A Fidesz benyújtotta javaslatát, az összes budapesti választókerületet átrajzolná

A tervezet tartalma megegyezik azzal, amelyet Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke egy szeptemberben megjelent beszámolójában írt arról, hogy az országgyűlési választásokon alkalmazott választókerületi térkép vonatkozásában milyen sürgős módosításokra volna szükség. Eszerint Pest megyében a jelenlegi 12-ről 14-re kellene emelni, Budapesten 18-ról 16-ra kellene csökkenteni az egyéni választókerületek számát. A parlament igazságügyi bizottsága kedd délelőtt tárgyalja a hétfő este beterjesztett, 65 oldalas választási törvénymódosítási javaslatot. A KDNP-s Vejkey Imre hétfő délután hívta össze a bizottságot – írja a 24.hu.

A 444 cikke szerint a jelenlegi felosztás úgy módosulna, hogy:

– Az 1. számú választókerületbe a módosítás után már csak az I. kerület maradna benne teljes egészében, amihez az V., a VI., a VII., a XI. és XII. kerület egyes részeit tennék hozzá.

– A 2. számú választókerületbe jelenleg a XI. kerület egy része tartozik, a módosítás után viszont az V., a VIII., és a IX. kerület fennmaradó részeiből állna.

– A 3. számú választókerület jelenleg a teljes XII. kerületből és a II. kerület egy részéből áll, a módosítás után viszont a XI. és XII. kerület egyes részeit csapnák egybe.

– A módosítás után a 4. számú választókerület csak a II. kerületből állna. Jelenleg ez a II. és III. kerület egyes részeiből áll.

– Az 5. számú választókerület most a teljes VI. kerületből és VII. egy részéből áll, a módosítás után a VI. és a XIII. kerület egy része, illetve a Margitsziget tartozna oda.

– A 6. számú választókerület most a VIII. és a IX. kerület egy részéből áll, a módosítás után a VII., VIII., XIV. és XV. kerület egyes részeiből állna össze.

– A 7. számú választókerület most a XIII. kerület nagy részét fedi, a jövőben viszont a VIII., X. és XIV. kerület egyes részei tartoznának oda.

– A 8. számú választókerületbe eddig a XIV. kerület nagy része tartozott, a módosítás után a IX., a XVIII. egyes részei és a teljes XIX. kerület fog.

– A 9. számú választókerület eddig a X. és XIX. kerület egyes részeiből állt, a jövőben a IX., XI., XX. kerületek egyes részei és a XXI. kerület tartozik majd oda.

– A 10. számú választókerülethez tartozik majd a XI. kerület egy része és a XXII. kerület is.

– Óbuda nagy része átkerül a 11. számú választókerületbe, ami eddig a IV. és XIII. kerület egyes részeiből állt.

– A 12. számú egyéni választókerület eddig a IV. kerület egy részéből és a teljes XV. kerületből állt, most IV. mellé a XIII. kerület egyes részeit teszik bele.

– A 13. számú egyéni választókerülethez most a XVI. kerület nagy része tartozik, a jövőben viszont a IV. és XV. kerület egyes részeiből állna.

– A 14. számú egyéni választókerület most a X. és XVII. kerület egyes részeiből áll, innentől viszont a X., XVI., és XVIII. kerület egyes részei tartoznak majd oda.

– A 15. számú választókerület jelenleg a XVIII. kerületet fedi, a módosítás után viszont a kerületnek csak egy része tartozik majd oda, a teljes XVII. kerülettel együtt.

– A 16. számú választókerület most a XIX. és XX. kerület egyes részeiből áll, a módosítás után a XVIII., XX. kerület egyes részei és a teljes XXIII. kerület tartozik majd oda.

