Dr. Masszi György: fel kell készülnünk a súlyos állapotú gyermekek speciális ellátására is

A PTE Gyermekklinika gyermekkardiológusa, a magzati kardiológia vezetője, a pécsi Da Vinci Magánklinika orvos igazgatója. A koronavírus-járvány milyen változásokat okozott a munkájában?

Fenekestül felforgatta azt. Kezdetben azt gondoltam, hogy most majd több időm lesz az esedékes szakmai írások befejezésére, esetleg pihenésre, ehelyett át kellett állítanunk az egészségügyi ellátást a békebeliből a „háborús” módra, ez rengeteg új módszer kidolgozását jelenti.

A rendeleteknek való megfelelés nemcsak a halasztható ellátások időbeli eltolását jelenti, hanem a nem halasztható ellátások biztonsági feltételeinek való megfelelést. Mindez olyan környezetben, ahol a szükséges eszközök, fogyó anyagok egyre nehezebben beszerezhetők, és ahol senki nem tudhatja, mennyi ideig kell így működnünk.

Évekkel ezelőtt beszélgettünk, akkor arról is szólt, hogy sok esetben a gyermekek, különösképpen a csecsemők vizsgálatához hiányoznak a speciális eszközök. Így volt mentőben, klinikán, napjainkban változott a helyzet?

Sokat javult a helyzet az eszközök terén, az egyetem az elmúlt években jól felszerelte a gyermekklinikát, a Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány pedig a koraszülöttmentőt. Most azért harcolunk, hogy a koraszülöttmentés állami finanszírozása javuljon. Bár voltak komoly kormányzati ígéretek közvetlenül a járvány előtti időkből, még most is a fizetések a 6 évvel korábbi színvonalon vannak, pedig azóta megduplázódtak a bérek az egészségügyben, és így egyre nehezebb megfelelő szakembert találni.

Az új koronavírus mennyire veszélyes a gyermekek, különösen a csecsemők számára?

Az olasz adatokból látjuk, hogy a halálozás ott 80%-ban a 70 év felettieket érintette, 20 év alatt az 1%-ot sem érte el. Ugyanakkor egyre több hír olvasható arról, hogy fiatalok, sőt gyerek is érintettek lehetnek súlyosan a járvány során, halálozásról is lehet olvasni. Ha nem is tömeges számban, de fel kell készülnünk a súlyos állapotú gyermekek speciális ellátására is. Különösen fontos, hogy a jelentős számú, enyhe tüneteket mutató gyermekbetegek is fertőznek, sőt, ők a közeli kapcsolat miatt gyakran veszélyeztetik szüleiket, nagyszüleiket is. 

Ha valaki figyeli a betegségről rajzolt grafikonokat, melyik adatokat érdemes figyeli egy laikusnak?

Csak hiteles adatokat szabad komolyan venni, nagy a zaj az interneten. A világban zajló eseményekről én többek között a Johns Hopkins Egyetem erre specializálódott oldalát figyelem, a magyar adatokkal kapcsolatban pedig csak a kormányzati szervek tájékoztatását fogadom el, másnak nincsenek hiteles országos adatai.

Ezekből az adatokból sokféle analízis, görbe készül különféle módszerrel. Azonban csak egy reprezentatív mintán történő sorozat tesztelés, vagy nagyszámú, konzekvensen lefolytatott tesztelés adatainak változásából lehetne jól látni a járvány dinamikáját. Senki nem tudja, hogyan fog ez a járvány lezajlani, a jóslások, matematikai modellek különböző hibákkal próbálnak előre jelezni.

Az eddig ismert járványok mind lecsengtek, ismerünk faktorokat, melyek lassíthatják a fertőzést, így a párásabb, meleg időjárás, a fertőzések emelkedésével az átesett védett immunitású emberek számának növekedése, kedvező esetben a mutációk a vírus fertőző képességének csökkenését is okozhatják. De sok olyan tényező is van, amit még nem ismerünk. Nagy a verseny a vakcina előállítása terén, sajnos ahhoz, hogy biztonságos legyen egy ilyen készítmény, sok tesztet kell elvégezni, ami időigényes.

A tömeges tesztelés és a maszkhasználat terén nincs konszenzus. Önnek mi a véleménye e témákban?

