Orbánnak ismét sikerült megeresztenie egy nagyotmondást

„Azért alapították meg a Patrióták pártszövetséget, hogy Európát újra erőssé tegyék...Jó úton haladunk, hogy elérjük a célunkat; jelenleg a miénk a harmadik legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, és esélyünk van arra, hogy ennek a ciklusnak a végére a legerősebbek legyünk” – mondta Orbán Viktor Budapesten, amikor a Karmelita kolostorban fogadta a Patrióták Európáért uniós parlamenti képviselőcsoport Budapesten tanácskozó tagjait.  Szerinte akármerre tekintünk a világban, keletre vagy nyugatra, a szuverenista erők felemelkedését láthatjuk a választásokon, s „már csak a brüsszeli erődöt kell bevennünk”. Megismételte azt a Kossuth Rádió szokásos pénteki – interjúnak álcázott – kinyilatkoztatásában már bedobott nagyotmondást is (ez lesz talán a közeljövő új orbáni szlogenjének az egyike?), hogy „mi, patrióták vagyunk a brüsszeli elit egyetlen valódi ellenzéke, Európa új hangja, amelynek hallatán Brüsszel megremeg”.

Vajon igaza van? A ciklus végére a Patrióták lesz a legerősebb frakció az EP-ben? Fenyegetik-e a kialakult európai rendszert a Patrióták? Dérer Miklóst kérdeztük. 

„Nem tudok mit kezdeni ezzel a kijelentéssel, nem értem az erősödést, hiszen új EP-választás majd csak öt év múlva lesz, s nem hiszem, hogy addig különböző átigazolások lennének a Patriótákhoz az Európai Parlamentben” – szögezte le az Atlanti Tanács korábbi főtitkára. Hiszen még ha esetleg a szélsőjobb felé is mennek el a nemzeti választások, az nem érinti az EP-n belüli erőviszonyokat – emlékezetetett. 

Ezt a kijelentését inkább Orbán szokásos nagyotmondásaként érdemes elkönyvelni – mondta, megjegyezve: a kormányfő mindig megjósol valamit, aminek kevés a valószínűsége. Igaz, a prognózisa gyakran egy bizonyos mértékig bejön, ám igazán egyetlen kérdésben, a bevándorlás komoly problémájára hívta fel ő a figyelmet – igaz, nagyon durván és nagyon kevésbé humánusan. De nem jött be a ’lázadás éve’, s nem sikerült neki meghódítani az Európai Uniót sem, sőt, bár a szélsőjobb bizonyos mértékig megerősödött, a centrum megtartotta a súlyát. „Az az igazság, hogy Orbán nagy rohangálása a világban sem más, mint egy szereptévesztés, ő ugyanis egy általános szereptévesztésben van: világpolitikai figurának tartja magát, és egyfajta középhatalmi státuszt képzel el Magyarország számára, ami az ő olvasatában őt magát jelenti” – állapította meg. Összességében pedig úgy látja, ha nem folytatódik ez a fajta szélsőjobb előretörés Európában, és/vagy ha Trump jelentősen visszafog az eddigi bombasztikus retorikájából, akkor Orbán Viktor szerepe csökkenni fog. Az elemző úgy látja, Donald Trump is csak eszköznek és nem komoly szereplőnek tekinti a magyar kormányfőt, az pedig tévedés, hogy utat és mintát mutat Amerikának. Erre mutat az is, hogy az elnöksége kezdetének a közeledtével érzékelhetően már maga Trump is kezd visszavenni az éles retorikájából. Az egyfajta mézeshetek nyilvánvalóan pár hónapig kitartanak majd, de hosszú távon Dérer elképzelhetetlennek tartja, hogy Trump európai főszövetségesként tekintene Magyarországra és bármely magyar miniszterelnökre, beleértve Orbán Viktort is. Ha pedig túllép Orbánon, az egyben azt is jelenti majd, hogy elveszíti az európai befolyását. 

Nem erre utal-e már most is az, hogy nem ő volt jelen a Notre-Dame újranyitási ünnepségén, amelyen ott volt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij, akikkel hármasban, külön is tárgyalt zárt ajtók mögött Emmanuel Macron, miközben magyar részről Sulyok Tamás ült a világ mintegy 50 vezetője között? Dérer szerint nyilván erre lehet azt mondani, hogy az államfőket hívták meg – igaz, például Olaszországot Giorgia Meloni kormányfő képviselte –, de az igazság az, hogy a komoly figurákat szokták meghívni ilyen eseményekre. „S Európában bizonyos körökben hivatalosan találkoznak ugyan Orbánnal, de nem hivatalos tárgyalásokra nem hívják, ő már diszkreditálta magát, különösen az idén, 2024-ben és a soros uniós elnöksége alatti ámokfutásával” – mutatott rá. 

Mennyire fontos az, hogy a Patrióták rendre találkozgatnak legmagasabb szinten is, ahogy legutóbb Budapesten tették? Egyedi-e ez vagy a többi EP-frakció is ezt teszi? – kérdeztük. Nyilván más frakcióknál is rendszeres esemény ez – mondta Dérer. Az igazság az, hogy a magyar kormánysajtóban egy kicsit fel van ez fújva – jegyezte meg, hozzátéve: nem igazán talál a nyugat-európai híradásokban említést erről a találkozóról. „Persze tudjuk, Orbán próbálja megőrizni, előtérbe helyezni a saját fontosságát, és lehet, egy kicsit arra is gondol, hogy visszaveszi a kezdeményező és a vezető szerepet Marine Le Pentől, akinek némileg megingott a befolyása, hazájában bírósági eljárás és ítélet is fenyegeti” – fejtegette.