A kormánypártokon múlik, összehívnak-e egy parlamenti bizottságot
A többség dönt a parlamentben, így minden kérdést azok határoznak meg, akiknek a legtöbb mandátumuk van. Lövétei István alkotmányjogász így foglalta össze az Országgyűlés bizottságainak működését. Arról is beszélt a Hírklikknek, hogy ha a többség nem akar megjelenni, akkor felesleges összehívni a bizottságokat, mert határozatképtelenek lesznek. Márpedig a többséget egy kivétellel mindenhol a Fidesz-KDNP adja.
Ha a kormánypártok képviselői azt akarják, akár meg is béníthatják egy-egy parlamenti bizottság működését. A magyar országgyűlésben 16 állandó bizottság működik, ezek közül 11 elnökét a kormánypártok adják, a maradék öt elnöki pozíción a DK, a Jobbik, az LMP, a Mi Hazánk és az MSZP egy-egy képviselője osztozik. Egy kivétellel minden bizottságban többsége van Fidesz-KDNP-nek. (A kivétel a mentelmi bizottság, ahol a hat résztvevőből hármat adnak a kormánypártok, tehát ott sincs többségi akarat a Fidesz-KDNP nélkül.)
„Az üléseket a bizottság elnöke hívja össze, vagy ha ő nem akarja, akkor a bizottsági többség javaslatára az alelnök is összehívhatja” – mondta a Hírklikknek Lövétei István alkotmányjogász. A bizottsági alelnökök között nagyobb arányban találhatók ellenzéki képviselők, de a többséghez elengedhetetlen a fideszes képviselők hozzájárulása. Ha a többség által megfogalmazott kérelemben javasolt időpontig mégsem hívják össze a bizottságot, akkor az alelnök önállóan is megteheti ezt, de a korábban javasolt napirendtől nem térhet el. „Kisebbségi javaslatra is kezdődhet ülés, de ha a többség nem akar megjelenni, akkor felesleges, mert határozatképtelen lesz a bizottság. Különleges körülmény esetén sem mindig sikerül összehívni a bizottságokat, ha túl nagy a belső feszültség, és a többség nem akar részt venni” – tette hozzá a szakember.
Így történt ez a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t érintő adatszivárgás után is. A honvédelmi és rendészeti bizottság, illetve a nemzetbiztonsági bizottság nem azonnal ült össze, hiszen előbbi elnöke, a fideszes Kósa Lajos nem tájékoztatta a bizottsági tagokat, akik a sajtóból értesültek az esetről. A nemzetbiztonsági bizottság vezetője, a jobbikos Sas Zoltán sem tartotta sürgősnek az ügy megbeszélését, ezért a tagoknak a soron következő, tervezett ülésig kellett várni arra, hogy az adatlopást napirendi pontként vessék fel. Más esetben, például legutóbb a választási törvény módosítása előtt a KDNP-s Vejkey Imre már másnapra összehívta az igazságügyi bizottságot, a kormány számára fontosnak tartott ügyeknél tehát ez akár egyik napról a másikra lehetséges. A népjóléti bizottságot viszont hiába hívta össze a DK-s Varga Zoltán például a kórházak higiéniai állapotával kapcsolatban, patthelyzet alakult ki, mert a fideszes tagok részrehajlással vádolták az elnököt.
Arról, hogy az állandó bizottságokon felül milyen testületeket hoznak létre, az Országgyűlés dönt, és a bizottságok tagjairól is a parlamenti képviselők szavaznak. „Az alapelv, hogy minden parlamenti frakciónak joga van bizottsági tagot jelölni. De ha nincs megfelelő többsége az adott frakciónak, akkor nem tud megválasztatni bizottsági tagot, és kimaradhat a bizottságból a párt. A parlamenti többséget adó képviselőkből tehát a bizottságokban is rendszerint többség lesz” – magyarázta Lövétei, miért adhatják a kormánypártok a bizottságok többségét. Az alelnökök között arányában több ellenzéki politikust találhatunk, és vannak ellenzéki vezetésű albizottságok is, ezek azonban nem írhatják felül a többségi akaratot. A bizottsági elnöke dönthet arról is, kiket hív meg az ülésre, kik szükségesek a napirendi pontok tárgyalásához.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, Dr. Szabó Zsolt a Hírklikknek elmondta: a bizottságokra vonatkozó házszabály jelenleg a 10/2014. országgyűlési határozat, eszerint működnek a parlament bizottságai is.
