Lázár János vasúti összeköttetést álmodott Pécs és Szeged közé
Lázár János nagyot álmodott: olyan projekten dolgozik, mely a Szeged-Szabadka-Baja útirányon át Pécsig tartó vasúti szakasz fejlesztését szolgálja. A Déli Vasút fantázianevű elképzelés keleten Szegedtől Békéscsabán át Gyuláig és akár Nagyváradig húzódna.
Lázár János január 2-án tartott sajtótájékoztatót a Csongrád megyei Pitvaroson, ahol a megyét és a tágabb déli térséget érintő fejlesztési tervekről beszélt.
A Csongrád megyei elképzeléseket figyelmen kívül hagyva a delmagyar.hu beszámolt arról, hogy Lázár János kijelentette, még december végén Szabadkán egyeztetett Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével egy vasútfejlesztésről, melyről majd közösen alkotnak a kormánynak egy javaslatot.
Lázár szerint a projekt a Déli Vasút néven futhat majd, és "Pécs, Baja, Szabadka, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Gyula és Nagyvárad vasúti összeköttetésének villamosítását, korszerűsítését jelenti, 160 kilométer/órás sebességre alkalmas pályával."
Egyébiránt egyszer már létezett hasonló nyomvonalon vasút: az Alföld-Fiumei Vasút a Monarchia idejében kötötte össze Nagyváradot Békéscsaba, Szeged, Szabadka és Zombor útirányon át Eszékkel. |
A vajdasági Magyar Szó cikke szerint "Szeged és Hódmezővásárhely között ez a projekt már folyamatban van, a Hódmezővásárhely–Békéscsaba–Gyula vonalon pedig előkészítés alatt áll – emelte ki a képviselő. A felújításokkal lényegesen csökkenhet a menetidő, Szeged és Szabadka között mintegy 30 percre, Baja és Szeged között pedig 1 órára.
Pásztor Istvánnal abban állapodtak meg, hogy azt javasolják a kormánynak, 2022-ig építse újjá a Szabadka–Szeged teljes vasúti pályát, és kezdje meg a Baja–Szabadka vasútvonal teljes újjáépítését. Erről Orbán Viktor miniszterelnök kérésére január végén tárják a kormány elé a javaslatot" - olvasható a lapban.
Bár az utóbbi cikkből az is látható, hogy a Dunántúlra a fejlesztés nem mostanában fog elérni, felmerül a kérdés: Bajától merre fog továbbhaladni a vasúti projekt?
Kézenfekvő válasz, hogy amerre a sínek vezetnek, vagyis Baja után Pörbölyön át Bátaszékig biztosnak mondható útirány van. Azonban onnan jelenleg csak egy dombóvári kanyarral lehet Pécsre lejutni, mivel a Pécs-Bátaszék vasúti összeköttetés a rendszerváltás után fokozatosan megszűnt (ezt segítette a karbantartás hiánya is).
A Pécs-Bátaszék vonal 68 kilométernyi volt, szemben a most egyedül vasútilag járható Bátaszék-Dombóvár-Pécs vonallal, amely 144 kilométernyi utazást, és egy dombóvári átszállást jelent. (Vagyis ez is a régi pálya újraépítése mellett szólhat érvként.)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Bajától Szabadkáig jelenleg nem vezet vasút, mert a Csikéria-Szabadka közti szakaszt a trianoni határ kettévágta, és aztán szép lassan az enyészeté lett az a rész (de igazából már Bácsalmás és Csikéria közt sem ártana egy új pályaépítés).
A szabadkai kitérő miatt nagy kérdés a határellenőrzés, hogy ezt mennyi idő alatt lehet lezavarni, mennyi holtidőt kell a menetrendbe beépíteni? Ráadásul kétszer, mert egyszer Röszke-Horgos közt van egy államhatár, majd Szabadka és Csikéria közt még egy határátlépés történik.
A terv tehát egyrészről üdvözlendő, másrészről viszont annyira távlati és annyira sok kérdőjel van körülötte (talán január végén több derülhet ki abból a bizonyos lázári javaslatból), ami miatt eléggé nagy a megvalósítás bizonytalansága.
