Mérgezett örökségünk címmel adott ki az évtizedek óta szennyezett területekről tájékoztató kiadványt a Greenpeace magyarországi szervezete.

A dokumentumban több tucat olyan területet mutatnak be , melyek évtizedekig valamilyen vegyi anyaggal szennyeződtek, és kármentesítésük vagy még nem fejeződött be mostanra sem, vagy még el sem kezdődött, esetleg a kármentesítés ellenére is tovább szennyeznek.

A szennyezett területek közt két baranyai település, Hidas és Garé is meg van említve: Hidason az egykori Budapesti Vegyiműveknek volt gyáregysége, Garé mellett pedig ugyanezen üzemnek volt hulladéklerakója a 70-es évektől kezdve.

Ezeknek a területnek a szennyezettségi adatait kérte ki a Greenpeace a kiadványhoz, azonban állításuk szerint a Baranya Megyei Kormányhivatal ezt első körben megtagadta. Ekkor a Nemzeti adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultak, a hatóság pedig megállapította, hogy a megyei kormányhivatal több ponton is megsértette az infotörvényt: nem adta ki az adatokat, rossz jogszabályt alkalmazott, nem adta indokát az elutasításnak és nem tájékoztatta a szervezetet a jogorvoslati lehetőségekről.

A Greenpeace a NAIH állásfoglalásával újra megkereste a kormányhivatalt a közérdekű adatok miatt, ám az újra megtagadta azok kiadását. A Greenpeace ezért beperelte a Baranya Megyei Kormányhivatalt - olvasható a kiadványban.

Évtizedes probléma Hidas és Garé

Hidason a Budapesti Vegyiműveknek volt gyártelepe, ott 1968-1987 között 16 ezer tonna tetraklór-benzol származék keletkezett. A kezdetekben az ott keletkezett szennyező vegyi anyagokat a telep mellett tárolták 200 literes vashordókban, majd az 1970-es évek végétől Garé mellé szállították át ezeket a hordókat. A Dunántúli Napló 2007-es cikke szerint Hidason a szennyezett talajvíz tisztítása leállt, ugyanis a BVM-nek tízmilliós tartozása lett addigra a tisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé.

Garé mellett - Garé, Bosta és Szalánta települések közti területen - eredetileg egy húsipari cég és a Pécsi Bőrgyár hulladékának tárolására alakították ki a lerakót 1977-ben, ám azt a BVM 1979-ben megvásárolta. A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint az 1980-as évek végére már látható volt, hogy a lerakott hulladék szennyez - a vashordók gyorsan korrodálódtak, a bennük lévő vegyi anyag a földbe szivárgott. 1988-ban mind a talajban, talajvízben és a levegőben is súlyos szennyezést mutattak ki, Bosta környékén rengeteg állat elhullott, és a telephelytől délre fekvő erdőn is lehetett látni a szennyezést.

A problémát először műanyag hordókkal próbálta a gyár megoldani, majd egy égetőművet akartak felhúzni, ez azonban a 90-es évek elején a környező települések lakossági ellenállása miatt meghiúsult.

A szennyezés miatt ellenőrző kutakat fúrtak, hogy figyeljék a talajvíz összetételét, a Horn-kormány alatt pedig betontartályokat építettek ki, hogy oda fejtsék át a hordókból a mérgező anyagokat. Ezt azonban az első Orbán-kormány leállította, majd arról határoztak, hogy a dorogi égetőműben égessék el az ipari hulladékot. A próbaégetésnek azonban rossz lett az eredménye, végül Ausztriában égették a szennyező anyagot. A hordókat Győrben semmisítették meg.

2007-ben a BVM becsődölt, ekkor ért véget a szennyezett talajvíz szivattyúzása Hidason és Garéban, mindkét telephelyen elmaradt a teljes kármentesítés, a talajcsere nem volt megfelelő, százezer tonna talaj maradt szennyezett. Ráadásul a garéi telephely őrzése is megszűnt 2007-ben, azt fémtolvajok fosztogatták. Teljes mentesítés azóta sem történt.