Navracsics Tibor: most nem kell az euró
Navracsics Tibor azon dolgozik, hogy az ideológiai jellegű vita Európa jövőjéről, a demokrácia, a jogállamiság értelmezéséről ne határozza meg Magyarország uniós megítélését.
A Világgazdaságnak az uniós források felhasználásáért és területfejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, azért is kért a felkérés után kis gondolkodási időt, mert első perctől látta, az uniós források megszerzése mint feladat, meglehetősen nehéz – írja az interjút szemléző 24.hu.
Navracsics Tibor ennek dacára azt reméli, nem valós veszély, csak elméleti lehetőség, hogy Magyarország ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Szerinte uniós tagországként jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás, a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló alapból Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből.
Mindkét támogatási formát Magyarország rendelkezésére kell bocsátani, sokkal inkább az szorul magyarázatra, hogy egyelőre miért nem kapjuk meg. Szerinte a pálya azért nehezített, mert szakmai kérdéseket gyakran felülírnak politikai viták, ő azt szeretné elérni, hogy lehetőleg senki se ellenezze a Magyarországnak járó források folyósítását.
Azon dolgozik, hogy az ideológiai jellegű vita Európa jövőjéről, a demokrácia, a jogállamiság értelmezéséről ne határozza meg Magyarország uniós megítélését. Navracsics Tibor bizakodó, úgy látja, a kohéziós alapok és a helyreállítási eszköz ügyében még idén megszülethet a megállapodás.
A miniszter emlékeztet rá, az újjáépítési forrásoknál több a politikai feltétel, élen a jogállamisági vitával, amiről még áprilisban küldött levelet a kormánynak Brüsszel, a válaszadási határidő június 27-én jár le, fontos, hogy a válaszunk hiteles legyen az Európai Bizottságnak, olyan, amely építi, és semmiképp sem rombolja a tárgyalási alapot.
Az interjúban a miniszter azt is elárulta, hogy a fejlesztéspolitika reagál a forint mozgására: az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről várhatóan közel 375-re emelik, fejlesztéspolitikai dilemmát okoz, hogy Budapest a közszolgáltatások, a beruházások, a fejlesztések terén is összenőtt az agglomerációval.
Nem cél, hogy Budapest elszigetelődjön, de az sokkal inkább, hogy minél több ponton kötődjön az őt körülölelő régiókhoz, és húzza magával az egész magyar gazdaságot.
A miniszter az interjúban beszélt az extraprofitadókról, árstopokról és arról is, hogy szerinte az Orbán-kormány válságkezelése főleg határozottsága miatt rendhagyó, az euróbevezetés kérdése pedig mindig is túldimenzionált volt. Számára teljesen vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró.
