Milliárdokat tüntethettek el a magyar sportvezetők, de jogerős ítélet egyikük ügyében sincs

A Népszava összeállítása szerint a bajnok a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűcs Lajos, aki a teniszezők élén hagyta maga mögött a magyar sport valaha volt legnagyobb hiányát: összességében 13-15 milliárdnál jár már a történet, de az ügyészségi vizsgálat még tart. Szűcs pedig ezalatt a parlamentben békésen szelfizik a miniszterelnökkel.

Gömöri Zsolt, a paralimpiai elnök ügye másodfokon jogerős, az eljárás 2016-ban, hét évvel ezelőtt indult ellene sikkasztás és hűtlen kezelés vádjával. Ebből mára csak a hűtlen kezelés állt meg, másodfokon egy év börtönbüntetést kapott két évre felfüggesztve, valamint 1 és negyedmillió forintot kell visszafizetnie. A mozgássérült sportolókat 18 millió forintos kár érte, ezt az akkori elnök számlázta ki az ítélet szerint szabálytalanul a baráti cégeknek.

Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok, fideszes politikus elnöki periódusa méltatlanul zárult. Távozása után az új elnök, az ugyancsak kétszeres olimpiai bajnok csapattárs, Madaras Norbert közleményben tudatta: csaknem félmilliárd forint hiányzik a szövetség kasszájából.

A fideszes Deutsch Tamás testvére, Deutsch Péter az atlétikai vb-t szervező cég vezetőjeként az utolsó munkanapján kötött egy 260 milliós szerződést, amely a versenybírók képzését segítette elő, csakhogy erre a jelentkezés másfél évvel korábban lezárult – írta a Telex. A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A Népszava szerint a paralimpiai elnök peréből kiindulva, Deutsch Péter negyedmilliárdos ügyét még 2030-ban is tárgyalni fogja a bíróság. Dr. Borbély Zoltán ügyvéd és sportjogász szerint még az sem biztos, hogy eljut ebbe a szakaszba az ügy:

„Ahhoz az kell, hogy előbb egyáltalán legyen belőle gyanúsítás, majd vád, mert az ilyen ügyek nagy része nem zárul gyanúsítással” – mondta a szakember, aki megerősítette: felfogása szerint is nagyon hosszú idő, ha egy per hét év alatt sem ér véget.

Dr. Borbély Zoltán leszögezte: fontos elhatárolni, hogy a tartozás és a bűncselekmény nem ugyanaz a kategória. Lehet valaki rossz gazdálkodó, de attól még nem bűnöző. Viszont ha valaki az egyesület vagy a szövetség pénzével bármilyen jogtalan tranzakciót végez, akkor az sikkasztás vagy hűtlen kezelés is lehet. Mégpedig azért, mert idegen vagyon fölött rendelkezett, hiszen a szövetség vagyona az elnök szempontjából idegen vagyon. Ugyanúgy kell rá vigyáznia, mintha közvagyon lenne.

Még a felelőtlen gazdálkodás sem biztos, hogy bűncselekmény. Ebből akkor lesz bűncselekmény, sikkasztás vagy hűtlen kezelés, ha a vagyonkezelési kötelezettséget szándékosan szegi meg valaki.

A másik fontos kérdés – csak a napokban nyilvánosságra került két példánál maradva –, hogy egy negyed- vagy félmilliárdos ügyet rá lehet-e terhelni valaha a korábbi sportvezetőre?

„Nyilván nem, ezt valószínűleg majd a költségvetésből kell konszolidálni, ahogy például a boksz szövetségnél vagy a teniszezőknél történt” – fogalmazott Borbély Zoltán, aki leszögezte: nagyon nem mindegy, hogy ezek a pénzek bűncselekmény miatt hiányoznak a kasszából, vagy esetleg amatőr gazdálkodás okán, esetleg más körülmények, mondjuk gazdasági nehézségek miatt. „Az, hogy valaki egyszerre legyen alkalmas és tisztességes, szerintem minimális követelmény egy sportági elnöki poszton. Sok esetben látni, hogy valaki nagyon tisztességes, nagyon jó sportoló volt, de nem alkalmas elnöknek. Van olyan is, aki soha nem volt sportoló, mégis átlátja a folyamatokat, és végtelenül tisztességesen vezeti sportágát. És van olyan is, aki egyik követelménynek nem felel meg.”