A magyarok és a lengyelek korlátozzák a sajtó és a bíróságok függetlenségét

A magyarországi kormánypárti sajtó „egyértelmű sikerről” beszélt, amelyet a nacionalista miniszterelnök ért el, aki megszállottan harcolt minden olyan mechanizmus ellen, amely az európai alapok folyósítását a jogállam tiszteletben tartásához köti. Magyarország és Lengyelország pénzügyi szankcionálása az európai politika tengeri kígyója. 2010, azaz Orbán hatalomra kerülése – aki az „illiberális” demokrácia úttörője – és a Jog és Igazság 2015-ös kormányzati visszatérése óta az európai intézmények ujjal mutogatnak – sikertelenül – a két országra, mert olyan reformokat vezettek be, amelyek korlátozzák a sajtó és a bíróságok függetlenségét.

Franciaország és Németország például azért emelt szót, hogy csökkentsék az uniós alapokat, így megkerüljék az alapokmány 7. cikkelyében foglalt nehézkes szankciós eljárást, amely szavazatijog-felfüggesztést helyez kilátásba, de totálisan blokkolja a megkívánt egyhangú döntés. A 2021–2027-es európai költségvetés tárgyalása során végre konkretizálódott az elképzelés. „Egyszerű, ha nincs jogállam, nincs euró”, mondta Macron a tárgyalások alatt. De a „takarékos” országok kemény ellenállása a 750 milliárd eurós tervvel szemben a jogállamért folytatott harcot hátrébb sorolta, minthogy a francia-német párosnak szüksége volt a Visegrádi Csoport támogatására, hogy elszigetelje az észak-európai országokat.

Egy rögtönzött sajtótájékoztatón, a tárgyalások kellős közepén Orbán úgy lépett fel mint a holland szívtelenség áldozata, hasonlóan Olaszországhoz és Spanyolországhoz. A kedd hajnalban elfogadott szöveg így erősen felpuhult az eredeti tervekhez képest. Noha kiáll „a jogállam fontossága” mellett, külön paragrafusban megfogalmaz egy feltételt, amellyel nyitva hagyja a kaput a különféle értelmezések számára. Az eredeti szöveg világosan előírt volna egy szankciórendszert, amelyet a Bizottság kezdeményezett volna. A végső változat csak „intézkedésekről” beszél mulasztás esetén.

A teljes intézkedést egyébként később fogják részletezni. Egyetlen elem élte csak túl a tárgyalásokat, hogy az intézkedéseket nem egyhangú, hanem minősített többségű szavazáshoz kötik. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen garantálta, hogy ez a megfogalmazás feljogosít pénzügyi szankciókra. De Orbán és lengyel szövetségese, Morawiecki közös sajtótájékoztatójukon ezt félretették, és azt ünnepelték, amit ők közös „magyar-lengyel győzelemnek” neveztek. „Nem lesz közvetlen kapcsolat az úgynevezett jogállam és a költségvetési források közt”, közölte a lengyel miniszterelnök. „Be akartak vezetni egy új rendszert, de megakadályoztuk őket ebben”, tódította Orbán.

(A cikk nem olvasható a neten.)