Egy pécsi futó 77-szer járta meg a pécsi sípályát megállás nélkül
Csaknem egy napig tartott megcsinálni a kihívást.
A FutaPécs Sportegyesület egyik legnagyobb kihívása a Tiszta Mecsek (N)agymenés, ahol nem a táv, hanem a jelentős szintemelkedés nehezíti meg a versenyzők dolgát. A futóknak először a sípálya aljáig kell leereszkedniük, majd onnan visszafutni a síházhoz, mindezt egyszer, háromszor vagy ötször. A verseny nehézsége ellenére sok sportoló szívéhez közel áll, köztük Nedjalkov Balázshoz is, aki szinte minden ilyen eseményen részt vett. Idén azonban egy különleges kihívást vállalt: 24 órán keresztül rótta a köröket a sípályán egy privát, extrém (n)agymenés keretében.
Balázs számára a helyszín nemcsak a verseny miatt kedves, hiszen a PVSK síszakosztályának egykori tagjaként sokszor járt a sípályán snowboardozni. Korábban számos alkalommal sétált fel a pálya tetejére, hóna alatt a snowboardjával, így a feladat ismerős volt számára. Azonban 24 órán keresztül fel-le futni még számára is új kihívás volt. Október 5-én, szombat reggel 7 órakor kezdte meg a 24 órás futást.
A kihívás mögött két cél húzódott. Egyrészt Balázs így szerette volna felkészíteni magát a következő versenyeire, másrészt pedig inspirálni akarta a közösséget, hogy ők is mozogjanak. A közösségi médiában közzétett felhívása nyomán mintegy harmincan csatlakoztak hozzá, hogy egy-egy körre együtt fussanak vele. Bár voltak időszakok, amikor egyedül futott, például éjjel tíz és egy óra között, de a felesége is csatlakozott hozzá a későbbiekben. A futótársak mind a saját tempójukban teljesítették a távot, egyesek két kört terveztek, de végül kilenc kör lett belőle, annyira jól sikerült a beszélgetés. Nem csak régi ismerősök futottak vele, de ismeretlenek is megjelentek, hogy támogassák a kihívásában.
Balázs számára fontos volt, hogy a közösség figyelje a teljesítményét, mert ez motivációt adott neki. Ahogy elmondta, az emberek kíváncsiak voltak, hogyan teljesíti a kitűzött célt, és ez további erőt adott neki. A futásra alaposan felkészült: frissítők, váltóruhák, két pár futócipő és fejlámpák mind segítették abban, hogy kitartson. Tudta, hogy lesznek nehézségek, hiszen hosszabb távon mindig van valami, ami problémát okoz. A holtpont nála akkor érkezett el, amikor teljesítette az úgynevezett "Everesting" kihívást, azaz leküzdötte a Mount Everest magasságával megegyező, 8848 méteres szintkülönbséget. Ezen a ponton már nehéz volt tovább futni, de nem adta fel.
A futás során azonban az időjárás is közbeszólt. Hajnalban elkezdett esni, és a nedves, sáros pályán könnyű volt megcsúszni. A 30%-os lejtőkön komoly sérülést nem akart kockáztatni, így 21 óra után befejezte a futást. Ezalatt összesen 75,9 kilométert futott, 10799 méter szintemelkedéssel, ami elképesztő teljesítmény. Bár a kihívást nem teljesítette a tervezett 24 órán keresztül, elégedett volt az elért eredménnyel.
Nedjalkov Balázs szervezete gyorsan regenerálódik, így a 21 órás futást követően vasárnap még pihent, de hétfőn már bringázni ment. Október 12-én pedig a budapesti maratonon iramfutóként vesz részt, ahol azok, akik vele futnak, körülbelül 3 óra 30 perc alatt teljesíthetik a 42,2 kilométeres távot. Az idei versenynaptára ezzel zárul, de a jövőbeli terveiről egyelőre nem árult el sokat, csak annyit mondott, hogy hamarosan a közösségi médiában ad majd hírt azokról is.
Ez a 24 órás futás, bár rendkívül nehéz és embert próbáló volt, újra megmutatta, hogy Nedjalkov Balázs nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is elképesztően kitartó. Inspiráló példa arra, hogy megfelelő felkészüléssel és elszántsággal hatalmas célokat lehet elérni, és másokat is motiválni a mozgásra és az egészséges életmódra.
Forrás: PécsMa
