Új beállóval erősít a Kozármisleny – Fodor Veronika a DVSC-től érkezett

2025. július 3. 11:36 2025. júl. 3. 11:36

Új igazolással vág neki az élvonalbeli szezonnak a Kozármisleny NB I-es kézilabdacsapata: a DVSC SCHAEFFLER együttesétől érkezett Fodor Veronika, aki beálló poszton segíti majd a baranyai együttest. A fiatal játékos számára nem teljesen ismeretlen a mislenyi csarnok légköre – korábban már ellenfélként is pályára lépett itt, most viszont már hazai színekben teheti ezt meg.

Fodor Veronika útja nem indult egyenes vonalban a kézilabda felé: kezdetben a mazsorett világa vonzotta, de a mozgás iránti hatalmas igénye gyorsan új utakra terelte. Az atlétikán keresztül jutott el későbbi szenvedélyéhez, a kézilabdához, amely Debrecenben, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában vált életformává számára.

Serdülő és ifjúsági I. osztályban, NB II-ben és NB I/B-ben is szerzett tapasztalatokat, sőt, a felnőttcsapattal is együtt készülhetett. Most azonban új kihívások elé néz, és szakmailag indokoltnak tartja a váltást.

A Kozármislenybe igazolását Fodor nem csupán játéklehetőségként értékeli, hanem fejlődési állomásként is: „A célom, hogy kihozzam magamból azokat a dolgokat, amiket eddig nem tudtam megmutatni. Szeretnék szintet lépni, elsősorban a védekezésem stabilizálásában és a támadásbeli helyzetkialakításban. Hiszem, hogy itt ezt megtehetem.”

A klub munkáját régóta szimpatikusnak tartja, és elmondása szerint a jelenlegi vezetőedző, Kovács Tamás már utánpótláskorában is közvetlen és támogató személyiségként hatott rá. „Sok NB I-es játékos került ki a kezei alól, ez önmagáért beszél” – fogalmazott Veronika.

Fodor Veronika saját fejlődését tudatossággal és türelemmel kívánja építeni: „Nem akarok siettetni semmit. Dolgozom minden nap, és egyszer minden eljön a maga idejében.” A beilleszkedéstől nem tart, bízik abban, hogy a mislenyi közönség és a stáb szeretettel fogadja majd.

Külön kitért arra is, milyen hatást gyakorolt rá a debreceni évek alatt megszerzett szemlélet: „Ott tanultam meg, hogy nem mindig mondanak el mindent részletesen, hanem hagynak tapasztalni, fejlődni, és önállóan gondolkodni. Ez a kézilabda mellett az élet más területein is erőt ad.”

Új csapatával nem világsztárokat, hanem elszánt, céltudatos játékosokat lát maga körül: „A munkába vetett hit, az alázat és a győzni akarás nagy dolgokra lehet képes. Szeretnénk megmutatni, hogy mire vagyunk képesek együtt.”

A szurkolókkal kapcsolatban is bizakodó: „Ellenfélként is éreztem, milyen hidegrázós hangulat tud lenni egy-egy mislenyi mérkőzésen. Bízom benne, hogy mostantól ennek a részese lehetek belülről is.”

Szabó Ferenc