Nagy: Deutschéknak láthatóan lövésük sincs a való életről
A pécsi pedagógus, Nagy Erzsébet képviselte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) a Digitális Jólét Program fórumain. Azt még nem látni, hogy ez a fajta jólét mikor jön el, de az kiderült: a mai magyar iskolák valóságával a nagy terv jó pár eleme köszönőviszonyban sincs.
Július 25-én jelentette be Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki miniszteri biztos, Palkovics László oktatásért felelős államtitkár és Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, hogy elkészült a Digitális Jólét Programja, azon belül a Digitális Oktatási Stratégia. Ennek célja, hogy 2020-ra történjen meg a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása, és az effajta tudás vonatkozásában haladjuk meg az európai átlagot.
A programról nemcsak sajtótájékoztatót tartottak, hanem fórumsorozatot is annak egyes stratégiáiról, ez utóbbi észrevehető sajtójelenlét nélkül zajlott. - Arról, hogy a fórumra konkrétan kiket hívtak meg, nincs pontos információm, lévén, hogy a PDSZ is csak a Civil Közoktatási Platformon keresztül kapott előterjesztést és tájékoztatást a rendezvényről, annak is csak az oktatási részéről, holott a gyermekvédelmi stratégiában talán szintén érintettek a pedagógusok – mondta Nagy Erzsébet, aki a PDSZ-t végül kollégájával, Komjáthy Annával képviselte az eseményeken.
Nagy Erzsébet a Digitális Jólét Program oktatási és gyermekvédelmi stratégiájának fórumán vett részt. Mint mondta: a bevezetőből kiderült, hogy az egészre egy forint magyar pénz sincs, az uniós projekteket nevezték meg forrásként.
A fórumon Nagy a PDSZ képviseletében három észrevételt tett.
Szerepel a tervezetben, hogy „a köznevelési intézmények információs adatvagyonának felmérése és nyilvántartása helyi vagy fenntartói szinten nem áll rendelkezésre". - Miért kellene, hogy rendelkezésükre álljon? - tette fel a kérdést a szakszervezeti vezető. - Egyáltalán, hogyan biztosítanák az adatvédelmet, miközben minden adatot össze akarnak kötni? Semmiképpen sem történjen meg a teljes "adatvagyon" felmérése és nyilvántartása. Központilag csak olyan adatokat kellene nyilvántartani - természetesen anonim módon -, amelyekről előzetesen és pontosan meghatározzák az adatgyűjtés célját. Nem fogadható el, hogy úgy kezeljen bárki adatokat, hogy azok rendelkezésre álljanak egy későbbi felhasználásra.
Aggályosnak nevezte Nagy a pedagógus-előmeneteli rendszer és a digitális kompetencia összekötését. Ösztönzőrendszer helyett a követelményeket bővítené a kormány, a jelenleg pályán lévő pedagógusok ösztönzésére és meggyőzésére soha nem vezetett eredményre valamely módszer vagy eszköz kötelezővé tétele. Ez éppen úgy vissza fog ütni, mint a reformpedagógiai irányzatokból átvett és erőszakkal az iskolarendszerre kényszerített elemek (mint a szöveges értékelés, vagy a szülők bevonása az értékeléssel kapcsolatos döntésekbe). Ehelyett sokkal jobb lenne egy premizálási rendszer, amely a digitális tudás megszerzését, az arra fordított időt nem lazán a többihez csapott további feladatként, vagy a szabadidő hasznos eltöltésének tekinti, hanem a munkavégzéshez kapcsolódó, külön honorálandó tevékenységnek és teljesítménynek – vallja a PDSZ pécsi ügyvivője.
A pedagógus-előmeneteli rendszer számítástechnikai tudásszinthez, az IKER-hez kapcsolása megint csak sejteti Nagy szerint, hogy ezzel folytatódik az iszonyatos pénzszivattyú, mivel erre majd szépen rá tudnak épülni kiválasztott cégek, amelyek a tömeges felkészítést végzik.
A harmadik észrevétel az eszköztár karbantartásával kapcsolatos. Nemcsak az eszközállomány folyamatos cseréjére és fejlesztésére, valamit rendszergazdai háttérre van szükség, hanem arra is, hogy az intézmények tényleg rendelkezzenek végre anyagi feltételekkel és döntési kompetenciával ahhoz, hogy egy egyszerű alkatrész- vagy izzócsere, kisebb javítás ne igényeljen több hónapot. Az előre nem tervezhető kiadások esetében gazdasági önállóságra és intézményvezetői hatáskörre van szükség.
- A felvetésekre olyan válaszokat kaptunk, hogy az érzékeny adatok anonimizálása megoldott, leginkább nyomon követésre kívánják használni az intézményi adatbázisokból származó adatokat – mondta Nagy Erzsébet. - Az előmeneteli rendszerrel kapcsolatos felvetésre a tervezet készítői azt mondták, hogy nem elég ösztönzésben gondolkodni, bár nem lehetetlen, hogy a pedagógusok a többletmunkáját órakedvezménnyel "díjazzák". Mindent összevetve a Digitális Oktatási Stratégia név alatt futó koncepció érdekessége, és egyben pozitívuma, hogy teljesen szembemegy a közoktatás mostani szellemiségével, ugyanis a tanulás-tanítás rugalmasságát, az egyéni tanulási utak lehetőségeit hangsúlyozza.
A második fórumon éles bírálatot kapott a gyermekvédelmi stratégia tervezetének tartalomszűréssel kapcsolatos része. A megjelent szakemberek egyöntetűen azt állították, hogy ez nem megoldás, csak az oktatás és megelőzés, mivel egyrészt minden szűrőt könnyű kijátszani, másrészt ha központi szűrő lesz minden programba beállítva, azzal az infószabadság is könnyen áldozatul eshet, mivel onnan kezdve már a kormány mindenféle tartalmak szűrését is elérheti. Az volt a válasz, hogy a központi szűrő hibásan szerepel a szövegben, nincs ilyen szándék – mondta a pécsi tanár.
- Az előterjesztők úgy gondolják, hogy a biztonságos média- és internethasználatra felkészítés nagy mértékben az iskola feladata – így Nagy. - Ugyanakkor úgy tűnt, hogy nem tudják: 2010 előtt volt média nevű tárgy az iskolákban, meg hogy sajnos a gyerekek terhelését nem tovább fokozni. Mindenféle ötleteket mondtak, de összességében az volt a benyomásunk, hogy szemmel láthatóan lövésük sincs arról, hogy mi folyik a való életben és az iskolákban.