Horváth Csaba: ha nem lenne ellenzéki széthúzás, a Fidesz egy fillér kampánypénzt se költene Zuglóban, mert nem látná értelmét

Horváth Csaba az idei, kerületi költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a gondoskodó pillérre került a fókusz. „Még mindig az embereket sújtja az inflációs hatás, az energiaárak még mindig nem csökkentek, pedig lassan el kellene fogynia annak az orosz gáznak, amit drágán vett a kormány” – mondta a szocialista polgármester, aki szerint a „kulturáltan megnyilvánuló” kerületi ellenzék szerint sem született rossz költségvetés. Növelték 20 százalékkal a szociális támogatások esetében a jövedelem-határokat, így 200-210 ezer forintra emelkedtek, ez alatt kaphat valaki segítséget a kerülettől. Zugló első embere szerint a szociális támogatásokkal rászorultsági alapon próbálnak azoknak segíteni, akik átmenetileg bajba kerültek. „Napi szinten ki kell szolgálnunk az itt élőket, annak segíteni, akinek szüksége van rá” – mondta a polgármester. 

Új elemként említette, hogy 50 millió forintos költséggel 11 ezer diáknak vesznek BKV-bérletet, ezt szemeszter-bérletnek nevezték el. A kerületi diákok névre szólón fognak levelet kapni, hogy hol vehetik át a bérletüket. A polgármester szerint azok a diákok, akik többet utaznak közösségi közlekedéssel, jobban meggondolják majd, hogy autóba üljenek-e, jó eséllyel felnőttként már nem fognak ragaszkodni saját autóhoz, de ez az intézkedés a kerületi családokat is tehermentesíti, illetve a kerületnek fenntarthatósági szempontból fontos. 

Zugló első embere hangsúlyozta, hogy Zugló, akárcsak a többi önkormányzat, számos központi elvonástól szenved, így a szolidaritási adó, ami korábban nem létező fogalom volt, 4,3 milliárdos tételt jelent. Másodiknak említette a 600-605 millió forintos gépjárműadót, ami szerinte fillérre megegyezik azzal, amire útfelújításra tudnak költeni. Hozzátette, hogy választási időszakban azon is dolgoznak, hogy hogyan ne legyen mindebből folyamatos aktuálpolitikai kampány, hiszen a kerületnek „minden nap el kell végezni a feladatot, a takarítástól a kátyúzásig”. 

A kerületi infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban Horváth Csaba főleg a kormánynak üzent. Zugló polgármestere emlékeztetett, hogy 4-es metrónak 2011-ig volt vasúti engedélye, aztán 2013-ig gyors villamos-engedélye, majd ez is megszűnt, de eközben hatalmas fejlődések történtek, mint például a Puskás Aréna. Szerinte egy ekkora stadiont normális városokban legalább két metrómegálló szolgál ki. „Nagy terhelést jelent, amikor használatban van, olyan tömegek vannak, amit nehéz kezelni” – mondta a Puskással kapcsolatban, hozzátéve, hogy nem csak zuglói érdek a metró meghosszabbítása, hanem állami is. Ugyanezen a lapon említette a Városliget fejlesztését, ahol szintén nem történt lényegi infrastrukturális fejlesztés, illetve a kormányzati negyedet és a mini-Dubaj projektet. Szerinte már most akkora a torlódás reggelente a zuglói pályaudvarnál, hogy nem tud annyi csuklós busz beállni a buszmegállóba, amennyi felszívná a reggeli ingázó tömeget. Erre pedig hozzájön majd a sok ezer munkahelyes kormányzati negyed, illetve a 3 millió négyzetméter beépítettségű Rákosrendező. „Egy új városrész, több 10 ezer ember napi életét kell megoldani” – emlékeztetett Horváth Csaba. A szocialista politikus szerint csak észérvekkel tudják a kormányzatot és rajta keresztül a befektetőt meggyőzni, hogy ne építsen szellemvárost, legyenek gyalogosan, 10-15 perc alatt elérhető szolgáltatások a környéken. Komplex szisztémát javasolt a fejlesztésekre, például a szomszédos Angyalfölddel és a fővárossal együtt tervezzék meg a kisföldalatti és a 4-es metró meghosszabbítását, az M3-as melletti P+R-parkoló megépítését, de akár a vasúti sínek befedését. „Sok aspektusa van ennek, amit érdemes higgadtan kezelni, egy önkormányzat pedig nem sokat tehet” – mondta a szocialista politikus. 

Horváth Csaba az új köztársasági elnök „rossz ajánlójának” nevezte, hogy az Alkotmánybíróság pár hónapja megállapította: a zuglói polgárokat nem éri hátrány, nem jár érdeksérelemmel, hogy a kormányzati negyed esetében hatalmas beépítések történhetnek hatástanulmány nélkül. A zuglói polgármester szerint mindez „elfogultságot mutat” az Alkotmánybíróság részéről, így ő nem vár semmi többet az új elnöktől, mint az elődeitől. 

Zuglóban a Momentum jelöltje jelentette be, hogy ő is megmérettetné magát a polgármester-választáson. Horváth Csaba elzárkózott az előválasztástól, mondván, hogy az MSZP és az ő álláspontja másfél éve ugyanaz, vagyis az MSZP országosan elfogadja és támogatja a 2019-ben győztes polgármesterek és képviselők újraindulását, és ugyanezt elvárják más pártoktól is. Hozzátette, hogy személyes támogatottsága toronymagasan felette van minden más alternatívának. 

Azzal kapcsolatban, hogy a Momentum ragaszkodik az előválasztáshoz és felírná a polgármester nevét is a szavazólapra, az engedélye nélkül, Horváth Csaba úgy reagált: ilyet még a legsötétebb autokráciában sem szoktak csinálni, ha a jelölt nem járul hozzá, hogy elinduljon a szavazáson. „Ez nem demokratikus, de nem is jogszerű, a civil választási bizottság sem tudja támogatni. Ezen az alapon felírhatják az összes jelöltet a világon, Brad Pittig bezárólag” – mondta a szocialista politikus. 

A fideszes jelölttel, Borbély Ádámmal kapcsolatban azt mondta, nagyon nem egyenlő pályán mozognak. Nonszensznek nevezte az iskolaudvar-felújítási projektet, ahol a fideszes politikus az önkormányzat tulajdonában, de a tankerület kezelésében lévő ingatlant szeretné felújíttatni, a kerület pénzéből, kerületi hozzájárulás és tervek nélkül. „Ha Zuglóban jársz, akkor tartsd be az építési törvényt meg a jogszabályokat” – üzent a fideszes politikusnak a polgármester.

Horváth Csaba egyébként a momentumos ellenzéki jelöltnek és a fideszes vetélytársának is azt üzente: az ajtaja nyitva áll, amit polgármestersége első pillanatától felajánlott. Hozzátette: a 2022-es választásnak nem a jó tanulságát vonták le az ellenzéki pártok. Szerinte a választók az együttműködés minősége miatt nem gondolták kormányzóképesnek az ellenzéket.