De miért adják valahol ingyen, valahol milliókért a közadatokat a városi cégek?

2019. április 15. 14:56 2019. ápr. 15. 14:56

Nagyon úgy tűnik, hogy ha nem épp a saját szájuk ízének megfelelő ember vagy szervezet kér ki közérdekű adatokat pécsi önkormányzati cégektől, akkor bizony keményen bele kell nyúlnia az igénylőnek a pénztárcájába. Egy 2016-os NAIH-állásfoglalás szerint amúgy az ilyen költségtérítéseket csak szűken szabadna alkalmazni.

Mint ismert, a Társaság A Közérdekű Adatokért 2019 Egyesület (TAKA 2019) az utóbbi hetekben több pécsi önkormányzati cégtől is kikérte a 2015-2019 között kötött szerződéseket. Főképp a tanácsadói és PR, reklámköltésekre voltak kíváncsiak, de más releváns és fontos adatra is rákérdeztek.

A pécsi önkormányzati cégek közül ketten válaszoltak a megkeresésre korábban: a Tettye Forrásház 1,3 millió, míg a PSN Zrt. 4,8 millió forintot kért "cserébe" azért, hogy kiadják a közérdekű adatokat.

Ezt sajnos megtehetik, az információszabadságról szóló törvényben van ugyanis egy olyan passzus, amely szerint "az adatokat tartalmazó dokumentumokról készített másolat készítéséért költségtérítés állapítható meg."

Ezt a passzust alkalmazva szoktak a cégek előállni olyannal, hogy hát nagy teher nekik a kért adatok kiadása, emiatt talán egy embert kell beállítaniuk a munkára, aki csak ezzel foglalkozik, stb. Ezen munkaerő - akinek általában a fénymásolás, meg esetleg az érzékenyebbnek gondolt adatok kitakarása a feladata - munkabére a költségek visszaosztása után amúgy legtöbbször magasabbra jön ki, mint az újságíró fizetése (aki általában a közérdekű adatokat kéri).

Aztán jött a hétfő reggel, és vele együtt a TAKA 2019 újabb közleménye, hogy a Biokom Nonprofit Kft. is válaszolt az adatkérésükre, de ők térítési költség nélkül, vagyis ingyen kiadják a kért dolgokat.

A NAIH elnöke szerint is csak szűken lehet értelmezni a költségeket, azok nem válhatnak az alkotmányos alapjogot akadályozó tényezővé

2016-ban, mikor a Pécsi STOP a pécsi önkormányzattal vívott harcot abban a kérdésben, hogy kiadhatóak-e elektronikus formában az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai, vagy az infótörvény rendelkezései ellenére be kell menni a városházára értük, lapunk Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalának vezetőjétől kért állásfoglalást.

Péterfalvi nekünk adott igazat, válaszlevelében pedig kitért a költségtérítés kérésének témakörére is. Mint írta, az

"Infotv. tehát nem teszi kötelezővé költségtérítés megállapítását, hanem csak lehetőségként említi azt. Az információszabadság érvényesülését az szolgálja jobban, ha a közfeladatot ellátó szerv - amikor csak lehet - eltekint a költségtérítés megállapításától és/vagy az ezzel kapcsolatos igénye érvényesítésétől.

Mivel a közfeladatot ellátó szerv köteles a közérdekű adatok kiadása előtt az abban szereplő személyes adatokat felismerhetetlenné tenni, a felvételek anonimizálása a másolással kapcsolatban felmerült költségnek minősül. Azonban ahogy az "egyszerű" másolat esetében, úgy az anonimizált másolat eseében is a költség fogalma szűken értelmezendő. Csak a másoláshoz (beleértve az anonimizálást is) szorosan kapcsolódó "anyagköltségek" számolhatók fel. Az adatvédelmi biztos korábbi állásfoglalásainak megfelelően nem fizettethető meg az állampolgárral pl. az ügyntéző munkabére, a felhasznált energia, valamint amortizációs költségelemeket sem tartalmazhat. Összefoglalóan tehá a költségként felszámolt összeg szűken értelmezendő, az nem válhat a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alkotmányos alapjog akadályává."

Mivel mindhárom cég az önkormányzat többségi, vagy teljes tulajdonában van, és önkormányzati feladatokat látnak el, valamint mindhárom cég szerepelteti magáról, hogy közfeladatot ellátó szervezet, Péterfalvi három évve ezelőtti állásfoglalása szerint nekik is elviekben szűken kellene értelmezni a költségtérítést.

Nem tudjuk, hogy mi kerülhet a PSN-nél 4,8 millió forintba, miért kérhet a Tettye Forrásház 1,3 milliót, de azt látjuk, hogy BIOKOM ezt ingyen meg tudja oldani. Három cégből kettő a fenti magatartásával nem könnyíti az átláthatóság érvényesülését.

Ismét jól látható, hogy Magyarországon a közérdekű adatok megismerése nem annyira az alkotmányos alapjogtól, hanem inkább a vagyoni helyzettől függ.