A pécsi propagandalap diszkóbalesete a Pécsi Vízművel
A tavaly májusban piros festékkel ártalmatlanított önkormányzati propagandagépezet hatalmasat taposott a fideszes városvezetés megbízásából kopaszokkal elfoglalt egykori vízműbe. Bár mintha pár részlet a múlt homályába veszett volna, de nem baj, szívesen segítünk.
Nagyot ment a városi propagandalap, a tavaly májusban civil tüntetők által piros festékkel ártalmatlanított papír alapú újság online testvére.
Az alaptörténet, hogy az egykori Pécsi Vízmű immár tízéves kintlévőségeit egy fővárosi bejegyzésű ügyvédi iroda vásárolta meg és igyekszik az eredeti, esetleg fennmaradt tartozások többszörösét megszerezni.
Amiben nincs vita, és a városi lap sem győz éreztetni: ezt nehéz lenne üdvös megélhetésnek nevezni. Ha az orbáni rezsim az ország hiénafalkája, akkor az ilyen, behajtásra szakosodott társaságok, vagy legalábbis egy jelentős hányaduk méltán tekinthető a hiénák bundájában lakó élősködőknek, akik a maradék nyomorból élnek. Persze ők nem pont így fogalmaztak.
Na de itt jön a csavar, mert hát a derék portál itt nem állt meg. Egyebek mellett ezeket írták:
„Így lesz 814 forintos tartozásból 27 ezres a kimúlt Pécsi Vízműnél” „Mint emlékezetes, a szocialista városvezetéssel sokáig kiváló kapcsolatot ápoló francia céggel azért szakított a jobboldali városvezetés, mert az önkormányzat álláspontja szerint a vállalat nem a pécsiek érdekeit, hanem a hasznot tekintette elsődlegesnek.” „Az egykori Pécsi Vízmű azonban még így is komoly bosszúságot okoz a pécsieknek.” „A vállalat ugyanis egy ügyvédi irodán keresztül lassan tízéves tartozásokat igyekszik behajtani.” |
Akkor nézzük:
A PV nem kimúlt, hanem elfoglalta egy csapat kopasz a fideszes városvezetés megbízásából ügyvédjük, Szabó Iván vezetésével, aki később szerepet kapott az új Tettye Forrásház vezetésében is.
Amikor ez megtörtént, Páva Zsolt volt a polgármester Pécsen. Ugyanaz a Páva Zsolt, akinek a polgármestersége idején a francia partner a városba érkezett. Mert ha nem jönnek, a szétrohadt csövek nem bírták volna sokáig Pécs víz- és szennyvízellátását. Páva tehát idecsábított a franciákat, márpedig ha ez nem kiváló kapcsolat, akkor semmi.
Igaz, később elhajtotta a franciákat a városból. Az, hogy a két esemény között baloldali városvezetés volt Pécsett, ma lehet fájó a jobboldalon. Azt, hogy ez a szocialista városvezetés nem küldött verőembereket a cégre hajnalonta, akik cserébe nem lőttek a közgyűlésre vízipisztollyal, lehet „kiváló kapcsolatnak” nevezni, vagy egyszerűen európai viselkedésnek is.
Azt, hogy az a rengeteg haszon hova a bánatba lett, amikor már a város saját cége szolgáltatott, hogy utána ki talicskázta és hova, vagy hogy miért nem lett hirtelen olcsóbb a víz, miután a francia démonok elfüstöltek a városból, arról ősszel az önkormányzati választásokkor a szavazófülkékben lehet véleményt mondani.
Komoly bosszúságot az a 3 milliárdos kártérítés okoz a pécsieknek, amit ugyan a magyar adófizetők összessége állt, de valahogy mára éppen az a fideszes önkormányzat veszítette el a magyar városok közül egyedüliként a gazdasági önállóságát, amely roppant ügyesen kidobta a korábbi partnert a városból, ukrán módszerekkel. Biztos véletlen, ahogy az is, hogy pécsi ingatlanok kerülhetnek állami kézbe a gyakorlatilag visszafizethetetlen segély nyomán.
Ám ettől még valóban gyomorforgató, ahogy ügyvédi iroda próbálja megszedni magát olyan pécsieken, akik úgy kaptak új, saját vízművet és ezzel együtt egy csomó kérdőjelet a nyakukba, hogy nem kérték. Mert hát ne felejtsük el, hogy milyen körülmények között születtek ezek az eredetileg pár száz forintos csekkek: egyszer csak elfüstölt, vagy ahogy az önkormányzat lapjában írták, „kimúlt” mögüle a szolgáltató, és hirtelen lett egy másik, meg egy hangos ügyvéd egy városvezetéssel a háta mögött, aki azt óbégatta: már nekik kell fizetni, nem a korábbi cégnek.
Ugyanaz az ügyvéd, ugyanaz a városvezetés, akik a volt zsolnays dolgozókat is olyan eredményesen átkormányozták a Ledinába, és azóta is óvó szárnyaikkal védik őket.