Árvíz sújtotta kiskereskedelem
„A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött, amire hatással volt az árvízhelyzet is.” (KSH- 2024. november 7.) Igen, ez azt jelenti, hogy a KSH szerint 2024. szeptemberében azért vásároltak kevesebbet a magyarok, mert megáradt a Lajta és a Duna. Ez számomra nem tűnt logikusnak, de aztán segítségemre sietettek az economx.hu gazdasági portál munkatársai, akik kibányászták a 2024. augusztusi és szeptemberi forgalmi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából, megyei – bocsánat: vármegyei – bontásban.
Nem ismertetem részletesen a vármegyei adatokat, legyen elég annyi, hogy az összes vármegyében csökkent a kiskereskedelmi forgalom augusztusról szeptemberre, azokban is, ahol a Duna soha nem „járt”, és egyáltalán nem is volt árvíz. A kiskereskedelmi forgalom csökkenésében tehát nem játszott/nem játszhatott szerepet a Duna vízszintjének emelkedése, Petőfit átírva: „Szegény Duna, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója.” Ez persze nem igaz (sem a Tiszára, sem a Dunára), de az tény, hogy a hazánkon hosszan áthaladó nagy folyó egyáltalán nem felelős a kiskereskedelem rossz teljesítményéért. „Hab a tortán”, hogy a fővárosban – amelyet a Duna átszel – augusztusról szeptemberre nőtt (!) a bolti vásárlások volumene: csak nem azért, mert az öreg Duna itt valóban kilépett a medréből?!
Fokozza a csodálkozásomat, hogy 2024. október 31-én (árvíz után) – de a KSH adatközlés előtt - Nagy Márton miniszter nem a kiskereskedelem megtorpanásáról szónokolt, hanem éppen ellenkezőleg: „a magyar gazdaság éppen azért mutatja a fordulat jeleit, mert a magyar lakosság és családok fogyasztása és bizalma megerősödött. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy a családok többet költenek a boltokban és többet tudnak utazni.” Teljesen megzavarodtam: míg a miniszter azzal házal, hogy a magyar családok fogyasztása megerősödött, addig a Központi Statisztika Hivatal (állami intézmény) meg azt állítja, hogy az árvíz „elsodorta” a honfitársaink vásárlási kedvét.
Szégyen, nem szégyen: én egyiknek sem hiszek.
-
Nagy Márton prognózisai és tényszerűnek tűnő állításai az elmúlt két évben soha nem jöttek be, illetve nem bizonyultak valósnak. Most sem. Alacsony jövedelműek milliói rendezték korábbi tartozásaikat, kifizették a rezsiszámláikat, sokan gyógyszerre is költöttek. Ruhaneműt csak a gyereknek vettek, műszaki cikket kizárólag szükségből, ha az otthoni lerobbant. Hiába emelkedtek a nominális keresetek és a nyugdíjak, az évek óta tartó negatív gazdasági spirál nem hathat élénkítőleg a fogyasztásra. Nem is hat. A miniszter álmodozik, a valóságban viszont mi élünk.
-
Ez az árvízi mese meg már mindennek a csimborasszója. Tényleg azt gondolja a Központi Statisztikai Hivatal, hogy azt a maszlagot bárki is beveszi, hogy a víz elvitte/elvette a vásárlási kedvünket. Olvastam a napokban, hogy egy volt fideszes politikus lett a KSH új szóvivője. A hivatalos közlemény szerint Ozsváth Kálmán széles körű, több mint 20 éves kommunikációs és szóvivői tapasztalattal rendelkezik, szakértelmét a KSH szolgálatába állítva hatékonyan fogja támogatni az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, a pontos és hiteles statisztikai adatok közvetítését, a hivatal és a felhasználók közötti információáramlást. Ozsváth úr facebook felületén azt írta: „a Központi Statisztikai Hivatal szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal”.
A tényektől már valóban független a KSH, örülnék, ha az árvíztől is az lenne.
