Elkezdődött a választás, este hétig várják a szavazókat

Reggel hat órakor megnyíltak országszerte a szavazókörök, az MTI híre szerint összesen 10 278 szavazókör van, ahol rendben megkezdődött a munka, az első szavazópolgárok már le is adták a voksaikat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett; erről soron kívül intézkedtek.

A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig 8 millió 25 ezer választópolgárt várnak az urnákhoz.

Szavazni csak személyigazolvánnyal és lakcímkártyával lehet

Az MTI híre szerint a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet és kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.

Az önkormányzati választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai is szavazhatnak.

A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát).

A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

A magyar állampolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt (jogosítványt) és a lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz: vagy lakcímkártyára, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervényre. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, és tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolást a személyi azonosító jelről is.

A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket, a nemzetiségi választópolgárnak pedig külön a nemzetiségi névjegyzéket is.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazólapjai fehér színűek; a választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja. A nemzetiségi választás szavazólapjai zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

Szabad a kampány, de csak 150 méteren túl

Szabad kampányolni a közterületeken a vasárnapi önkormányzati választáson a szavazás ideje alatt is, kivéve a szavazóhelyiségek körüli, 150 méteres sugarú területeken. A választási törvényben meghatározott területi korlátozás azonban nem vonatkozik a 150 méteren belüli magánterületekre.

A voksolás ideje alatt nincs általános kampánycsend, de a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteren belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.

A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani.     

A választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet, jelölőszervezetet népszerűsítő, hozzájuk köthető szimbólumokat a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségben.

Délig lehet mozgóurnát igényelni

Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.     

A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe.     

Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet. A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják.     

A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen.     

Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. Mozgóurnát csak adott választókerületen belül kérhet a választópolgár.

Figyelni kell a pecsétre a szavazólapon

A vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választásokon a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.

Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét.

Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.

Több szavazólap lesz - attól függően, ki hol él

Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)

A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.

Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.

A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.