Sok mindenről volt szó a városinfón: koronavírus, parkolás, városfejlesztés

2021. február 19. 20:09 2021. feb. 19. 20:09

Sok kérdéssel bombázták meg a városlakók a polgármestert, ugyanis december óta nem volt lehetőség városinfót tartani. Péterffy Attila a Facebook-oldalára feltöltött videóban válaszolt meg minden hozzá intézett kérdést.

Péterffy Attila rögtön az elején elmondta, hogy a koronavírus-járvánnyal még biztosan hónapokig együtt kell élnünk, de csillapodása, lecsengése után is számos nehézséggel kell majd megküzdenie a városvezetésnek és a pécsieknek.

Elárulta, hogy a napokban elkészítették az idei évi költésvetését a városnak, amelynek jelenleg a finomhangolása folyik. Bár még nincs vége a munkának, az már jól látszik, hogy nehéz évnek nézünk elébe. A járvány okozta gazdasági visszaesés és a járványügyi veszélyhelyzetben hozott intézkedések, illetve a kormányzati elvonások következtében csaknem 6 milliárd forinttal kevesebb lesz a működésre fordítható forrásunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a városi közszolgáltatások üzemeltetésére fordítható pénznek jelenleg egyhatoda hiányzik a rendszerből – mondta.
Megemlítette, hogy tárgyal Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a Pécsett ért veszteségek kompenzációjáról.

Azt várom, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően a kormány kompenzálja majd az önkormányzatokat, így a kieső bevételeket Pécs esetében is maradéktalanul pótolja majd. Ennek érdekében megkezdtük az egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal, de az, hogy mi lesz a tárgyalássorozat eredménye, ma még nem látható – mondta. A város működőképességének fenntartása mellett úgy kell az önkormányzat fejlesztéseit folytatnunk, hogy eközben a korábbi városvezetéstől örökölt állami adósság idei évre esedékes törlesztését is ki tudjuk fizetni, hogy feszes, és takarékos gazdálkodást terveznek – mondta.

A bevezető után következennek a kérdés csokrok.

Az első kérdés halmaz a koronavírus okozta nehézségeket öleli körül.

Első kérdező: Gondolkodik-e azon, hogy polgármesteri hatáskörében enyhít a pécsi korlátozásokon? Terveznek-e enyhíteni például a kijárási korlátozáson, a maszkviselési rendeleten vagy az éttermeket érintő szabályokon?

A nyilvános adatok alapján a járvány nem csendesedik, a szakemberek szerint a harmadik hullám elején járunk, ezért továbbra is minden óvintézkedést be kell tartani.Egyeztetett a Pécsi Tudományegyetem virológus szakértőivel, akik elmondták, hogy egy olyan vírusmutáns kezdett el terjedni az országban, ami a korábbinál 50-70 százalékkal gyorsabban terjed, ezért ők sem javasolják az enyhítést- válaszolta Péterffy Attila.

A közterületi maszkhasználat enyhítését ezért egyelőre nem tartja időszerűnek Pécs polgármestere, de örül annak, hogy a pécsiek többsége fegyelmezetten betartja a kötelező maszkviselést, hiszen még mindig ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a járvány terjedésének lelassítására.

„Pontosan látom, hogy micsoda célponttá váltam ezzel a döntéssel. Mégis azt gondolom, most csak ezzel a felelős, megfontolt döntéssel szolgálhatom a pécsiek valódi érdekeit. Ha ennek az az ára, hogy tömeges támadásnak vagyok kitéve, akkor azt is vállalom” –mondta Péterffy.

Hozzátette, hogy amint az egészségügyi feltételek adottak lesznek, enyhíteni fog a szabályokon.

A kijárási korlátozás és az éttermekre vonatkozó szabályok megváltoztatása nem tartozik a polgármesteri hatáskörbe, ebben nem dönthet- válaszolta.

Elmondta, hogy a napokban egyeztetett György Istvánnal, a kormány oltási programjáért felelős államtitkárával, a megbeszélés alapján pedig bízik abban, hogy a kormány oltási programja gyors és hatékony lesz, és hogy rövid időn belül enyhülhetnek a járványügyi korlátozások.

 Második kérdező arra volt kíváncsi, hogy mikor nyit ki újra az állatkert?

Amire azt válaszolta Péterffy Attila, hogy a pécsi állatkert a kormány járványügyi veszélyhelyzet miatt hozott rendkívüli intézkedései miatt tart zárva. Az újranyitás a kormány döntésétől függ. Ahogy a járványügyi adatok megengedik, és a kormány is engedélyezi a szórakoztató létesítmények megnyitását, a pécsi állatkert újra fogadja majd a látogatókat.

A harmadik kérdező azt kérdezte, hogy mikor várható a fizetős parkolás bevezetése?

A helyzet a fentiekhez hasonló: a közterületi parkolást a kormány a járványügyi védekezés érdekében november 4-én rendelte el. A díjmentes parkolás megszüntetése a kormány döntésétől függ- válaszolta.

Hozzátette, hogy: „Magam is szembesülök azzal, hogy nem csak a városnak okoz az ingyen parkolás komoly bevételkiesést, de a pécsiek, főleg a belvárosban lakók életét is megnehezíti azzal, hogy alig lehet parkolni. Ezért én is várom, hogy a kormány döntsön a díjmentes parkolás eltörléséről.”

A negyedik kérdező azt kérdezte, hogy Budapest, Kecskemét, Miskolc, Veszprém elengedi a taxisok drosztdíját 2021-re. Pécsen nem várható hasonló segítség?

