Szoros versenyben Kamala Harris nyerte az újabb vitát 

2024. szeptember 11. 14:30 2024. szept. 11. 14:30

Kamala Harris, a Demokrata Párt elnökjelöltje televíziós vitájukban sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a republikánus Donald Trump. A CNN felmérése szerint 63:37 arányban bizonyult jobbnak a kedd éjjeli összecsapásban, ami növelheti esélyeit a novemberi elnökválasztáson. Trump szükségesnek tartotta méltatni hű hívét, Orbán Viktort – feltehetően azért, mert nem tudott volna még egy, őt támogató vezető külföldi politikust megnevezni. A 90 percesre tervezett, végül 100 perces vitát, az ABC tv-társaság philadelphiai stúdiójából közvetítették.

A legtöbb országos hálózat azonban átvette a műsort, így sok tízmillió amerikai ismerhette meg a demokrata jelölt nézeteit, terveit. Kamala Harris az ország alelnökeként csak nemrég vette át a jelöltséget a megrokkant egészségi állapota miatt visszalépett Joe Biden elnöktől. A vitában egyértelműen Harris tűnt hatásosabbnak, meggyőzőbbnek az ismert szélsőséges nézeteit gyakran hamis adatokkal, hazugságokkal alátámasztó Trumppal szemben. A korábbi tapasztalt államügyész végig támadta Trumpot – akit „elítélt bűnözőnek” nevezett (ami tény) – amiért hanyagul lépett elnöksége idején a Covid járványban, s lekezelte az afro-amerikai polgárokat. Idézett hazai és külföldi politikusokat, katonai vezetőket, akik a korábbi elnököt megismerve hangoztatták: az méltatlan a magas tisztségre, szégyent hoz Amerikára. 

A gyakorlott jogász láthatóan igen gondosan felkészült a vitára. Ellentétben Trump szokásos uszító handabandázásával, sorra vette a vitatott kérdéseket, állást foglalt azokban és adatokkal cáfolta Trump állításait. Kihasználva, hogy csaknem 20 évvel fiatalabb 78 éves vetélytársánál, nemzedékváltást sürgetett és nem engedte meg, hogy Trump az ő nyakába varrja a Biden elnök által elkövetett hibákat. A vita fordulóinál, ahol hátrányba került, Trump egyre arra törekedett, hogy a sok kudarcot aratott Bidennel mossa össze annak alelnökét. „Nem Joe Biden a vetélytársa a választáson, hanem én”, vágott vissza Harris. A republikánus jelölt megismételte pártjának azt a folyamatosan hangoztatott vádját is, hogy a demokraták az országba bejutott, de még nem regisztrált migránsok számára lehetővé akarják tenni a szavazást. 

Természetesen szóba került az amerikai gazdaság helyzete is – ez a választási kampány egyik legfontosabb kérdése. A republikánusok által „baloldalisággal” vádolt Harris világosan sorolta föl egyértelműen piacgazdasági ihletésű szándékait a gazdaságpolitika alakítására, míg Trump inkább arról próbált beszélni, hogy Biden elnök alatt milyen magas volt az infláció. Szokása szerint e kérdésnél, akárcsak másoknál is, belebonyolódott a témába, és visszatért az ellenfele elleni, durván személyeskedő támadásokhoz. 

A Barack Obama elnök által kezdeményezett, a korábbinál jóval szélesebb körre kiterjesztett betegbiztosítás a korábbi évtizedek egyik legfontosabb társadalmi kérdése volt. Trump most azt állította, hogy „megmentette” ezt a törvényt – holott éppen ellenkezőleg történt. Elnöksége idején fölhívta a törvényhozást, szüntesse meg a 2015-ben, a szegények javára bevezetett rendszert, de a szenátusban – éppen republikánus szavazatnak köszönhetően – visszautasították az elnök javaslatát.

Harris felhozta Trump sok képtelen vádja közül azt is, hogy az alelnök „azelőtt nem volt afro-amerikai”. Közismert, hogy Kamala Harris karib-tengeri színesbőrű apa és indiai anya gyermeke. Trump azzal válaszolt, hogy „hallotta”, miszerint Harris „korábban nem volt fekete, de ha éppen az, akkor hát most elfogadja...”

A demokrata jelölt a vitában meglepett sok tv-nézőt, amikor elmondta, hogy neki és férjének is van birtokában fegyver. Ezzel válaszolt Trump alaptalan vádjainak egyikére, miszerint vetélytársa azt tervezi, hogy elkobozzanak az emberektől minden fegyvert. A volt elnök beszélt arról is: „mindenki tudja, hogy Kamala Harris marxista, hiszen az volt az apja is”. Az apa elismert közgazdász, egyetemi tanár volt.

