Elemző: a rezsicsökkentést végső soron ugyanúgy az emberek fizetik meg
Elkezdődött a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben. Az előterjesztést és az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó véleményét 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament.
„Érdekes kérdés, mekkora beleszólást enged a kormány az ellenzéknek rendeleti kormányzás idején" – mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Csíki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. Szerinte az adott intézkedésekről, a különadókról ilyen körülmények közt nem folyhat érdemi vita, hiszen a kormány rendeletet hozhat, amellyel minden egyeztetést megkerülhet.
A kormány elsődleges célja, hogy a rezsicsökkentést kisebb módosításokkal fenn tudja tartani, „ennek óriási ára van", amit jellemzően az MVM feltőkésítésén lehet nyomon követni. „400-800 milliárdos kiadásról van szó" – tette hozzá.
Csíki szerint ezt egyre nehezebben és egyre több különadóval tudja megtenni a kormány.
A rezsicsökkentést végső soron ugyanúgy az emberek fizetik meg, illetve az állam saját magán spórolva tesz hozzá valamennyit, beruházások elhalasztásával, illetve kiadások csökkentésével.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2023-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedést és 3,5 százalékos hiányt tűzött ki célul, de olyan nagy a bizonytalanság a háború miatt, hogy Csíki reálisabbnak tartja a két-három százalékos növekedést, ha a háború jövőre is elhúzódik.
Az energiaárak Európában is a háborútól, illetve az energiaellátás szükséges átalakításától függnek. Elemzők emiatt további recesszióra számítanak, ami a magyar gazdaságra is kifejti hatását. A kormány részéről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gyakran tesz borúlátó kijelentéseket, amelyek ugyancsak ellentmondanak Varga Mihály növekedési célkitűzésének. Az inflációs célt is több kockázat fenyegeti, az euró árfolyama jelenleg 400 forint közelében mozog, a költségvetést 370-380 forintos szinten tervezték meg.
