Holoda Attila: normális ember „zsinórüzemben” nem működtet gázos erőművet

Valóban jó üzlet most gázerőműveket létrehozni? 

Nem csak önmagában az energiaválság miatt, hanem éppen abból adódóan, nagyon magas a földgáz ára. Mivel a földgáz ára magas, nagyon sok mindenből állítanak elő villamosenergiát. Többek között földgázból is, de az elérhető lehetőségek közül a földgázból előállított villamosenergia a legdrágább. Mind a megújuló energiából, mind a nukleáris energiából előállított energia olcsóbb, de most már ott tartunk, hogy a szenes erőművekből is olcsóbb az energia, mint a földgázból. Ugyanakkor a földgázos erőművek nem nélkülözhetőek a rendszerből, éppen azért, mert nem függ az időjárástól, mint a megújulók többsége. A földgázos erőművek 100 százalékig szabályozhatók, akármikor bevethetők, és fölpörgethetők arra az adott szintre, ami éppen kiesik, mert eltakarja a felhő a napot, vagy az éppen lemegy, vagy megáll a szél. Ebből következően, amíg Európa nem oldja meg – nem csak mi, hanem Európa is –, a villamosenergia tárolásának az igazán nagy kihívását, addig szükség lesz a földgázos erőművekre, az úgynevezett kiegyenlítő energia miatt. 

Akkor Magyarország számára mégis jó megoldás a gázerőmű?

„Zsinórüzemben” földgázból energiát termelni, az a lehető legdrágább változat. Annál minden olcsóbb. Ha azt mondták volna Orbánék, hogy jó, akkor építünk a Mátrai Erőmű mellé két vadonatúj blokkot, az is olcsóbb lenne. Ráadásul annak hatalmas előnye, hogy van saját szenünk. Magyarországon a nyilvántartott, kitermelhető szénvagyon 6,5 milliárd tonna, ebből 4,5 milliárd körül van a lignit. Lehet ma már olyan korszerű szenes erőműveket csinálni – lehetett volna itt is -– amelyek kibocsátási értéke sokkal alacsonyabb, ráadásul az úgynevezett széndioxid megfogási technikákat kiépítve, akár még ebben is elindulhattak volna. De nem, ők az egyszerűbbet választották, a gázos erőművet, amire viszont mindenki azt mondja, hogy normális ember „zsinórüzemben” nem működteti, éppen amiatt, mert az a legdrágább. Van az úgynevezett „merit order” alapján képzett ár. Ez azt jelenti, hogy amikor villamosenergia-termelők jönnek be a rendszerbe, akkor a legolcsóbbal kezdik, márpedig akik a legolcsóbban tudják felajánlani a rendszerbe az energiájukat, azok a megújulók, a nukleáris, a szén és a végén jön be a gáz. És mindenki ehhez az árhoz igazodik. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság elhatározta, hogy a „merit order” alapon történő árképzést ki akarja váltani valami mással. Hogy milyen változatok lesznek, az még nem dőlt el. Akár az is lehet, hogy meghúzzák valahol az árat, és azt mondják, hogy a nagy többség által megtermelt ár plusz valamilyen rárakott nyereségtartalom. Jelenleg az van, hogy mivel a gázos erőművek határozzák meg a villamosenergia árát, ezért halálra keresik magukat a megújulók, a nukleáris, meg a szénerőművesek. Holott nem tettek érte semmit. Nem azért keresnek jobban, mert jobb lett a működésük, nem azért, mert hatékonyságot növeltek, hanem azért, mert egyszerűen fölment a földgáz ára. 

Mit tehet a kormány?

Két dolgot, az egyik, hogy ebből a hatalmas haszonból elvon extraprofitot – bár más kormányok is szoktak élni vele, ha valakinek extraprofitja képződik, arra lecsapnak. Ezt a módszert a mi kormányunk is borzasztóan szereti, és abból kompenzálják a gázos erőműveket, hogyha drágák. Akkor lehet lejjebb csúsztatni az árat. Én úgy tudom, ezzel kapcsolatosan egy előzetes dokumentumot és felhívást már kiküldött az Európai Unió a tagállamoknak, hogy véleményezzék, milyen irányba érdemes elmozdulni a villamosenergia-árképzésnél. Mert a mostani rendszer épp amiatt nem tartható, hogy miközben mindenki tudja, hogy a gázos erőműveket nem tudjuk nélkülözni, de a gáz magas ára miatt túl drágák, és a fogyasztókat sújtják vele. Vagyis visszatérve az eredeti kérdésre, elég nagy ostobaság ma gázos erőművet építeni „zsinórüzemre”, de szükség van a magyarországi gázos erőművekre, még akár ezekre az újakra is. Méghozzá azért, mert egyre magasabb a megújuló energiának az aránya. Most már 4 ezer megawattnál (MW) tartunk a szolár-beépítettségben, de ezeknek az effektivitása (tényleges rendelkezésre állása) ha 15 perces bontásban nézzük, éves szinten nagyon alacsony, olyan 15-16 százalék. Ehhez mindig szükséges vagy valamilyen kiegészítő energia, vagy valamilyen energiatároló-rendszer. Csakhogy most energiatároló-rendszer kiépítésbe belevágni… Az azért elég lassú folyamat. Mondjuk, szóba jöhetnek a víztározós erőművek, meg akkumulátor-telepek, de azok inkább regionális szinten képesek kiegyenlíteni a különbséget. Ebből következően a gázos erőművek még hosszú ideig stabil részei lesznek az együttműködő villamosenergia-rendszernek. Egyszerűen nem lehet kihagyni. Ráadásul az elmúlt napokban többször előfordult a Paksi Atomerőműnél, hogy egy-egy blokk leállt, és ha egy blokk leáll, akkor hirtelen 500 megawatt áram esik ki. Ahogy az meg is történt. A kiesést vagy importból pótolják gyorsan, vagy, ha valakinek van ilyen úgynevezett kiegyenlítő energiája például gázos erőművekből, akkor abból. 