Trump ezúttal is azt állította, hogy a Biden-kormány szervezte az ellene indult négy büntetőjogi pert, beleértve a könyvhamisítással párosított szexbotrányt, amiért már elítélték. Vádja, hogy korlátozhatatlanul növekszik az országban a bűnözés, ugyancsak teljesen alaptalan. Míg a Covid-válság alatt az valóban növekedett, az erőszakos bűncselekmények száma az elmúlt évtizedek után most a legalacsonyabb és Trump elnöksége alatt magasabb volt, mint most. 

A külpolitika viszonylag kis teret kapott a vitában. Trump ezúttal is azt állította, hogy Amerika „éveken keresztül egyedül fedezte a NATO csaknem minden költségét. Az európaiak átvertek minket mind a kereskedelem, mind a NATO vonatkozásában, én pedig elértem, hogy fizessenek.” A valóságban, amit az amerikaiak többsége feltehetően nem ismer, a NATO tagországai nemzeti jövedelmük alapján finanszírozzák a szövetség költségeit és az elmúlt időszakban a hozzájárulások jelentősen emelkedtek. 

„Harrist elküldték tárgyalni Zelenszkijjel és Putyinnal, ezt meg is tette, majd három nappal később kitört a háború” – hallhattuk Trumptól. Ebből annyi igaz, hogy az alelnök részt vett 2022 februárjában a müncheni biztonsági konferencián, amelyet néhány nappal a háború kitörése előtt tartottak. Zelenszkij ukrán elnök ott volt, Putyin természetesen nem. 

Harris azt mondta: egyetértett azzal, hogy Biden elnök kivonta Afganisztánból az amerikai csapatokat. Felidézte viszont, hogy Trump elnöksége idején közvetlenül tárgyalt a talibánokkal és azt tervezte, hogy a terroristákat meghívja Washingtonba. Ha Trump lenne az elnök, akkor Putyin most már Kijevben ülne, hangoztatta az alelnöknő, azután tovább vonulna Lengyelországba. A lengyel származású amerikaiak milliói tartanak ilyen fejleménytől. „Putyin diktátor, aki elfogyasztaná Trumpot ebédre” – így Harris.

Trump ezúttal is kitért a kérdés alól, támogatja-e Ukrajna győzelmét a háborúban. Vetélytársa hangoztatta, hogy alapvető különbségek vannak közöttük a nemzetbiztonságot illetően, hiszen az Egyesült Államoknak a demokráciáért kell harcolnia, nem pedig önkényuralmi rendszereket támogatnia. 

„Putyin támogatta őt a múlt héten, azt mondta, hogy reményei szerint Harris nyeri meg a választást” - mondta Trump, aki láthatólag komolyan vette az orosz elnök tréfálkozó válaszát a kérdésre, kit szeretne amerikai elnöknek. Közismert, hogy a Kreml (akárcsak a 2016-os választások előtt, amikor Trump győzött), most is hosszú ideje és nagy erőfeszítésekkel, részben magyar cég bekapcsolásával is folytatott propaganda-hadjárattal dolgozik azon, hogy védencük, akitől Ukrajna elárulását várják, ismét bejusson a Fehér Házba. A kérdésre, kívánja-e, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút Oroszország ellen, Trump csak azzal válaszolt: „azt akarom, hogy a háború véget érjen”. 

Egyik elnökjelölt sem beszélt arról, hogyan oldanák meg a gázai válságot, Harris csak annyit mondott, hogy „fáradhatatlanul fog érte dolgozni”. Trump szokása szerint kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök, soha nem tört volna ki ez a háború, mint ahogy Moszkva sem támadta volna meg Ukrajnát. 

Harris megismételte ígéretét, hogy az Egyesült Államok megvédi Izraelt, különösen Iránnal szemben és támogatta a „két állam” megoldást a válságra – míg Trump ezt nem tette. Trump kijelentése, miszerint „Harris gyűlöli Izraelt”, meglehetősen bizarr, ha tudjuk, hogy férje, az ügyvéd Doug Emhoff zsidó származású és rendszeresen kiáll Izrael mellett a nyilvánosságban.

Amikor Harris arról beszélt, hogy a világ vezetői „kinevetik” Trumpot, ő így válaszolt: „ott van Orbán Viktor, ez a nagyra becsült vezető, akit „erős embernek” neveznek. Okos, kemény miniszterelnöke Magyarországnak. Ő mondta, hogy felfordult a világ, ezért van szükség Trump visszatérésére.”

