Lesújtó képet fest a magyar jogállamiságról az uniós jelentés
Ahogy az várható volt, sok kritikát fogalmazott meg a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban az Európai Unió ma bemutatott új, minden tagállamra kitérő jelentése. Persze a magyarországi helyzetet kicsit is ismerőknek, azt objektíven megítélőknek sok meglepetést nem okoz, hogy a bírói függetlenséget, a korrupciót és az annak csökkentését akadályozó tényezőket, továbbá a civil szervezetekkel kapcsolatos állami lépéseket és a sajtószabadságot veszélyeztető körülményeket, valamint magát a jogalkotást bírálja elsősorban a jelentés Magyarországra vonatkozó része. A jelentést hosszú hetekig fogja mindenki – mi is – elemezni, elsőként álljanak itt a legfontosabb, Magyarországra vonatkozó megállapítások.
Bírói függetlenség
Az elmúlt években aggodalmat keltett az európai uniós intézményekben a bírói függetlenség kérdése Magyarországon, beleértve az Európai Parlament által a 7. cikkely szerinti eljárást is. Továbbra is foglalkozni kell a bírói függetlenség erősítésével, különös tekintettel arra, hogy a független Országos Bírói Tanács komoly kihívásokkal szembesül a bíróságok menedzselésének feladatával felruházott Országos Bírói Hivatal erejének az ellensúlyozásában. A Kúriával kapcsolatos fejlemények szintén aggodalomra adnak okot, jelesül a döntés, amellyel jogellenesnek kiáltották ki az Európai Bíróság előzetes ítéletét. Új szabályok vonatkoznak a Parlament által megválasztott Alkotmánybíróság tagjainak a beválasztására a Legfelsőbb Bíróság tagjai közé, a megszokotton kívüli eljárást vonatkozik erre amellett, hogy enyhítették a legfelsőbb Bíróság elnökével szemben támasztott feltételeket is. Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, az igazságügyi rendszer jól teljesít, már ami az eljárások hosszát és a magas szintű digitalizációt illeti.
Korrupció
A korrupcióellenes intézményi keretek több különféle testületből állnak össze. Elősegíti a korrupciót, hogy nem érvényesülnek megfelelően a független kontrollmechanizmusok, s hogy nagyon szoros a politika és bizonyos nemzeti üzleti körök összefonódása. Súlyos vádak merülnek fel, rendszerszinten hiányzik az eltökéltség a korrupciós ügyek felderítésére és a vádemelésre, a korrupció magasrangú hivatalnokokat és azok közvetlen köreit érinti. Ezt már felvetette az Európai Szemeszter és a GRECO is, a javaslataik figyelmen kívül hagyják és az elkötelezettség hiányzik. Szisztematikus ellenőrzéssel és független felügyelettel javítani lehetne a helyzeten. Bár a lobbyzásra vonatkozó szabályozás továbbra sem teljes, a korrupciót megelőző politikák az állami bürokráciára és a bűnüldöző szervekre koncentrál. A civil ellenőrzés zsugordó lehetősége, a médiaszabadáság korlátozása és a civil szervezetek számára kialakított ellenséges közeg, továbbá az átláthatóságot és a nyilvánosságot biztosító szabályokkal kapcsolatos kihívások tovább gyengítik a korrupció-ellenes kereteket.
Sajtószabadság
A Médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van. A tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában nem garantált teljes egészében. A KESMA-val létrehozott médiakoncentráció veszélyezteti a médiapluralizmust. Az állami hirdetések egy jelentős része a kormányhű médiában jelenik meg, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy közvetlen politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A független média csatornák szisztematikus obstrukciónak és megfélemlítésnek vannak kitéve, s további aggodalmakat kelt a független sajtóorgánumok gazdasági bekebelezésének a trendje.
Jogalkotás
A jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége szintén aggodalomra ad okot, miután megszűntek a nyilvános konzultációk és nem készülnek hatásvizsgálatok sem. Jogi bizonytalanságot okoz az Alkotmánybíróság számára újonnan biztosított lehetőség, hogy a hatóságok megkérdőjelezhessék a végső bírósági ítéleteket. A független intézmények gyengítése és a civil társadalomra erősödő nyomás fokozása tovább gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét. A Törvényszék arra jutott, hogy a külföldről anyagilag támogatott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó jogszabályok nem kompatibilisek az Európai Uniós jogrendszerrel. Jogalkotási lépésekre van szükség a folyamatban lévő döntés végrehajtásához.
