Orbán akkor dobja a kukába a rénszarvasokra lövöldöző Semjént, amikor érdekei úgy kívánják

A Magyar Ügyvéd Blog szerzőjét ezúttal az ihlette meg, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vasárnapi budapesti választmányi ülése ismét megválasztotta a párt elnökévé Semjén – „Fővadász” – Zsoltot, aki újabb öt évig tölti be a tisztséget. A miniszterelnök-helyettes politikai értékelő beszédében kiemelte: ha nincs erős KDNP, nincs erős Fidesz–KDNP-szövetség, és nincs győzelem 2026-ban. Szerinte a felelősségük messze túlmutat egy párt iránti felelősségen, ez az ország és az Európa iránti felelősség. („A helikopterrel űzött rénszarvasok vélhetően nem osztják a véleményét” – veti oda maliciózusan Magyar.) 

„Az egér és az elefánt együtt sietnek át a hídon, és az egérke büszkén néz fel az elefántra: – Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk?”. Ez a szakállas vicc jutott Semjén szavai hallatán a szerző eszébe. S hogy miért jogos ez? A KDNP ugyanis egy olyan párt, amely a legjobb eredményét 1994-ben érte el, amikor hét százalékkal 22 mandátumot szerzett az akkor 386 fős parlamentben. Azután jött  a pártszakadás, és emiatt a KDNP frakciója 1997 júliusában megszűnt. Vezetői a ciklus végéig részben független képviselőként folytatták, míg a párt akkori alelnöke, Semjén Zsolt átült az MDF-be. Azt gondolta, jó lóra tesz, de az új pártja azóta a történelem szemétdombjára került. Nem úgy Semjén, aki már elnökként a gyakorlatilag addigra nem létező KNDP-vel 2002-re benavigálta magát egy Fidesszel közös listára, amely a szavazatok 41 százalékát húzta be. A győzelemhez ez nem volt elég, mert az összefogás kevéssel alulmaradt a szocialista-liberális koalícióval szemben – vázolja a KDNP és Semjén „történelmét” a blog.

A gyümölcs azonban 2010-re beérett: a Fidesz–KDNP-koalíció 52,7 százalékkal kétharmados többséget szerzett, és a kereszténydemokratáknak a még 386 fős testületben 36 képviselői hely jutott, azaz az összes mandátum 9 százaléka. A helyzet nagyjából változatlan maradt 2022-re is, mert a mára 199 képviselőre karcsúsított parlamentben 18 kereszténydemokrata van, ami ugyancsak 9 százalék. Ez igen tisztes eredmény, mert a KDNP évek óta a Fidesz farvizén jut be az országgyűlésbe.

Azt, hogy mennyire „erős” a KDNP, nem tudjuk, mert a pártok nem szeretik nyilvánosságra hozni a taglétszámra vonatkozó adatokat, miként a tagdíjaikat sem. A Blikk 2015-ben megkérdezte a parlamenti pártokat, kimutatásaik szerint hány tagot tudnak csatasorba állítani. Ahogyan az várható volt, a Fidesz vitte el a pálmát, a bevallásuk szerint mintegy 35 ezren tartanak ki a párt mellett, az MSZP-nek húszezres, a Jobbiknak 17 ezer nyilvántartott híve volt. A Demokratikus Koalíció büszkén említette, hogy átlépték a tízezres álomhatárt, míg a KDNP 8100 főt számlált. Az LMP 1900 tagot, az Együtt 650 támogatót mutatott ki.

Ennél egzaktabb adat, hogy a KDNP-nek a 2023-as pénzügyi kimutatás szerint az összes bevétele 364 millió volt, és ebből a tagdíjak nem egészen hétmilliót tettek ki. A központi költségvetésből ugyanakkor 160 millió, a párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatás címén további 165 millió ütötte a markukat. Egyéb adományként további 12,5 milliót könyveltek el, amiből öten fizettek be egyenként 500 ezernél többet, de nincs köztük a párt elnöke.

A Fidesz tavalyi pénzügyi beszámolója azt mutatja, hogy a tagdíjakból 288 millió folyt be. Ez negyvenszerese a KDNP hasonló bevételének. A központi forrásokból ugyanakkor a nagyobbik kormánypárt majdnem 1,6 milliárdot kapott, ami már csak ötszöröse a kereszténydemokraták hasonló bevételének. Egyéb adományként pedig 36 milliót könyveltek el, és ebből 13-an vannak, akik félmilliónál többet adakoztak. A legbőkezűbb Deutsch Tamás EP-képviselő volt majdnem 4,2 millióval, valamiért azonban a NER vezére sem bizonyult igazán bőkezű adományozónak.

Mi következik ebből? – teszi fel a kérdést Magyar György. Például az, hogy ha a KDNP-nél a havi tagdíj mindössze a ma már jelképesnek is alig tekinthető ötszáz forint volt, abból visszaosztva jó, ha ezer tag jön ki. (Ugyanez a Fidesznél más képet fest, hiszen náluk 288 millió volt a tagdíjbevétel.).

Konklúzióként a blog azt üzeni Semjénnek, hogy két okból is fogja vissza magát az erős KDNP-t vizionáló politikus. Az egyik, hogy a NER-nek eddig sem volt ténylegesen szüksége egy ilyen álkoalícióra. A másik pedig az, hogy a nem létező kereszténydemokraták Orbán Viktornak köszönhetik a mai 18 képviselői helyüket. 

Ráadásul a Fidesznek most más gondja van. Úgy hívják, hogy Magyar Péter. „Orbánéknak egyre inkább púp lehet a hátán az, hogy a szatellitként működő KDNP-t is magukkal hurcolják. Semjén fővadász úr, ha hangoskodik, valószínűleg többet árt a kenyéradó gazdájának, mint amennyit használ” – állapítja meg Magyar György.