Trump tulajdonképpen nem mondott semmi újat a vitában, ami ne hangzott volna el korábban, kivéve egy fontos kérdést: nem zárja ki a lehetőséget, hogy ha megválasztják, országosan eltiltja az abortuszt (amelyet egyébként éppen a közelmúltban jelentősen korlátozott a Legfelsőbb Bíróság). Trump szerint Harris támogatja az abortuszt a magzat kilencedik hónapjában is, azaz a kivégzés híve... Kamala Harris éppen a nők jogainak képviseletével, az abortusz ismét széles körben elérhető lehetőségével vonz sok választót, elsősorban nőket. 

Harris érezhetően arra törekedett, hogy ne Trumpra összpontosítson, hanem hatásosan szóljon a választókhoz. Felidézte Trump hírhedt kijelentését, miszerint, ha elveszti a választást, „vérfürdő következik”. Most a volt elnök azzal védekezett, hogy ő „gazdasági vérfürdőre” gondolt, arra, hogy veszítenek a kínai elektromos járművek gyártásában folyó versenyben... 

A vita zárónyilatkozataiban az alelnök mérsékelt hangot ütött meg és arról beszélt, hogyan kívánja az ország jövőjét alakítani. Trump a végszót is arra használta, hogy keményen támadja vetélytársát, mondván: ha már annyi jó ötlete van a nemzet problémáinak megoldására, miért nem valósította meg azokat alelnökként? „Nemzetünk kudarcot vall”, állította a populista milliárdos, majd kijelentette, hogy Kamala Harris „a legrosszabb alelnök az Egyesült Államok történetében”. Miután a vitázók a találkozó elején kezet fogtak, utána ez már nem történt meg, Trump hátat fordított Harrisnak és kisétált. 

Az egykori elnök – szokásához híven – „nagy győzelmeként” értékelte a vitát. Utána hívei előtt dicsekedve arról szónokolt, hogy ez volt élete legjobb teljesítménye – még annál a vitánál is jobban szerepelt, amellyel korábban Joe Biden elnököt a versenyből való visszavonulásra késztette. Harris javaslatára, hogy találkozzanak szeptember 25-én ismét a nyilvánosság előtt, azzal reagált, hogy „ha egy bokszolót megvernek, rögtön új mérkőzést akar”. Tanácsadói viszont emlékeztették, hogy már korábban beleegyezett a második vitába, de Trump, aki már a keddi találkozót is próbálta elhalasztani vagy levenni a napirendről, most csak annyit mondott: „majd meglátjuk”. 

Trump emberei felháborodottan bírálták az ABC-t, mert az egyébként köztiszteletben álló, veterán műsorvezetők – szerintük – elfogultak voltak, amikor Trump hazug állításait próbálták helyre tenni. A kampány szóvivője a kérdésre, ő is úgy látta-e, hogy főnöke védekezésbe szorult, azzal válaszolt, hogy „a legnagyobb mértékben. Ebben a vitában hárman voltak egy ellen”. A két ismert műsorvezető kiválasztásával a Trump kampány vezetői egyetértettek, egyikük többször készített már interjút Trumppal, akinek szereplését most még az őt támogató Fox tv-hálózat is negatívan ítélte meg.

Az amerikai média méltatja a két műsorvezető teljesítményét, akik nem riadtak vissza attól, hogy helyreigazítsák Trump legszélsőségesebb állításait. Például azt (amit alelnöke, Vance már korábban hirdetett), hogy a Haitiből érkezett migránsok Ohio államban „ellopják és megeszik az emberek kutyáit és macskáit”. Trump képtelen hazugságai között szerepelt, hogy Harris azt tervezi: nem-változtató műtéteket végeztet börtönben lévő illegális migránsokon... Állította azt is, hogy Biden elnök pénzt kapott Kínától és a moszkvai polgármester feleségétől..

Donald Trump, aki jóval magasabb, mint az alacsony termetű Harris, a vita előtt arra is gondolt, hogy igényelje: ne tehessenek semmiféle emelő szerkezetet vagy dobogót Harris lába alá a vitában. Abban reménykedett, hogy a nézők látják majd az alkatuk közötti különbséget, de csalódnia kellett: nem volt ugyan magasító, de a nézők túlnyomórészt csak a két vitázó felsőtestét látták a megosztott képernyőn. 

Egyébként az első reakciók között volt az amerikai popzene nagy sztárja, Taylor Swift Instagram üzenete, aki Trump egyik, a gyermektelen nőket sértő kijelentését idézve közölte, hogy Kamala Harrisra fog szavazni. A gesztus annál jelentősebb volt, mivel Trump korábban – feltehetően mesterséges intelligenciával gyártott videóban – azt állította, hogy az énekesnő az ő híve és támogatója.

Forrás: hirklikk.hu