sok élsportolóval dolgozom együtt így is, igyekszem segíteni nekik, ahogy a tanítás sem állt le, más eszközökkel, más módon folyik az oktatás. Pozitív embernek tartom magam, így igyekszem a jelen helyzetben is inkább a jót megtalálni: az ETK-n most könnyebben, gyorsabban készülnek a szakdolgozatok, a sportolók és a civil emberek is elvégeznek számos olyan teendőt, amire eddig nem jutott idő. Most az a fontos, hogy mindenki vigyázzon magára és segítsen másoknak – ahogy teszik ezt a sokszor bírált, de most is kiváló példát mutató PMFC-szurkolók.

Szerző: Szabó Ferenc