A tervezetben az is szerepel, hogy a jövőben nem lesz szükség arra, hogy a lakcímkártyát is magunkkal vigyük a szavazáshoz, elegendő a személyazonosság igazolásához személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatása. A javaslat előírja azt is, hogy az értesítőt a postai megküldése mellett a választópolgár tárhelyére is juttassa el az NVI, és megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a szavazáshoz kötelező borítékot adni a választóknak. Pontosítják majd a szavazólapok kötegelésének és őrzésének szabályait. A javaslat megteremti a szavazatok automatikus újraszámlálásának, illetve kötelezettségi lehetőségét is. A szavazatok újraszámlálását kérheti rövid határidőn belül az érintett jelölt, ha az előzetes tájékoztató adatok 100 százalékos feldolgozottsága alapján (tehát még az eredmény megállapítása előtt) az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat 0,5 százalékánál (országgyűlési választáson 101 szavazatnál) kisebb a különbség: az egyéni választókerületi választáson az első és a második helyezett között, egyéni listás választáson a még mandátumot szerző és a már mandátumot nem szerző jelöltek között.

Az idei főpolgármester-választáson történtek miatt Gulyás Gergely már korábban „megfontolásra érdemes, észszerű javaslatnak” nevezte azt, hogy automatikus legyen a voksok újraszámlálása kis különbség esetén. „A választási eljárási törvény módosítására az Országgyűlések van módja, lehetősége. Egy ilyen jellegű, a bár technikainak tűnő – de mint most a gyakorlatban látjuk –, ilyen fontos módosítás akár konszenzusos lehetne” – mondta Gulyás.

Karácsony Gergely Facebook oldalán reagált a tervezetre.

Miből lehet tudni, hogy hamarosan választás lesz Magyarországon? Hát onnan, hogy a Fidesz megint módosítani akarja a választási szabályokat – kezdi bejegyzését a főpolgármester. Írása szerint az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt „buherált valamit a szabályokon a kormány, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot. Mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül. Most éppen a budapesti egyéni választókerületek számát szeretnék csökkenteni 18-ról 16-ra, így a nemzet fővárosa a népességbeli arányához képest jóval kisebb súllyal lesz majd képviselve a parlamentben. És ráadásul mindezt egy sunyi bizottsági módosítással akarják lenyomni a képviselők torkán, még a rendes parlamenti vitára sem adva lehetőséget.” Karácsony szerint „így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni”.

Az NVI elnökének szeptemberi beszámolójából az nem derül ki, hogy jöttek ki ezek az értékek, márpedig ez sem módszertani, sem politikai szempontból nem lényegtelen kérdés – állapította meg a Political Capital választási szakértője, László Róbert ebben a cikkben. László írásában azt is megjegyzi, hogy:

– Közismert, hogy az agglomeráció folyamatosan szívja el a fővárosi lakosokat, de messze nem olyan mértékben, hogy indokolt lenne két egyéni kerületet is elvenni Budapesttől.

– Pest megyében már a választópolgárok 13,4 százaléka él, így ott valóban jár a két plusz mandátum.

– A Fidesz szavazótábora átalakult, az ellenzéki térfélen pedig nemhogy 2011-ben, de az idén év elején sem látható átrendeződés vette kezdetét. Könnyen lehet, hogy 2026 legalábbis szoros eredményt hoz majd, és éppen ez az, ami miatt a kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik jobb helyzetbe hozni magát. Nem volna életszerű, hogy éppen azt a kerülettérképet hagyná érintetlenül, amelyhez demográfiai okokból amúgy is hozzá kell nyúlni.

– Egy ismeretlen összetételű csapat alighanem június 9-e óta azon dolgozik, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választási eredmények alapján a Fidesz számára a lehetséges legkedvezőbb választókerületi beosztást alkossa meg.

A Telex augusztusi cikkében arról írt, hogy Tolnában és Somogyban vannak a legkisebb lélekszámú választókerületek, ezekhez a vármegyékhez azonban a tervezet szerint nem nyúlnak hozzá. Pedig még az NVI is azt javasolta, hogy Somogy vármegyétől vegyenek el egy választókerületet – igaz, azt a Nemzeti Választási Iroda Győrnek adta volna.