Kiemelt beruházások elleni kampány indult a Budai Várból

A STOP! Kiemelt Beruházások országos kampányt a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) indította el a Rendszerszint-Országos Közösségszervező Műhely munkatársainak koordinálásával, önkéntesek bevonásával.

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az eredeti jogszabály többszöri, a jelenlegi kormány által végrehajtott változtatásának következményeire. Ezek lakossági, építészeti, városrendezési, környezet- és műemlékvédelmi szempontok, valamint építésügyi szabályozások, amelyeket figyelmen kívül hagynak, ha azt az anyagi haszonszerzés vagy az erőfitogtatás úgy kívánja.

A kampány kezdeményezői, a törvényben érintettekkel – az építészekkel, műemlék- és környezetvédőkkel, önkormányzatokkal, a helyi lakókkal – együtt, közösen követelik a törvényes működés visszaállítását. Aktivizálni kívánják azokat a helyi lakosokat, közösségeket, civil- és szakmai szervezeteket, akik és amelyek életterében szintén kiemelt beruházások indultak el a megkérdezésük nélkül. S hasonlóan dinamizálnák a politikai szereplőket is, hogy vegyenek részt a törvényes működés helyreállításának érdekében indított közös munkában.

A kampány első állomása volt a pénteken szervezett „Föl-föltévedek a Budai Várba" - Demonstráció a Budai Vár beépítése ellen című esemény, amelyet a Huszonkettesek Építészcsoporttal közösen szervezetek.

„A Stop! Kiemelt Beruházások csoport kampánya azzal kezdődött, hogy a Rendszerszint aktivista csoport egy felhívást tett közzé, amelyen keresztül egy-egy kiemelt beruházás helyszínén sok, érdeksérelemmel járó ügyet kerestek. A felhívásban elhelyezett kérdőívet több mint hétszázan töltötték ki, és több mint ötszázan léptek be a munkacsoportba. Ebbe a csoportba léptek be Roth János DLA és Csomay Zsófia építészek, a Budai Vár kiemelt beruházása kapcsán, és ők hozták létre a Huszonkettesek Építészcsoportot, valamint írták meg petíciójukat” – nyitotta az eseményt a kampány létrejöttéről szóló beszámolóval Horváth-Kertész Balázs, a CKA közösségszervezője.

Molnos Attila építész felolvasta a 22 neves építész által, október 29-én indított, Közös a Vár! – Tiltakozzunk a Budai Vár önkényes kisajátítása ellen! című, eddig 4500 szimpatizáns által aláírt petíciót, amit a Miniszterelnökségnek és a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.-nek címeztek. 

Roth János DLA, Ybl-díjas építész a kiemelt beruházások törvényi szabályozásainak visszásságaira hívta fel a figyelmet:

„A kiemelt beruházások törvényi szabályozása a társadalmi igényeket jórészét figyelmen kívül hagyja a hatalmi döntések megvalósítása érdekében. Ezek a döntések akár a beruházó anyagi, akár a hatalom ideológiai szándékait szolgálják, nem vesznek figyelembe elemi városrendezési és építési szabályokat, megkerülik az önkormányzati, tanácsadó testületi döntéseket és érdekvédelmi lehetőségeket. Minden más esetben ez törvénysértésnek minősülne a mi alkotói pályánkon. Az alkotói oldalon kizárják a tervpályázatok lehetőségeit és a direkt megbízások korrupt világát erősítik. Szakmai felelősséggel fordulunk a nyilvánosság felé, a felmerülő civil társadalmi és építészeti problémák megoldása érdekében. Szeretnénk kábult állapotukból felrázni az építész szervezeteinket is, kezdeményezzük az eltérő álláspontok közötti eddig elmaradt szakmai viták lefolytatását.”

Kalmár László, Ybl-díjas építész szakmája becsületének védelmében emelt szót:
„Nem hagyhatjuk szó nélkül a történelemhamisító építkezéseket, ezt kívánja az építész szakma becsülete. Amit látunk, az a műemléki elvekkel szembemenő szakmaiatlan blöff. A brutális műemlékrombolás árán létrejövő épületek részben funkciótlan díszletek, részben a Vár működését ellehetetlenítő kormányzati irodaházak lesznek. Szükségtelenek, tervezetlenek, erkölcstelen és védhetetlen pénzégetést jelentenek, amely ellen minden józanul gondolkodó építésznek tiltakozni szükséges.”

