Fájdalmas kompromisszumokat kell kötnie az új német kormánynak
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a német gazdaság mindössze 0,7 százalékkal növekedhet jövőre, ezzel pedig sereghajtók lesznek az EU-ban a növekedést tekintve. A Hírklikknek nyilatkozó szakértő szerint a német jóléti állam csak további eladósodás útján tartható fenn, ezért karcsúsítani kell a szociális ellátórendszert. Ebben éles vita várható a lehetséges nagykoalíció két nagy pártja között, ahogy az autóipar, a környezetvédelem és az ukrajnai háború kérdésében is.
Visszatérhet az a német nagykoalíció a Bundestagba, amely Angela Merkel alatt vezette az országot 2021-ig. A Friedrich Merz vezette konzervatív CDU-CSU legnagyobb eséllyel az Olaf Scholz vezette szociáldemokratákkal (SPD) alakíthat kormányt a február végi választások után. Az Alternatíva Németországért (AfD) ugyan népszerű, különösen Kelet-Németországban, de szélsőséges nézetei miatt a CDU-CSU és a szociáldemokraták is kizárták vele az együttműködést. Kérdés, hogy a választók elégedetlensége a jelenlegi hatalommal szemben mekkora, és mennyien fordulhatnak emiatt az AfD felé: könnyen lehet, hogy történetében először a második legnagyobb frakció lesz a Bundestagban.
„A két párt, a CDU-CSU, és a szociáldemokraták gyakorlatilag hasonultak egymáshoz, elveszítették azt a képességüket, hogy két különböző irányvonalat jelenítsenek meg. A jobbközép CDU balfelé tolódott el. A választók előtt egy reprezentációs rés keletkezett, sok jobboldali szavazó érezte úgy, hogy a CDU már nem képviseli. Minden nagykoalíciónak az a csapdája, hogy a két párt hasonlóvá válik, a kívülálló pártok pedig gyarapodnak” – mondta a Hírklikknek egy Németország politikáját jól ismerő szakértő, aki a neve mellőzését kérte.
Az új kancellár tehát a CDU-CSU jelöltje, Friedrich Merz lehet, a szociáldemokraták pedig megkaphatják a külügyminisztériumot, a védelmi minisztériumot és a pénzügyi tárcát. Utóbbinak nehéz dolga lesz, hiába maradt ugyanis Európa legnagyobb gazdasága Németországé, az utóbbi időben stagnál, a Trump-adminisztráció várható, Európát érintő vámpolitikája miatt pedig nehéz lesz növekedési pályára állítani. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben a német gazdaság növekedhet a legkisebb mértékben a tagállamok közül, mindössze 0,7 százalékkal.
„A jelenlegi jelzőlámpa-koalíció (a szociáldemokraták, a Zöldek és a szabad demokraták) is a pénz, a költségvetés miatt szakadt szét. A CDU pedig ugyanazzal az SDP-vel állna össze, amely ezt a gazdasági lejtmenetet előidézte. Kemény, fájdalmas kompromisszumokat kell kötni. A szociáldemokraták és a Zöldek által kiépített szociális ellátórendszer leépítése, karcsúsítása jelen körülmények között elkerülhetetlen ahhoz, hogy a német gazdaság kijöjjön a lejtmenetből. A jóléti intézkedések csak további eladósodás útján tarthatók fenn. Ha a politikai kényszerűség megint felülemelkedik a gazdasági racionalitáson, akkor ez a fajta gazdasági megújulás nehezen képzelhető el” – mondta a szakértő. A két nagy párt az adózási rendszer változtatásában sem ért egyet: az SPD megemelné a gazdagokat érintő adókat, a CDU viszont nem.
Ultimátum, vagy orosz rulett?
A nagykoalíció pártjai az energiapolitikáról és a környezetvédelmi politikáról is különböző nézeteket vallanak. Abban ugyan egyetértenek, hogy Németországnak 2045-ig klímasemlegessé kell válnia, de Merz és a CDU-CSU aktív kampányt folytat az Európai Unió benzin- és dízelüzemű autókat tiltó szabályával szemben. A szociáldemokraták inkább az elektromos autógyártásban látják a jövőt. A CDU-CSU tárgyalna az ország 2023 áprilisa óta leállított atomerőműveinek újraindításáról is, de a szociáldemokraták szerint ez túl költséges lenne. Abban viszont egyetértenek, hogy – az alkotmányban szereplő, hitelfelvételt korlátozó adósságféket figyelembe véve – szükség lehet hitelfelvételre a német államnak az energiaszektor átalakításához és a vállalatok energiaköltségeinek tehermentesítéséhez.
A német választókat nem csak saját országuk problémái, hanem az ukrajnai háború kérdése is foglalkoztatja. Merz azt ígérte, kancellársága esetén ultimátumot adna Oroszországnak: 24 órán belül állítsák le Ukrajna támadását, vagy engedélyt ad az ukrán hadseregnek a német fegyverek orosz területre irányítására, és Taurus rakétákkal is ellátja az ukránokat. Scholz szerint Merz ezzel a lépéssel „oroszrulettet” játszana Németország biztonságával.
Az előrehozott német szövetségi parlamenti választást február 23-án tartják. A kétpárti nagykoalíció egyelőre a legvalószínűbb forgatókönyv: az AfD megerősödése esetén előfordulhat, hogy a Zöldeket is be kell vonni a tárgyalásokba, ez pedig egy újabb hárompárti kormányt adhat Németországnak. „A nagykoalíció egy szükségkoalíció lenne, ami arra szolgál, hogy működőképes, többséggel rendelkező kormányt tudjanak alakítani, fenntartva az Alternatíva Németországért pártot elszigetelő tűzfalat. A CDU-CSU a programja alapján a liberális FDP-vel tudna leghatékonyabban kormányt alakítani, de egyelőre az sem valószínű, hogy az FDP bejut a parlamentbe” – mondta a szakértő.
