Az önkormányzati lakáshasználók negyede veszélyeztetett Pécsett
A Város Mindenkié pécsi csoportjának – nagy nehézségek árán a várostól kiperelt – adatai szerint a mintegy 4000 önkormányzati lakáshasználóinak negyede veszélyeztetett háztartásnak számít. A közelgő kilakoltatásokat tekintve óriási segítségnek bizonyult az önkormányzat többszöri bérleti díj emelése is, ami az egekbe repítette a lakossági hátralékokat.
A Város Mindenkié Pécs (AVMP) hosszas per nyomán jutott hozzá nem teljesen horror áron a pécsi önkormányzattól a városi lakhatási adatokhoz.
A 2017-es adatok szerint a városi ingatlanállományról mintegy 3950 önkormányzati lakás van Pécsett. Ebből 259-ben laknak jogcím nélküli lakáshasználók, 559-en lejárt bérleti szerződéssel, 83-an lejárt használati szerződéssel (annak ellenére, hogy a lakáshasználói kategória 2015-ben megszűnt és elvileg bérleti szerződést kellett volna kötni az érintettekkel), 106-ban önkényes lakáshasználók.
Azaz az önkormányzati lakások több mint negyedében érvényes szerződés nélkül élnek emberek/családok. A másik oldalról nézve ekkora a kilakoltatás által közvetlenül veszélyeztetett családok száma. Amellett, hogy a kilakoltatási moratórium végeztével rajtuk kívül is rengeteg család veszítheti el saját otthonát, akár egy teljes élet munkáját.
Az AVMP rámutatott arra is, hogy az önkormányzati bérlakások közel fele piaci lakbért fizet lakhatásáért. A még kiszolgáltatottabb önkényes és jogcím nélküli lakáshasználók 65%-a fizet piaci alapon.
A csoport szerint az országos normatív lakásfenntartási támogatás megszűnése után komoly problémák jelentkeztek. Ezt tetézte, hogy 2012-ben – amikor egyébként jelentős adóemelésnek is örvendhettek a pécsi cégek és polgárok – a lakbéreket is emelte az önkormányzat.
Ennek következtében már 2013-ra duplájára nőtt a lakhatási hátralék. Utána minden évben változás nélkül erre a lakbérszabályozásra hivatkozva határozták meg az árakat, majd 2016-ban (továbbra is 2012-re hivatkozva) újra emeltek minden kategóriában.
A hatás nem maradt el: az AVMP szerint míg a lakbérből származó bevételek tovább csökkentek, a lakossági hátralék azóta a harmadával nőtt.