Nekünk van gázos erőművünk?

Nem nagyon. Az utolsó gázos erőművet 2011-ben adták át Gönyűn, azt az E.ON építette. Most már nem az övé, hanem az Uniteré, ami szintén egy német cég. De én továbbra is azt mondom, „zsinórüzemre” nem azért nem alkalmas, mert nem tudja megcsinálni, hanem azért, mert drága. Egy ilyen 500 megawattos gázos erőműnek az éves földgáz igénye nagyjából 1,1-1,2 milliárd köbméter földgáz. Ez azt jelenti, hogyha három ilyen erőművet akarnak, akkor az olyan 3,3-3,5 milliárd köbméterre növeli a földgáz-kitettségünket. Ha ehhez a 3,5 milliárd köbméter gázhoz hozzáteszem, hogy az ország eddigi fogyasztása volt olyan 10 milliárd köbméter, akkor az 35 százalékkal megnöveli a gázigényt. A lakossági teljes földgázfogyasztás olyan 4,2- 4,5 milliárd köbméter, és ez azt jelenti, hogy majdnem annyival akarják megnövelni a függőségünket az oroszoktól. Illetve nyilván mástól is lehetne, de, hát látjuk, hogy miközben mindenki távolodik az oroszoktól – a németek nullára vitték le az orosz  gáz-fogyasztásukat –, mi még vettünk 700 millió köbmétert. 

Mi miért mindig az oroszoktól akarunk gázt beszerezni? 

Az autoriter hatalmakkal történő üzletek esetén megoldható az úgynevezett korrupciós pénzeknek az elbújtatása, mert ezek a hatalmak készek erre. Nyugati, egyéb területeken ez nem így van. Nem véletlen, hogy Magyarország szívesen vesz gázt az oroszoktól, vagy mondjuk az azeriektől. A másik ok: azt hiszik, önmagában az jó, hogy az oroszok készek nekünk gázt eladni. Pedig most aztán ők tényleg készek bárkinek eladni, hiszen tavaly 78 százalékkal esett vissza a Gazprom nyeresége. Csak van, amivel nem számolnak Orbánék – és ezt komolyan nem is értem –, hogy amikor az Északi Áramlat kapcsán volt az a vita, hogy visszaküldik a turbinát Kanadából, vagy nem, akkor még az oroszoknak állt följebb, ha nem küldik: „akkor nem tudjuk ellátni önöket gázzal”. Megoldották. A lényeg, hogy ugyanolyan turbina van a Török Áramlaton is. Ugyanazokat az eszközöket használják, ugyanúgy nyugati technológia. Miért gondolják azt Orbánék, hogyha mondjuk Amerika bevezet egy sokkal szigorúbb embargót a turbinákhoz kapcsolódó termékek alkatrész ellátásához, vagy éppen felújításához, akkor az nem fog minket érinteni? Mivel akarják helyettesíteni? Nincsen orosz turbina. Külföldi, Siemens turbina van, és a hozzátartozó folyamatirányító rendszerek is mind nyugatiak. Látjuk, hogy Paks2 esetén most ez okozza a legnagyobb zavart. Ez a fajta egy lábon állás ezért veszélyes. Ám valószínűleg elvakítja az óvatosságukat, hogy feketén hozzájuthatnak az „alkotmányos költséghez”. Mert különben, normál körülmények között óvatosnak kell lennie az embernek. Az kevés, hogy az oroszok azt mondják: „ó nekünk van elég gázunk, mi adunk el nektek, mert a barátaink vagytok, itt a vezetékünk, ki van építve”. Viszont a vezetéken minden nyugati. És ha azon a vezetéken nem lehet normálisan forgalmazni, mert például karbantartási problémák vannak, akkor hiába van az mind, amit az oroszok mondtak.

Gyakorlatilag megint belemegyünk egy zsákutcába?

Én biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi kormányban ezt a problémát Lantos Csaba energiaügyi miniszter pontosan átlátja, és valószínű, hogy zavarja is. Most már megpróbálnak vezetéken újabb kapcsolatokat fejleszteni, akár a románok, akár az azeri gáz, akár Szlovénia irányába. Szlovénia felé ugyan még nincsen vezetékes kapcsolatunk, de az azeri gáz itt van Európában. Törökországon keresztül eléri Görögországot és Olaszországot. Olaszországból van gázforgalmazás Szlovéniába, ha tehát megteremtjük a szlovén kapcsolatot, akkor ad abszurdum hozzáférhetünk nagyobb mennyiségű azeri gázhoz. Erre szükség is van. Ám ehhez az kell, hogy tényleg ne legyenek ennyire elvakultak az oroszok irányába. Azt kell megérteniük, hogy az oroszoktól független tényezők miatt is korlátozódhat onnan a gázszállítás. És most nem a háborúról beszélek, hanem kifejezetten a technológiához való hozzáférésről. 

Nem azért ragaszkodnak mindenáron az orosz gázhoz, mert ezzel is az EU-val akar a kormány szembemenni? 

Nem akarnak ők mindig, mindenáron szemben állni az EU-val, de Putyinnak ez jól jön. Nekik is jól jön, mert megkapják érte a saját kis „alkotmányos pénzüket”. Ez is elképesztő összeg. Hiszen csak gondoljunk bele, ha 3,5 milliárd köbméternél – amikor a gáz ára 40 euró körül van –, csak azt mondják, én nem kérek sokat, csak mindegyikből 50 eurocentet, már az is 1,5 milliárd euró. Sok kicsi sokra megy.