Kövér felesége húsz éve nemmel szavazott az uniós tagságra, a házelnök maga is így tett volna

Mint az indoklásban fogalmaztak, „az elismerést így ismét egy olyan személynek nyújthatja a szervezet, aki életével, mindennapjaival cselekvőn vallja és tanítja, hogy: Szent István örökösei vagyunk, és itt, a Kárpát hazánkban csakis együtt, egymással együttműködve maradhatunk meg – keresztény hittel és hűséggel, nemzetszeretettel, szervezettséggel az összetartozás határokat nem ismerő igazságában".

Eddig a hír, amely, nemcsak örömteli és felemelő, de bizonyos kérdéseket is felvet. Például, hogy a kövéri életmű fényében miként kell értelmeznünk a keresztény hitet és hűséget, valamint a Kövért ezek szerint jellemző, határokat nem ismerő igazságot. 

Kövér politikai pályafutásának kezdeti időszakában ugyanis egyetlen szót sem ejtett a fenti értékekről. A baloldali – fideszes szóhasználattal: kommunista – családból érkező Kövér egy időben szocialistának vallotta magát, vagyis meg sem próbálta titkolni vonzódását a múlt század nyolcvanas éveinek kommunistáihoz. Ebben a megközelítésben érthető, hogy nemrégiben már arról beszélt, hogy a mai nyugati baloldali politikusoknál még a nyolcvanas évek kommunistái is komolyabban vehető úriemberek voltak. Szerinte ugyanis „a szocialistáknak legalább volt stílusuk, lehetett velük értelmesen szót váltani.”

Ha valaki, akkor az Aranyplakett mostani várományosa tudja, hogyan kellett szót váltani a szocialistákkal. Nemcsak azért, mert a családjában a magyar átlagot jelentős mértékben meghaladó mértékben voltak párttagok, de a rendszerváltás hajnalán ő maga is szocialistának vallotta magát: „Én szocialistának tartom magamat. Ennek alapján, azonban nem érzem feljogosítva magamat arra, hogy ezt mástól is megkövetelhessem. Számomra ugyanis a szocializmus alapértéke a tolerancia, amely magában foglalja mások politikai meggyőződésének tiszteletben tartását.” (Forrás: Kövér László köszöntője a Fidesz első kongresszusán, 1988. október elsején.)

Kövér következetes, és még az sem zavarja, ha időnként kénytelen szembemenni a magyar emberek akaratával. A kormány minden erőfeszítése ellenére, a magyar lakosság jelentős többsége ugyanis még mindig uniópárti, és inkább a Fidesz által rendszeresen ekézett nyugatot választaná, mint a magyar külpolitikában egyre inkább felértékelődött keletet. Mindez azért is érdekes, mert mielőtt Magyarország júliusban átvette volna az unió soros elnökségét, megkérdezték Kövér Lászlót, hogy úgy is, mint házelnök, kiteszik-e az uniós zászlót a Parlament épületére. Kövér közölte, hogy esze ágában sincs zászlóval is jelezni, hogy Magyarország az Európai Unió egyik tagállama. 

A házelnök uniós ellenérzései nem mostanában keletkeztek: a Hetek hetilap 2017-ben interjút készített a magánéletét óvó, arról csak elvétve nyilatkozó házelnökkel. Kövér ebben a beszélgetésben meglepően intim dolgokat is elárult feleségéről, Bekk Máriáról. Megtudhattuk például, hogy Bekk Mária 2004-ben nemmel szavazott Magyarország uniós tagságára. Maga Kövér is legszívesebben így tett volna, ám – elmondása szerint – félszívvel mégis a csatlakozásra szavazott, mert azt gondolta, „nem lenne tisztességes, hogy miközben a Fidesz és jómaga is azt hirdették a nyilvánosság előtt, hogy jó az uniós csatlakozás, azonközben a függöny mögött a maga lelkiismeretét megnyugtatandó, nemmel szavaz, de így is döntetlenre hozták családon belül a szavazást.” 

Kövérről fideszes körökben az a szóbeszéd járja – lehet, épp ő maga terjeszti ezt –, hogy ő a Fidesz lelkiismerete, és ebbéli minőségében időnként elbeszélget Orbán Viktorral. Felhánytorgatja neki a Fideszben tapasztalható negatív jelenségeket, a korrupciót, a barátok, üzletfelek és mindenekelőtt a rokonok vagyonosodásban testet öltő harácsolását. Orbán ilyenkor megértően hallgatja a hozzá hasonlóan veteránnak számító pártkatonát, talán még a vállát is meglapogatja, majd minden megy tovább úgy, ahogyan addig is volt. 

Az Aranyplakett várományosa előszeretettel dicsekszik azzal, hogy – szemben más fideszesekkel – ő nem lett milliárdos, neki nincsenek vállalkozásai. Ez tényleg így van, ő csupán a jövő márciustól mintegy 4,8 millió forintos házelnöki fizetésére támaszkodhat, valamint a funkcióval járó nem kevés juttatásra. Ezek a pénzek tényleg nem mérhetők a Fidesz valódi nagymenőinél landoló összegekhez. Van azonban valami, ami árnyalja a képet, „Nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek 3-4 igazi magyar gyereke van, 9-16 unokája, akik magyarul beszélnek, és elkötelezett a nemzet iránt.” Kövér László mondta ezt Gyergyószentmiklóson, 2019 nyarán az ottani ifjúsági tábor pulpitusán. A házelnök azonban kifelejtett néhányat a jó magyarság kritériumai közül. Például azt, hogy a jó magyar nem lop. És akkor itt emlékeztetnénk mindenkit, hogy annak idején a Kaya Ibrahim és Joszip Tot által fémjelzett botrányban vaskosan benne volt Kövér Szilárd, a jelenlegi házelnök testvére is. Kövér Szilárdnak ugyanis volt egy nyomdája, amely mintegy 100 milliós tartozást maga mögött hagyva felszívódott. Bármennyire is nem szívesen tesszük, azt kell gondolnunk, hogy Kövér Szilárd mindezt nem tehette volna meg büntetlenül, ha a testvérét nem Kövér Lászlónak hívják.

Keresztény hit és hűség, valamint határokat nem ismerő igazság a köbön. Deutsch Tamással szólva: ennyi.