5,7 milliárdos veszteséget hozott össze két év alatt a mohácsi gigavágóhíd
2017-ben közel egymilliárd forint volt az MCS Vágóhíd Zrt. vesztesége, tavaly pedig 4,7 milliárd forintra duzzadt ez az összeg Pókos Gergely, a cég vezérigazgatója szerint. Pókos szerint az cég exportját átalakította az afrikai sertéspestis, a kereskedelmi korlátozások miatt a magyar sertéshús az Európai Unión belül, elsősorban a spanyol, az olasz, illetve a balkán piacain, alacsonyabb áron talál vevőkre.
Arról, hogy 2018-ban nem teljesített jól a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó, 21 milliárd forintból, 2,7 milliárdos állami támogatással felhúzott, 2017 tavaszán felavatott mohácsi vágóhíd, már idén májusban hírt adtunk a 24.hu nyomán. Akkori hírek szerint az indulás évében 32 milliárd forint bevétel mellett 948 millió forintos veszteség képződött, 2018-ban pedig 4,8 milliárdos veszteség termelődött.
Ezeket a számokat megerősítette Pókos MTI-nek adott mostani nyilatkozata, igaz, szavai szerint 2018-ra nem 4,8, hanem 4,7 milliárdos veszteség jutott. A vezérigazgató elmondta, hogy az afrikai sertéspestis (asp) tavalyi megjelenését, terjedését és az emiatt bevezetett kereskedelmi korlátozásokat megelőzően az export jelentős részét szállították a távol-keleti piacokra, Japánba, Kínába, Dél-Koreába. Az induló vállalkozás helyzetét nehezítették az asp miatti exportkorlátozások, hiszen a terveikben komoly szerepe volt a távol-keleti piacoknak. A fertőzés megjelenése Kínában jelentős emelkedést okozott az élősertés és a hús árában, utóbbit azonban a belföldi piacokon csak nagyon lassan lehet érvényesíteni - tette hozzá.
A két és fél éve termelő mohácsi vágóhíd éves viszonylatban 100 ezer tonna sertést dolgoz fel, felerészben belföldi piacra, felerészben exportra, utóbbi értéke idén elérheti a 30 milliárd forintot. A vállalat árbevétele tavaly közel 50 milliárd forint volt, amely idén akár 10-15 százalékkal is bővülhet, ugyanakkor a vágási mennyiség nem sokkal haladja meg a tavalyit.
A vezérigazgató szerint a sertések kétharmada saját tenyésztésből kerül a céghez, a fennmaradó mennyiséget, évente 300-400 ezer darabot a német jegyzést követő áron vásárolják a piacról.
Pókos Gergely kiemelte, hogy az asp miatt előre látható volt az áremelkedés, és jövőre is az ideihez képest jelentősen magasabb élőállat- és húsárakra számítanak a piacon. A húsárak növekedése kezd elszakadni az élősertés árának az emelkedésétől, amelyet alapvetően a nyugat-európai gyártók exporttevékenysége határozza meg - magyarázta.
A vállalat stratégiai növekedési irányai között nevezte meg a cég által előállított prémium sertéshúst, amelyre nemcsak a magyar, hanem a régiós piacon is van kereslet, mivel a fogyasztók igénylik ezt a magas minőséget. Másrészt folyamatosan nő a vállalat kiskereskedelmi értékesítése - emelte ki, hozzátéve, hogy tavaly irányt váltottak, a már említett átrendeződés miatt az export másodlagos lett a kiskereskedelemhez képest.
Az MCS Vágóhíd Zrt. üzeme 21 milliárd forintból jött létre, a beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.
A Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Zrt. stratégiai beszállítójaként a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások maximális betartása mellett évente egymillió sertést dolgoz fel, amely heti szinten 20 ezer normál, és ezer nagysúlyú állatot jelent. A létesítménynek mintegy 700 dolgozója van.
A Bonafarm Csoport stratégiai partnereként működő vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzem Magyarország egyik legnagyobb vágóhídja. Az MCS Vágóhíd Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül Csányi Sándor üzletember.
