Érthetők a Várhelyi Olivért érő kritikák
Magyarország uniós biztosjelöltjének meghallgatása tükrözte az Európai Parlament tagjai és a magyar kormány között régóta húzódó feszültséget – mondta a Hírklikknek a German Marshall Fund elemzője. Hegedűs Dániel emlékeztetett, nem csak a magyar kormányt, hanem a Boszniai Szerb Köztársaságot is túlzottan támogatta a korábbi uniós biztos, Várhelyi Olivér. A következő, alacsonyabbnak tekinthető pozíciója azonban nem csak a személyének, hanem a magyar kormány uniós politikájának is szól – tette hozzá.
Egyelőre továbbra is csak uniós biztosjelölt a korábbi bővítésért felelős biztos, Várhelyi Olivér. Első meghallgatásán nem tudta meggyőzni az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági, mezőgazdasági bizottságát a szakmai felkészültségéről. Az Európai Parlament képviselői három és fél órán keresztül kérdezték, például az abortuszról, vagy a nők speciális ellátásáról, de végül úgy döntöttek, újabb kérdéseket kell feltenni neki.
A kudarchoz sokat hozzátett, hogy többen bírálták amiatt, mert a koronavírus-járvány idején a magyar kormány széles körben adott be az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott orosz, illetve kínai oltóanyagot a népességnek. Az sem segítette az előre jutását, amikor egy képviselő szóba hozta, hogy tavaly februárban egy véletlenül bekapcsolva hagyott mikrofonba azt mondta az Európai Parlamentben, hogy „Hány hülye van még?”.
Nem ez volt azonban a legnagyobb gond vele előző pozíciójában, hanem az, hogy uniós biztosként a magyar kormány, sőt, esetenként a Boszniai Szerb Köztársaság érdekeit képviselte. „Az európai uniós szerződésekből kiindulva, egy biztos nem képviselheti a saját kormányát, és a nemzeti érdekeit, ennek ellenére mindig van bizonyos szintű puha érdekképviselet. Várhelyi Olivér azonban bővítési biztosként – különösen a Boszniai Szerb Köztársaság irányába, az ottani függetlenedési törekvések hallgatólagos támogatásával – messze túlment ezen” – mondta a Hírklikknek Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund közép-európai elemzője.
Az is félreértést okozott, amikor a tavaly október 7-ei Hamász-támadás után Várhelyi bejelentette a palesztin szervezeteknek nyújtott uniós segélyek egyoldalú leállítását. „Szembement az Európai Bizottság politikai irányvonalával, ebből később visszakozni volt kénytelen. Sok kritika érthető Várhelyivel szemben” – mondta Hegedűs.
Várhelyit ezért egy második körben – az Európai Néppárt javaslatára – írásbeli kérdésekkel fogják vizsgáztatni. Ezekre hétfőig kell válaszolnia. Ha ez sikerül, akkor szavazhatnak a pozíciójáról az Európai Parlamentben. A korábbi bővítési biztos jelenleg az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozíciójára hajt, ami jelentős visszalépést jelent. Hegedűs szerint ez nem csak a biztosjelölt személyének szól, hanem a magyar kormány uniós politikájának is.
A magyar jelölt az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali pártok, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád támogatását élvezi, de legalább a parlament kétharmados többségének kellene mellette szavaznia. Ha nem sikerül ennyi képviselőt maga mellé állítania, akkor a bizottságok teljes tagsága dönt a sorsáról, ahol már az egyszerű többség is elég. Hegedűs szerint a második körben át fogja engedni a parlament Várhelyit, mert érdekük, hogy lehetőleg még az idén megalakuljon az Európai Bizottság. „Szimbolikus ellenállást tanúsíthatnak a legvitatottabb biztosjelölttel szemben, de ezt a stratégiai célt nem sodornák veszélybe. Olyan magyar jelölt nem lehetséges, aki független európai biztosként, és nem a kormány kinyújtott kezeként működne, ezért beárazható kockázat az, ha egy ismert minőséget képviselő Várhelyi áll a leggyengébb portfólió élén, mint megkockáztatni, hogy mennyire tudja a magyar kormány elhúzni az Európai Bizottság megalakulását” – mondta az elemző. Előfordulhatna például, hogy a magyar kormány nem állít újabb jelöltet, vagy egy Várhelyinél is megosztóbb, vitathatóbb embert nevez a pozícióra.
