Erdész: egyszerű, buta karaktergyilkosság folyik Péterffy ellen

2019. szeptember 17. 17:00

 Ez a szilárd véleménye Förster Gyulának, Sellye volt polgármesterének, aki negyven éven át dolgozott a Mecsekerdőnél és a jogelődjénél, ma pedig saját erdeit gondozza, neveli. A volt kerületvezető erdész szerint az, aki a független polgármesterjelöltet vádolja a mecseki fák kiirtásával, az erdész szakma közelébe sem szagolt, vagy szándékosan tesz úgy, mintha fogalma sem lenne annak alapelveiről.

Erdőgazdálkodás (fotó: Pixabay.com)

Menekülőút volt a hőerőmű

Förster Gyulát a legtöbben Sellye volt polgármestereként ismerik Baranyában. Azt már nem mindenki tudja, hogy 2002-es megválasztásáig éppen negyven évet töltött az erdész szakmában a Mecsekerdőnél és annak jogelődjénél.

Förster emlékszik pályája elejéről arra, hogy az erdészet akkori vezetője hogyan jutott el a pécsi hőerőműhöz, mint partnerhez. 1978-1982 között műszaki vezetőként a feladatáhozz tartozott a szállítás és az értékesítés. Márpedig ez kemény dió volt akkoriban: a 2-3 enyhe tél alatt erdőgazdasági szinten, főleg a Mecsekben felhalmozódott 250-300 ezer köbméter tűzifa. Ekkora készletet nem lehetett eladni a belföldi piacon, a lakosság is keveset vásárolt az enyhe idő miatt, az erdőgazdaságot katasztrofális veszteség fenyegette.

A Mecsek fő fajainak többsége fülledékeny fa, azaz ha nem értékesítik időben, egyszerűen tönkremegy. Akkori áron számolva 1-1,2 milliárd, a szakember szerint mai áron ez 5-6 milliárd forintos veszteség fenyegette a gazdaságot. Az akkori vezérigazgató ebből keresett kiutat és így jutott el a hőerőműhöz, ekkor kötöttek hosszabb távra szerződést. Förster szerint lehet ma bírálni az akkori döntést, de egyrészt anyagi katasztrófától mentette meg az erdészetet, másrészt pedig akkortól számít tartósan nyereséges árucikknek a tűzifa.

Mária Terézia és az ostoba karaktergyilkosság

Förster Gyulát mint erdész szakembert és mint önálló erdőgazdálkodót is mérhetetlenül felháborítja az ostoba karaktergyilkosság, ami Péterffy Attila ellen folyik a kormányoldali médiában.

- Az erdőgazdálkodás, ezen belül a fahasználat olyan itt nálunk, mint a foci: mindenki elképesztő mértékben ért hozzá – mondja Förster Gyula. - Sajnos mégis ott tartunk, hogy ha a média elég hangosan harsogja, hogy Péterffy Attila kivágatta a mecseki erdőket, akkor azt a bődületes ostobaságot sokan elhiszik. Pedig elég lenne csak egy kicsit foglalkozni az erdőgazdálkodás alapjaival, amelyeket még Mária Terézia fektetett le hazánkban, hogy mindenki világosan lásson az ügyben. Egy erdészet, legyen magán, vagy állami, szigorú, tervszerű, tízévente lefektetett alapok mentén, sok tíz évre előre gondolkodó módon működik, és nem úgy, ahogy azt egy erőmű vezetője szeretné. Aki mégis ezt állítja, az vagy megdöbbentő módon tájékozatlan, vagy egyszerűen hazudik az embereknek.

Tízéves üzemterv, százéves előrelátás

Förster Gyula elárulta: minden hazai erdészet 10 éves üzemterv szerint gazdálkodik. Az erdőgazdálkodás erdőművelésből és fahasználatból áll, elsősorban ez utóbbira hozta a veterán erdész a magyar foci párhuzamot.

Mint megtudtuk: azért tíz évre készítenek üzemtervet az erdészetek, mert egy frissen telepített terület a hazai fafajoknál jellemzően ennyi idő alatt válik erdővé.

Az erdőgazdálkodás magában foglalja a tarvágást – ennek maximális összefüggő területe 10 hektár - , az ezt követő felújítást, illetve a már idősebb erdők gyérítését.

És itt jön az a finesz, amiről a Péterffyt teljes gőzzel támadók meg sem próbálnak tudomást venni. A Mecsekben jellemző fafajoknál 80-120 évente lehet tarra vágni az erdőt.

De menjünk vissza az időben. A gazdálkodás céljára telepített erdőkben először gyérítést végeznek, először a jellemzően 60-80 éves erdőkben. Ezt törzskiválasztó gyérítésnek hívják, a legszebb törzsű egyedeket tartják meg. A következő 30-40 évben úgynevezett növedékfokozó gyérítést végeznek, a cél itt is az, hogy a legszebb, legnagyobb haszonnal kecsegtető fák maradjanak meg, miközben ebbe a természetnek is van némi beleszólása.

A tarvágást 15-20 évvel azután végzik el, hogy a fák magassága már nem nő, csupán a törzsük vastagodik.

Na de hogy jön a képbe Péterffy vagy más fanyűvő erőművezető?

Hát sehogy, az erdész szakember éppen erre próbált rávilágítani a szakmai alapokkal. Az erdészet 10 éves üzemtervben világosan benne van minden, attól nem lehet eltérni, csak szakhatósági engedéllyel. Ám még ez a tíz év is csak egy kicsi időszelete a gazdálkodásnak, hiszen a gazdasági célú erdőket nem az erőműveknek, hanem a bútoriparnak nevelik, ahol nem tíz, hanem amint fent is írtuk, 20, 40, sőt, 60, 80 vagy annál is több évben gondolkodnak előre – hangsúlyozta Förster Gyula.

Ezek azok a szakmai alapok, amelyek ismeretében élő ember el nem hiszi, hogy egy erőmű vezetője kisétált a Mecsekbe, körbemutatott pár ezer fán, és közölte, hogy azt kéri a kazánba, lehetőleg holnapra.

 

Szerző: Barabás Béla

Forrás: Pécsi STOP