Magyarország a nyelvtanulás terén megkezdte a bezárkózást

A középfokú nyelvvizsgát továbbra is jóval többen választják, mint az alap- vagy felsőfokot. Tavaly háromszor annyian szereztek középfokú nyelvvizsgát, mint felsőfokút. Míg az előbbire 49 ezren, addig az utóbbira 15 ezren mentek el – írta meg az eduline.hu.

A legnépszerűbb nyelv továbbra is az angol, amiből 53 750-en vizsgáztak. Ezt követi 9784 fővel a német, amire pár évvel ezelőtt még több mint 20 ezren jelentkeztek. 2023 volt az első olyan év, ahol a német nyelvből vizsgázók száma nem érte el a 10 ezer főt. A német után a spanyol, francia és az olasz a legnépszerűbb nyelvek. Spanyolból 716, franciából 536, olaszból pedig 518 fő vizsgázott. Vannak olyan nyelvek is, melyekből az egész országban mindössze 20-30 vagy még ennél is kevesebb tanuló tett nyelvvizsgát, az arab, lengyel és újgörög nyelvekből például heten, szlovénból pedig öten voltak egész évben. Az Oktatási Hivatal 2014-es mérései óta először fordult elő olyan, hogy kínaiból senki sem tett nyelvvizsgát.

A 2024 szeptemberében induló felsőoktatási képzésre felvételizők közül összesen 2984-en jelentkeztek osztatlan tanárin nyelv- vagy nemzetiségi nyelvtanárnak. A legtöbben az angolt párosítanák valamilyen másik tantárggyal. A legnépszerűbb ezek közül is az angol-történelem szak, amire idén csak az ELTE-re 196 jelentkezést adtak le állami vagy önköltséges formában. Első helyen egyébként mindössze 36-an jelölték meg az angol-történelem osztatlan tanári szakot. Német nyelvtanárnak első helyen egyébként 110-en, orosz szakos nyelvtanárnak pedig tízen jelentkeztek az egész országban.

A nyelvvizsga népszerűsége 2023-ban is a 14-19 éves korosztályban volt a legmagasabb 45 356 fővel, ami részben az érte kapható felvételi pluszpontoknak köszönhető. Az idei felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályok változása miatt már nem egységes a nyelvvizsgáért járó többletpontok száma. Több egyetemen például már a rész- és alap nyelvvizsgáért is adnak pontokat. 

Ezzel szemben az Európai Unió országaiban igen magas azoknak az általános- vagy középiskolai oktatásban résztvevő diákoknak a száma, akik legalább egy idegen nyelvet tanulnak Az angol után a gimnáziumi oktatásban a spanyolt tanulják a legtöbben, a szakképzésben a németet. 

Az Eurostat egy 2023 szeptemberében kiadott elemzése szerint 2021-ben az alapfokú oktatásban részesülő tanulók 86,3 százaléka, míg a középiskolások 91-98,5 százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet. A második vagy harmadik idegen nyelvet is tanuló általános iskolások aránya pedig 61 százalék, 2,6 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Növekedés látható ugyanakkor a középiskolások esetében is. Míg 2013-ban 34,1 százalékuk tanult legalább két idegen nyelvet, addig 2021-ben már 34,9 százalékuk.

A kutatás szerint 2021-ben Románia volt az egyetlen olyan uniós ország, ahol a szakmai oktatásban részt vevő tanulók közel száz százaléka is legalább két vagy annál több idegen nyelvet tanult. Őket Finnország követi 82 százalékkal, majd Lengyelország 77 és Luxemburg 75 százalékkal.

A legtöbb uniós országban a diákok első idegen nyelvként az angolt tanulják, legyen szó általános iskolai, középiskolai vagy szakmai oktatásról, s 78,6 százalék pedig sikeresen el is sajátítja azt. Második helyen az általános középiskolai oktatás (gimnáziumok) esetében a spanyol végzett, amit az unióban élő diákok 26,8 százaléka tanul. Ezt követi a francia 22,3 százalékkal, a német 21,8 százalékkal, majd az olasz mindössze 3,2 százalékkal. A leggyakrabban tanult nem EU-s idegen nyelv az orosz, amit a diákok 2,8 százaléka tanul, a legtöbben Észtországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában.

Más a helyzet azonban a szakképzés esetében, ott ugyanis az angolt 17,9 százalékkal a német követi, majd a francia 16,4 és a spanyol 7 százalékkal, az olaszt pedig felváltja az orosz 2,2 százalékkal, ami Bulgáriában, Cipruson és Lettországban a legnépszerűbb.