Csomay Zsófia DLA Ybl-díjas építész a Várban történő beruházás értelmét vitatta:

„Azért vagyunk ma itt, hogy világossá tegyük az emberek előtt, ezek a pompázatos, régimódi ruhába öltöztetett, vasbeton házak nem azért épülnek, mert óhatatlanul szükség volna a városból felköltöztetni a három minisztériumot, vagy a József főhercegi palota díszletei mögé rejteni egy hatalmas irodaházat. Azért vagyunk itt, hogy megpróbáljuk elmagyarázni azoknak az embereknek, akiket ezek a szép látványtervek elbódítanak, illetve a múltba való visszaemlékezés elhomályosítja az igazságérzetüket, illetve a valós okokat és következményeket nem ismerik…”

Vincze László DLA, egyetemi docens, építész a hazai örökség-, illetve műemlékvédelem teljes felszámolásáról beszélt, valamint számon kérte, hogy a korábbi ígéretekkel szemben nem alakult olyan intézmény, ami a szakmaiságot felügyelné ezeknél a beruházásoknál. Feltette a kérdést, hogy mi történik akkor, ha az építési előírások betartásának kötelezettségétől az egyik építészcsoport mentesül?

„A Magyar Építész Kamara pontosan megfogalmazza az építészek etikai zsinórmértékét: hogyan viselkedjen, hogyan gyakorolja szakmáját, milyen rendeleteknek megfelelően kell alkotnia és a versenyetikát is figyelembe kell vennie. Ha egy-egy csoport ettől mentesül, annak az az eredménye, hogy a szakmán belül végeláthatatlan viták indulnak el. Kibogozhatatlanná válik, hogy morálisan, etikailag ki vonható felelősségre, majd oda jutunk, hogy senki, hiszen a kiemelt beruházások törvény alapján mentesülnek minden felelősség alól. Az építész kamara álljon a sarkára és követelje, hogy legyenek egységesítve a rendeletek.”

Bodnár Zsuzsa civil aktivista így foglalta össze a kiemelt beruházások törvényét:

„A kiemelt beruházások törvény lényege, hogy rendkívül gyorsan kell lefolytatni az engedélyezéseket, ami ellehetetleníti azokat a szakmai szempontokat, amiket az érintettek szeretnének érvényesíteni a beruházások esetében.” 

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Kiemelt Beruházások törvény megszüntetése mellett érvelt:

„Környezetvédelmi szempontból két jogszabályt is súlyosan sért a KB-törvény: környezetvédelmi ügyekben biztosítani kell a társadalmi részvételt, az információhoz jutást és az igazságszolgáltatáshoz való jutást, valamint a környezetvédelemi jogszabályokat biztosító szintjét nem szabad csökkenteni.”

V. Naszályi Márta, Budapest I. kerületének polgármestere „Miről szól az önkormányzatiság?” kérdéssel indítva világított rá a KB-törvény visszásságaira:

„Mi, akik itt élünk, mi tudjuk, mi a jó nekünk. Azért választunk önkormányzatot önmagunk kormányzására, hogy döntéseket hozzon a minket érintő kérdésekről. Tehát amikor a kiemelt beruházásokról beszélünk, akkor látnunk kell, hogy azokkal önkormányzati rendeleteket, építési szabályzatokat írják felül. A kiemelt kormányberuházás intézménye azért született, hogy segítsen nem figyelembe venni az önkormányzati rendeleteket és szabályozásokat, vagyis arról van szó, hogy az, ami itt helyben van, ami az itt lakóknak az érdeke, az nem fontos. Ez az önkormányzatiság sárba tiprása. /.../ A kormányberuházások titkosítása azt is jelenti, hogy ide alánk akár atomtemetőt is létesíthetnének és még csak nem is tudnánk róla.”

Lővei Pál művészettörténész a műemlékvédelem ellehetetlenüléséről beszélt:

„A kiemelt beruházások egyik célpontja egyértelműen a műemlék. Nagyon sok műemlék épületet vontak ki az eljárásjog alól ezzel a törvénnyel. Annak ellenére, hogy intézményi, állami műemlékvédelem már nincs Magyarországon, jogszabályok még vannak, mert a világörökség egyezmény szempontjából ezek szükségesek.”

Az Akciócsoport a Stop! Kiemelt Beruházások kampányban 2022 tavaszáig akciókat szervez egyebek mellett a Gödön, Budapesten, a Népfürdő utcában, Balatonaligán és a Fertő-tónál folyamatban lévő beruházások ellen.