Elvérezhet a Dunaferr mire elkezdhetne zöld acélt termelni

A hosszú ideje komoly problémákkal küzdő Dunaferr „megmentését” a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tavaly július közepén jelentette be. A kormány már akkor is azt emelte ki, hogy elkötelezett az acélipar jövője szempontjából kiemelkedő zöld átállás mellett. A gyár működése pedig reorganizációra szorul, többi közt a zöld acél gyártása érdekében.

Mivel már igen jelentős volt az ukrán és orosz hátterű tulajdonosok vitája, a megoldás az volt, illetve lett volna, hogy a vállalatot a Liberty Steel fémipari óriás megvásárolta. De nem adták el az egész céget, a brit csoport csak az acélgyártáshoz szükséges eszközöket vásárolta ki a Dunaferrből. A cégben így rengeteg vagyonelem maradt, amiket darabokban próbál meg értékesíteni az időközben felszámolás alá került társaság felszámolója – számolt be róla a G7. Az új indiai tulajdonoshoz köthető cégek beszámolói alapján a 2019-es 214 milliárd forint után 2023-ban már csak 156 milliárd forintot ért, ami megmaradt az acélműből, amelynek neve Dunaferrből Liberty Dunaújváros lett. A választások után a Liberty Steel közleményben tudatta, hogy megkezdi két kokszoló kemencéjének hónapokig tartó leállítási folyamatát. A vállalat arra hivatkozott, hogy az egységek nem működnek hatékonyan, és veszteséget termelnek. 

Komjáthi Imre szocialista országgyűlési képviselő már többször is szót emelt az acélmű érdekében. „Lehet, hogy ebből a szempontból konzervatív vagyok, de a régi, nagy múltú, magyar cégek megszűnése komolyan érint. Így történt ez a Tungsram esetében is, amellyel erőteljes hasonlóságokat mutat a Dunaferr esete.”

A Tungsram tulajdonosa sem tudott mit kezdeni a csökkenő megrendelésekkel és azzal próbálkozott, hogy felmondta a kollektív szerződéseknek azon részeit, amelyekkel spórolni tudott leginkább a munkavállalók kirúgásánál – emlékeztetett az MSZP lemondott társelnöke, aki szerint a kormánynak kötelessége volt segítséget nyújtania, ha már a Tungsram stratégiai partner volt.  

„A kormányzatnak nem ellenségként kellene kezelnie a jogosan felszólaló szakszervezeti vezetőket, hanem partnerekként, hiszen ők állnak legközelebb a dolgozókhoz. A kollektív szerződés részeinek felmondása megkezdődött a Dunaferrnél is, amikor még az ukrán és orosz befektető csoportok kezében volt a cég. Mikor már a beruházók is egymás ellen fordultak, az is előfordult, hogy az ukránok zsoldosokat fogadtak és így tartották távol az oroszok embereit és a szakszervezeti vezetőket attól, hogy az acélmű területére lépjenek. Akkor is kértem, hogy a kormány lépjen közbe. Meg is ígérték, hogy nagyon oda fognak figyelni, és mivel látták, hogy a Dunaferr a beszállítókkal együtt mintegy tízezer embernek adott megélhetést, ezért hoztak másik befektetőt, de mint az mára kiderült, nem sikerült orvosolni a problémát” – mondta Komjáthi Imre.

Eközben a társaság jelentős beruházásokat tervez a következő öt évben annak érdekében, hogy a Liberty Dunaújváros karbonsemleges acélgyártóvá váljon. Ehhez a közelmúltban szerződést írt alá a CISDI Engineeringgel a dunaújvárosi elektromos ívkemencés technológia telepítésének megvalósíthatósági tanulmányáról. Az új technológia a zöld acél-gyártás révén mintegy 80 százalékkal csökkenti majd a közvetlen szédioxid-kibocsátást – írta az acélmű közleményében.

„A Liberty most egy kínai céggel kooperál, tőlük rendelték meg a hatástanulmányt a zöld acél gyártásra. Utánanéztem, és kiderült, hogy maga a hatástanulmány elkészítése is másfél évig fog tartani. Mire ebből el tud indulni a hivatkozott ívkemence és az a kohó, amellyel zöld acélt tudnak gyártani, az legalább öt év. A CO2 kvótának pedig azért van nagy szerepe, mert gyakorlatilag a cég abból él még, hogy eladja azt. Tehát a nem termelésből szerez pénzt, ebből fizeti a dolgozók bérének kétharmadát” – magyarázta a szocialista politikus, aki parlamenti szünet lévén, levélben kérte Szijjártó Péter külügyminisztert és Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy a kormányzati befolyásukkal érjék el, a munkáltató adjon bérkompenzációt azoknak a dolgozóknak, akik azért nem mennek el, mert azzal hitegetik őket, hogy az állásidő után jön a zöld acél termelés. 

Azt is kérte Komjáthi Imre a miniszterektől, hogy vonják be a szakszervezetet is az egyeztetésbe. Ebben van ráció, mert a Liberty a közleményében azt állította: a társaság mindent megtesz az érintett munkavállalók átképzése és más üzleti tevékenységekbe való átcsoportosítása érdekében. Ehhez együttműködik a szakszervezetekkel és a hatóságokkal. „De kormányzati szinten is szükséges az együttműködés azért, mert ha másik munkahelyet kell keresniük a dolgozóknak vagy átképző programot kell indítani, akkor abban tudnak segíteni a szakszervezetek, mert másokkal is kapcsolatban vannak, csak ezt a kormány hagyományosan nem szereti” – tette hozzá.

Emellett azt javasolta levelében, hogy a tárca, vagy a kormány illetékesei tekintsék át az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap nyújtotta lehetőségeket is. Ugyanis ebből a 2027-ig szóló, 210 millió eurós alapból a kormány közvetlenül hívhat le forrást, és 65-85 százalékban finanszírozható belőle, ha egy cégnél 200 dolgozónál többet el kell bocsátani. Az alapból közvetlenül a munkavállalót lehet támogatni álláskeresésben, vagy akár saját vállalkozás beindításában is. „Reméljük, hogy megoldódik a helyzet, de nem árt, ha van egy B-terv is” – jegyezte meg Komjáthi Imre, majd hozzátette, ha szükséges, személyesen is leül a dolgozók érdekében, hogy közösen találják ki, mi a megoldás.