Nem kapok levegőt

Nem kapok levegőt, mondhatnánk már itthon is, és nem a koronavírus okozta levegő hiánya miatt. Igaz, nem térdel senki a nyakára senkinek, és nincs is olyan őrült elnökünk, mint az amerikaiaknak, de a hatalom itt még elnyomóbb, még kevésbé érdekli a valóságos többség véleménye; csak azzal törődik, hogy elszívja a levegőt az olyanok elől, akik nem az ő politikáját támogatják.

Nem kapunk levegőt, de az ország urainak nincs miért izgulniuk: legfeljebb egy Magyarországon futballozó fekete focista írja rá alsó mezére, hogy igazságot George Floydnak; nem lesz egyetlen játékos sem, aki magára öltene egy olyan mezt, amelyre az lenne írva: igazságot a gyöngyöspatai szegregált cigányoknak. Nem lesz egyetlen fehér tiltakozó, aki üzenne a kormánynak: ne büntessen majd’ egymillió forintra embereket csak azért, mert dudálni mertek – tiltakozásul.

Nem kapunk levegőt, kiáltanánk mi is, amikor ugyanez a rendőrség nyugodtan szemléli a rasszista randalírozókat, és nem az a baj, hogy nincs egyetlen rendőr sem, aki rátérdepelne egy náci karlendítőre, hanem hogy olyan utasítást kapnak: ne küldjék haza az ilyen, egyébként engedély nélkül tüntetőket.

Nem kapunk levegőt, amikor a magyar kormány tagjai képtelenek bocsánatot kérni azon betegektől, akik közül nem egyet a halálba kergettek azzal, hogy kidobták a kórházból, egy feltételezett tömeges fertőzésre készülve. Sőt: nem hogy elnézést nem kérnek, még össze-vissza hazudoznak, azt állítva, hogy maguk a betegek kérték a hazaküldésüket.

Nem kapunk levegőt, amikor a járvány következtében állásukat vesztő emberekkel mit sem törődik a hatalom, számára csak azok a fontosak, akik részesei a nomenklatúrának, vagy akik ismerik a pénz útját: honnan indul és hova kell érkeznie.

Nem kapunk levegőt, amikor a járvány gazdasági hatásai még teljességgel kiszámíthatatlanok, a magyar kormány – Orbán Viktor – mégis újra milliárdokat költ propagandára, nemzetinek nevezett konzultációt indít el, olyan kérdésekkel, amelyek eleve sugallják a kormány által elvárt válaszokat.

Nem kapok levegőt, amikor a hatalom, hol a saját médiáján keresztül, hol a megvásárolt trollok útján ránk szabadítja csahosait, akik szerint itt lenne az ideje, hogy valaki a torkunkra térdepeljen. De nem: egyelőre tényleg senki nem tesz ilyesmit. Csak éppen gondoskodik arról, hogy ne kapjunk levegőt.