Lezárultak a választások, nem ússzuk meg a megszorításokat

„Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen megszorítás lesz június 9.-e után. Mindenesetre a Standard & Poor’s jelentéséből kiderült: a kormány arról biztosította a hitelminősítőt, hogy a választás után kiigazítások lesznek. Nyilvánvalóan újabb beruházásokat fognak elhalasztani, illetve nem indítanak újakat, de persze a ’szent teheneket’ – mint a kínai beruházások – nem bántják” – nyilatkozta pont egy hónapja portálunknak Katona Tamás. Hozzátette: a megszorítás, a kiigazítás azonban elengedhetetlenné vált, hiszen olyan magas az államháztartási hiány, hogy ha nem változtatnak azon, akkor a forint el fog szállni. „A befektetők és a pénzpiacok ugyanis választás előtt megértőek, de utána elvárják, hogy lépjen a kormány, és ez be is fog következni”.

Konkrétan mire számít most, különösen annak a fényében, hogy közben az állam tetemes összegért megvette a Budapest Airportot, s az állami MVM beszállt az azeri Shah Deniz földgázmezőbe, azaz tetemes kiadásokról döntött, az államháztartás helyzete pedig igencsak pocsék? – kérdeztük a KSH volt elnökét. A leglényegesebb persze az, most, hogy vége a kampánynak, valóban számítsunk megszorításokra? 

„Kifelejtette azt, hogy a fenti ügyletekhez képest is legalább annyira súlyos, hogy néhány NER-es vállalkozó – köztük Orbán veje, Tiborcz István – befuccsolt ingatlanberuházását is kimentik 600 milliárd forintért” – mondta. Megjegyezte, hogy az MVM-é még csak egy bejelentés, az, hogy lesz-e végül belőle valami olyan, mint a sok kínai beruházás, amelyekből szintén végül nem tudjuk, hogy mi lesz.

„Az biztos azonban, hogy úgy lesznek megszorítások, hogy azokat ne lehessen annak nevezni” – szögezte le. Direktben nem lesznek a lakosságot közvetlenül sújtó szigorú intézkedések, csak olyanok, amelyek látszólag közvetlenül nem érintik az embereket, a lakosságot. Persze az már más kérdés, hogy lesznek köztük olyanok is – például a különadók –, amelyek szépen majd átszivárognak a lakosság szintjére, a többi között a fogyasztói árakon keresztül. Egy biztos, hogy megszorítások lesznek, s az is, hogy ez érződik majd a lakosság életszínvonalának az alakulásában – összegezte. 

Már csak azért is lehet ezt így kijelenteni – fejtegette Katona Tamás –, mert a helyzet súlyos: a gazdaság lejtmenetben van. A legnagyobb problémája pedig az, hogy hosszú távon kilátás sincs arra, hogy kikeveredjünk ebből helyzetből. Ahhoz ugyanis más gazdaságpolitika kellene. Merthogy látszik, az egészen kis hozzáadott értéktartalmú ázsiai beruházásokra építjük az iparunkat, „ami egyenesen elképesztő”, de Orbán és az emberei képtelenek elvonatkoztatni ettől. Ugyanis egy olyan gazdaságpolitikát képviselnek, amit nem tudnak megváltoztatni: Orbán kitalálta, hogy megvalósítja a „Vas és acél országa 2.0.” verzióját, és ehhez makacsul ragaszkodik. Mindenütt másutt a tudásalapú társadalom a cél, nálunk azonban a munkaalapú, s Orbán ezt szembeállítja a szociális társadalommal – magyarázta, megállapítva: ameddig pedig nem hajlandó rádöbbenni arra, hogy ez teljesen hamis szembeállítás, addig itt nem lesz változás. 

De hát mitől is változtatna, hiszen az ázsiai befektetőkre alapozó iparfejlesztéssel a jelek szerint a NER-közeli oligarchák jól járnak, s ez a kormány érdeke – vetettük fel.  Katona – egyetértve ezzel – emlékeztetett arra, hogy nagyon komoly vissza nem térítendő állami támogatással segítik ezeket a különféle beruházásokat. A költségvetésben ez úgy szerepel, mint gazdasági tevékenység támogatása, ami „érdekes módon” GDP-arányosan nálunk a duplája annak, mint amit az EU más országaiban erre a célra szánnak a büdzsék. Azt pedig csak Szijjártó Péter bemondására tudjuk, hogy egy ázsiai befektető milyen beruházásokat teljesít nálunk, a külgazdasági és külügyminiszter szavai vagy igazak, vagy nem, ráadásul a befektetésük nagy része eleve apport, aminek nem ismert az értéke. Miközben egy amerikai vagy német befektető a valóságot mondja, Ázsiában nem gond mást mondani. „Abba pedig belegondolni sem merek, hogy ezekhez a befektetésekhez milyen háttérszerződések járulnak” – szögezte le Katona Tamás.

A problémák ellenére azonban azt hangoztatják, hogy sínen van a növekedés – s ezt nem csak a kormány, hanem sok elemző, köztük külföldiek is állítják (aminek persze lehet köze az alacsony tavalyi bázisnak is) – vetettük közbe. A szakértő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy bár tényleg lesz az idén növekedés, de nem a kormány által eredetileg mondott 4, majd később lecsökkentett 3,5 százalékos. Az ő prognózisa ugyanis az, hogy jó, ha 2 százalékkal bővül az idén a magyar gazdaság.