Kétfajta teszt létezik. Az egyik a genetikai teszt (ún. PCR), mely váladék leoltása kapcsán magát a vírust, annak genetikai összetevőjét mutatja ki, ez a fertőzés során pozitív - legyen ez akár tünetmentes eset - , azt követően eltűnik. A másik az immunológiai teszt, ez vérből mutatja ki a vírusfertőzésre adott immunválaszt (immunglobulint) egy kialakuló (IgM), és egy lassabban, de tartósabb megjelenő (IgG) fehérjemolekuláról van szó.

A tesztek tehát a fertőzés és átvészelése során és után máskor és mást mutatnak ki, és sajnos egyik sem 100%-os, nagyban függnek a mintavétel helyétől és függhetnek a teszt minőségétől is.  A maszkok terén is vannak a kérdőjelek. Józan ésszel nehezen megmagyarázható, hogy ha egy fertőzött szája elé tett maszk kiszűri a kórokozót, akkor a vele szemben álló szája előtt lévő „szűrő” miért ne lenne hatásos.

A maszk egy másik gyakran elfelejtett funkciója, hogy viselése közben nem fogdossuk a szánkat, orrunkat. Ugyanakkor a maszk esetleg indokolatlan magabiztosságot ad, az gondoljuk ez elég, illetve használatát sem mindenki tudja jól, gyakran lehet látni csak a szájat fedő viselést, ami nem helyes, illetve a maszk helytelen levételekor lehet, hogy épp a kezünkre kerül vírus.

A WHO azt írja, nincs elégséges tudományos bizonyíték arra, hogy az egészségesek által hordott maszk csökkenti a fertőzést a lakosság körében. Ez pontosan azt jelenti, amit olvasunk, nincs elég olyan nagy esetszámon elvégzett tanulmány, ami népesség szinten bizonyítani tudta volna ennek hatásosságát.

A másik érthető indok az, hogy amikor nem áll elég maszk rendelkezésre, nem az egészséges lakosságnak, hanem a betegekkel foglalkozó egészségügyi személyzetnek van szüksége rá. Ahogy a járvány előrehalad, és ahogy több maszk is érkezik az országba, egyre inkább azt látjuk, hogy javasolni fogják a maszk viselését minden olyan helyen, ahol az emberek találkozhatnak. Az orvosi kamara már most javasolja a maszk általános viselését.

A maszkok között van többféle. Lehet arról olvasni, hogy a vírus milyen kicsi, és csak a speciális, legkisebb részecskéket kiszűrő FFP3 jelzésű maszk a megfelelő, de a vírus nem egyedül utazik, a fertőzés legjelentősebb módja pedig a cseppfertőzés, amikor köhögés, tüsszentés kapcsán egy kis nyálcseppel való közvetítés útján érkezik. Ennek mérete már jelentősen nagyobb és az egyszerű, ún. sebészeti szájmaszk is felfogja.

Van a fertőzésnek más útja is, mikor bizonyos orvosi beavatkozás mellett (intubálás, fogászat), vagy fertőzött ápolása kapcsán hosszabban egy légtérbe tartózkodva az ápoló személyzet kisebb részecskékből álló fertőzött aeroszollal találkozik, ebben az esetben indokolt a magasabb szintű védelmet biztosító FFP2, FFP3 maszk, szemet védő arcpajzzsal együtt, mivel a vírus a szem nyálkahártyáján is fertőzhet.

Ön Olaszországban tanult, dolgozott. Mit hibázhattak el ott?

Ezt sokan próbálják kitalálni, minden bizonnyal hozzájárul a nagy halálozási rátához az olaszok élénk társadalmi élete, és az, hogy sok az idős ember. Európában a külföldi utazások egyik leggyakoribb célpontja Észak-Olaszország. Az olasz egészségügyi ellátás az influenzajárványok idején is közel volt a kapacitása határához, nem készültek fel ilyen nagy igénybevételre, és nem tudtak mindenkinek megfelelő ellátást nyújtani.

Magyarországon jobban állunk az intenzív ellátás  kapacitása terén, és sokkal korábban hoztunk megfelelő intézkedéseket, amit fegyelmezettebben is tartunk be.  Magyarország a kelet-európai térséghez hasonlóan jobban áll a fertőzöttség előre haladásában, mint Nyugat-Európa, reménykedjünk, hogy a további intézkedések is megfelelőek lesznek. Fontos, hogy a kormányzat és önkormányzatok össze tudjanak dolgozni, minél hamarabb újra indulhasson az gazdaság, és jelentősebb járulékos károk nélkül túléljük ezt a drámai időszakot.

Szerző: Szabó Ferenc