A társadalmi minimum alatt él a régió nagyobbik fele

2018. június 4. 16:07 2018. jún. 4. 16:07

2017-ben a magyar háztartások majdnem harmada élt létminimum alatt, több mint fele az ennél picivel kevesebb éhendöglést ígérő társadalmi minimum alatt. Mondanunk sem kell: a régióban még rosszabb a helyzet, valamire való másodállás nélkül tombol a dolgozói szegénység.

A háztartások harmada a létminimum alatt él

A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket.

A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Az általunk is kimutatott létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. Azaz, ha bármilyen váratlan kiadás szükséges, akár kisebb háztartási gép cseréje, vagy átmenetileg is betegség miatt jövedelem-kiesés lép fel, akkor nincsen erre fedezete a háztartásnak – írja a MASzSz közleményében.

2017-ben a korábbi KSH módszertan, és a KSH által felvett háztartási statisztikai adatállomány adatai alapján a létminimum egy főre jutó összege: 90.450 Ft volt. Ez két keresős és két gyermeket nevelő háztartás esetében: 262.305 Ft.

2016-ban a létminimum összege 88.619 forint volt. Magyarországon 2017-ben ez alapján a háztartások 25%-a élt a létminimum háztartásra jutó összegét el nem érő bevételből. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint a létminimum felett élők, ezért a magyar társadalom 30%-a él olyan háztartásban, amelynek nincsen akkor háztartási szintű bevétele, amely fedezi a létminimum összegét.

Na de mi az a társadalmi minimum?

A társadalmi minimum meghatározása a Policy Agenda által kifejlesztett módszertanon alapul, ugyanazon a definíción alapul, amelyet 1990/1991-ben dolgozott ki a létminimummal foglalkozó parlamenti albizottság. Ez alapján a társadalmi minimum a következőt fejezi ki:

„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117.720 Ft, ami alapján 2017-ben a magyar háztartások: 48%-a tartozott a társadalmi minimum alatt élők közé, ez alapján kiszámolva kijelenthető, hogy a lakosság 53% olyan háztartásban él, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelemi szint.

Komoly különbségek vannak természetesen a régiók között is, mondanunk sem kell, hogy a Dél-Dunántúl nem rángatja az istrángot: csak az Alföld északi és déli részén rosszabb a helyzet. Mifelénk a háztartások 61%-a él a társadalmi minimum alatt, a mérések szerint ez egy százalékkal romlott 2016 és 2017 között.

Másodállás nélkül nincs élet

Benke Norbert, a MASzSz baranyai elnöke elmondta: bár vannak kiemelkedően jó fizetést adó cégek is a megyében, az átlag azért még mindig a társadalmi minimun környékén vagy az alatt van. Vagyis ott lenne. A szakszervezeti vezető elmondta: a legtöbb szakmunkás és családja akkor tud megélni, ha majdnem az eredeti munkahelyének megfelelő időt másodállásra fordít a családfenntartó. E nélkül annyi tartaléka sincs egy baranyai családnak, hogy hónap közepén pótoljon mondjuk egy meghibásodott háztartási eszközt.