Finn példa: környezeti katasztrófát hozhat az uránbánya

2012. november 17. 12:11 2012. nov. 17. 12:11

Az ivóvízbázis elszennyeződését okozta Finnországban egy pár éve megnyitott uránbánya az egyik zagyvíztározó aljának megrepedése miatt. A példa arra figyelmeztet, hogy a fejlett bányászati technikák esetében is van esély környezeti katasztrófákra.



Az esetről a Greenpeace számol be egy helyi lakos levele alapján.

" Eleinte csodás álomnak tűnt a bánya. Új kezdetnek. Új munkahelyeket és adóbevételt jelentő forrásnak Észak-Finnország számára. Ekkor még mindenki izgatottan várta a bánya megnyitását Kainuuban, Helsinkitől 550 km-re. Pekka Pera, az Outokumpu bányavállalat volt alkalmazottja egy euróért vette meg a korábbi cégétől a területet. "Nem nyereségesnek" értékelték a bányaterületet de Pera úr meg volt róla győződve, hogy a "bányászat reneszánszát" hozhatja a mintaprojekt. Volt egy vadonatúj "biolúgozási" technológiája, amely lehetővé teszi apró fémszemcsék kivonását is. Nem sokáig tartott az álom és az ébresztés durva volt.
2008-ban kezdett működni a bánya és az első gondok még az év nyarán jelentkeztek. A bányakörnyéki turizmussal foglalkozó cégek panaszkodtak, hogy a bánya záptojásszagot áraszt és ez elriasztja a turistákat. A bányavállalat javában küzdött a bűzzel, amikor sokkal komolyabb problémák kezdtek napvilágot látni. A szennyvíztározó 2008-ban kezdett szivárogni először. A következő szennyezést 2010-ben érzékelték, amikor a környékbeli tavak sóssá váltak és a bánya környékén az egészségügyi határértékeket messze meghaladó kadmium és nikkel mennyiséget mutattak a mérések. Ezt követően ez év márciusában meghalt az egyik dolgozó az egyébként a záptojásszagért felelős hidrogén-szulfidtól, mert nem viselt védőfelszerelést. Mindenki tudott ezekről, a felügyeleti szerv, a Kainuu-i Környezetgazdálkodási, Szállítási és Fejlesztési Központ semmit sem tett a hihetetlenül felelőtlen bányavállalat ellen. Most azt mondják, hogy állítólag nem volt eszközük és képességük hozzá.

Végül vasárnap az események kicsúsztak az ellenőrzés alól. A bánya összes nehézfémmel, veszélyes anyagokkal és urániummal szennyezett szennyvizét zagytározókban gyűjtik. Az egyik tározó alja megrepedt és az erősen szennyezett víz többezer köbméter per óra hozamban kezdett el kitörni. Így mostanra az álom valódi rémálommá vált. Greenpeace aktivisták mintákat gyűjtenek a szivárgó vízből. Ugyanezt teszi a Finn Nukleáris Intézet és a Finn Környezetvédelmi Hatóság. Senki sem tudja megmondani milyen rossz a helyzet csak azt lehet tudni hogy rossz. Messzi kilométerekre jutott el lefelé a szennyezett víz. A közeli források és tavak mérgező nikkellel szennyeződtek.

A finnek lehető legértékesebb kincse a csodálatos tavak, források, folyók - az édesvíz. Álmában se gondolná senki, hogy megengednék bárkinek, hogy ezeket beszennyezze. De megtörtént. A folyásirányban lefelé lakók teljesen tehetetlennek érzik magukat és aggódnak az ivóvizük miatt. Rajtunk múlik meg tudjuk-e állítani a bányát és rávenni a hatóságokat mondják el, hogyan szándékoznak garantálni, hogy ez a jövőben nem fog megtörténni.

És Önök tisztelt olvasók, legyenek résen, amikor valaki azt mondja, nagy pénz van a természeti kincsek kiaknázásában. Legyenek készek küzdeni. Bizonyosodjanak meg róla, hogy a hatóságaik elvégzik a rájuk rótt valódi faladatukat és megvédik a jövőnket. Ezek általában kemény küzdelmek de elengedhetetlenek. Elkerülhetik vele a Taivaraaéhoz hasonló rémálmokat amit mi most megélünk."



Mint ismeretes, Pécs környékén a Wildhorse nevű cég kívánja újraindítani az uránbányászatot, és a szándékot a kormányzat is támogatja. Azonban bár a cég szándéka több hónapja ismert, még mindig rengeteg kérdés van az alkalmazandó technológiával és a környezeti kockázatokkal kapcsolatban, amelyekre a pécsi politikusok sem kaptak még megnyugtató válaszokat.

Forrás: Forrás: Greenpeace