Megint belengették a kormányból, hogy kezdenének valamit a pécsi reptérrel
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár szerint lassan a kormány elé kerül a vidéki regionális repterek fejlesztési koncepciója. Ennek kapcsán a pécsit is megvizsgálhatják. A Kaposvár melletti Taszárról az államtitkár nem ejtett szót, pedig az országos területrendezési tervben fejleszthető katonai-polgári reptérként szerepel, és nagyobb, bár elhanyagoltabb a pécsinél.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár beszélt arról a Világgazdaságnak egy interjúban, hogy a közeljövőben a kormány elé kerül a vidéki regionális repterek fejlesztési és üzemi koncepciója, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium készít el.
Mint elmondta, a koncepció "alapvetően a repterek hosszú távú támogatásának mikéntjére összpontosít, szem előtt tartva a régiófejlesztési és befektetésösztönzési szempontokat." Az államtitkár szerint az üzemeltetők üzleti terveit és a légitársaságokkal folytatott menetrendi tárgyalásokat figyelembe veszik majd, a minisztérium gazdaság-, turizmus- és iparfejlesztési fókuszú elképzeléseket fog összeszedni a koncepcióhoz.
A repterekről szólva megemlítette a debrecenit, kitért arra, hogy a sármellékin 6 milliárd forintos fejlesztési program várható, a győr-péri reptér már most nyereséges.
"Békéscsaba, Szeged és Székesfehérvár-Börgönd a Modern városok programban szerepel, de vizsgálatra érdemesek a kibontakozás esélyei a hévízi, kecskeméti, pécsi repülőtér esetében is" - lőtte el a szóvirágokat az államtitkár.
A pécs-pogányi reptéren a futópálya mérete 1500 méter hosszú és 30 méter széles, a teherbírása 46 tonna. Emiatt nagyobb repülőket jelenleg nem tud fogadni (2012 óta charterjáratok sem indulnak és érkeznek ide). Évek óta lehet hallani, hogy meg kellene hosszabbítani és erősíteni a pályát, mert azzal már a nagyobb utasszállítók is le tudnának szállni, ami már rentábilisebbé tehetné a Pécsről indítható járatokat. Pár éve a pécsi önkormányzat előzetesen megpróbálta felmérni egy járatindítás lehetőségét München irányába, de végül abból a projektből nem lett semmi.
Ugyanakkor a Dél-Dunántúlon nem a pécsi a legnagyobb reptér: Kaposvártól nem messze fekszik ugyanis a délszláv háború és a békefolyamat lezárásáig amerikai fenntartásban lévő taszári katonai reptér (MH Kapos Bázisrepülőtér), amelyet a Magyar Honvédség 2005-ben zárt be. Erről azonban az interjúrészletben Mosóczi államtitkár nem beszélt.
Ennek a futópályájája 2500 méter hosszú, a Kapos-T korábbi cikke szerint az amerikai fenntartás alatt a katonai gépek mellett polgári repülőket is fogadott. Mindemellett vasúti kapcsolata is van (ez Pécsen nincs), ráadásul az országos területrendezési tervben a fejleszthető katonai-polgári repterek listáján - Kecskemét, Pápa és Szolnok mellett - a taszári is szerepel.
Amennyiben regionálisan nézzük a Dél-Dunántúlt, úgy a taszári reptérnek központibb a fekvése a pécsinél, ha pedig majd egyszer az M9-es az eredeti nyomvonalon épül meg (és nem kanyarítják el Pécs felé), akkor a vasúti mellett közúti kapcsolata is jó lesz. Mindemellett a Balaton déli partját is könnyebb elérni (bár a sármelléki reptér is alkalmas erre), de az M9-es eredeti nyomvonala miatt Tolna megye déli része és Szekszárd is könnyebben elérhetővé válna a taszári reptérről indulva.
Mindezek persze egyelőre csak vágyálmok/választási ígéretek/több évtizedes fejlesztési koncepciók, így még van ráérő idő ezeken ötletelni.