Err azt válaszolta, hogy az említett városok nem nagy egyetemvárosok, Szeged és Debrecen helyzete közelebb áll a pécsihez. Továbbá egyeztetést kezdeményeznek a pécsi taxisok képviselőivel, hogy valós képet kapjanak a helyzetükről, és meg tudják hozni a felelős döntést az ügyben. Ez a döntés leghamarabb áprilisban születhet meg.

Következő kérdéscsoport a városfejlesztés témáját öleli fel.

Az első kérdező a régi Balokányfürdő sorsáról érdeklődött, és azt kérdezte, hogy miért nem szerzi már vissza a területet a város? 

Erre azt a választ adta Péterffy Attila, hogy az ingatlant 2008-ban adta el az önkormányzat, azonban a szerződésben nincsen biztosítva olyan lehetőség, amellyel az önkormányzat rákényszerítheti a tulajdonost a műemléki védettségű épület felújítására. Továbbá, az ingatlant több mint 180 millió forintos jelzáloghitel terheli, ezt az önkormányzat jelenleg nem tudja kiváltani. Annyit tudnak elérni, hogy a területet gondozzák, ezt a tulajdonos meg is teszi.

 

A következő kérdező arra volt kíváncsi, hogy aLámpás-patak fejlesztése során milyen megoldás várható a patak Baranyavár utca – Vadász utca közti szakaszán, ahol a patak egy mélyebb bevágásban halad? A Diósi út és a 6-os út közötti szakaszon a partfal erősebb esőzéskor belecsúszhat és eltömítheti azt. Illetve a Baranyavár utca északi és déli részét összekötő, eléggé viseltes híddal mi a terv? Várható-e hogy azt egy normális kinézetű gyalogoshídra cserélik ki?

Válaszul Péterffy Attila elmondta, hogy a Lámpás-patak medrének rekonstrukciója az önkormányzat kiemelt beruházása, amit még az előző városvezetés indított el. Továbbá a cél az, hogy megnyugtató módon rendeződjön a környék csapadékvíz-elvezetése.

A Vadász utca és a Baranyavár utca közötti szakaszon 326 folyóméteren fogják burkolni a medret, így a partfal beomlásának veszélye elhárul. Hozzátette, hogy a szakemberek tájékoztatása alapján a Diósi út – 6-os út közötti mederszakaszon speciális mederburkoló elemeket helyeznek el, így a kisebb árokkeresztmetszet is elégséges lesz a csapadék elvezetéséhez. Elmondta, hogy a Baranyavár utcai gyaloghidat átépítik. A beruházás további részleteiről a projekt tájékoztató honlapján olvashatnak.

A harmadik kérdező azt kérdezte, hogy miért nem lehet a stadion helyett a repülőteret fejleszteni?

Erre azt válaszolta, hogy a stadion kormányzati beruházás, tart az előkészítése, várhatóan februárban lesz róla döntés, ami forrást és határidőt rendel a projekthez. Elmondta, hogy a céljuk az, hogy ha az állam Pécsett stadiont épít, akkor is vegye figyelembe a pécsiek szempontjait, mind a funkcionalitását, mind elhelyezkedését és megközelíthetőségét tekintve. A pécsiek érdekeit figyelembe véve a leginkább fenntartható, vagyis a legkevesebb önkormányzati forrást igénylő stadion megépítését támogatják. Elmondta, a városvezetés számára legalább ennyire fontos az aquapark építése. Péterffy Attila elmondta, hogy az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy reptérfejlesztést önkormányzat nem tud saját erőből megvalósítani. Ezért kerül egyre több reptér állami tulajdonba. Ezt a mintát követi a város reptérfejlesztési koncepciója, amit még az első félévben benyújtanak az illetékes minisztériumhoz.

Negyedik kérdező arra volt kíváncsi, hogy tervben van-e a Budai vámnál csarnokká alakítható piac építése?  Amire azt a választ kapta, hogy szeretnének, de jelenleg nem látnak lehetőséget állandó piac kialakítására, erre ugyanis nincs alkalmas önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan a városrészben. Reális lehetőségnek egy alkalmi, termelői piac nyitását tartják, amelynek a megvalósítási tervét márciusban kapják meg a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-től.

Az ötödik kérdés arra irányult, hogy a Mandulásban évtizedek óta romokban hever a régi kemping. Szándékoznak a régit felújítani, vagy egy más helyszínen újat építeni? A kemping területe magántulajdonban van, a tulajdonos tett egy zöldterületet nem érintő ingatlanfejlesztési javaslatot, amelyről a későbbiekben a közgyűlés dönthet majd- válaszolta Péterffy Attila. Elmondta, hogy új szálláshelyek kialakítására a 2021-27 közötti uniós fejlesztési ciklusban szeretnének pályázni. Ezek lehetséges helyszíneként több területet is vizsgálnak a városban, de ezek között nincs mecseki helyszín.

A következő kérdező azt kérdezte, hogy megépül-e a kertvárosból a belvárosba vezető kerékpárút?

Erre a kérdésre azt válaszolta a polgármester, hogy a Kertvárost a belvárossal összekötő kerékpárút megépítésére vonatkozó kivitelezési közbeszerzés lezárult, a nyertes vállalkozóval a szerződést egyeztetik, de ez csak akkor lép majd életbe, ha a kivitelezés eredeti költségeihez képest felmerült többletköltséget a kormány biztosítja. A kormány válasza két hónap, vagy akár egy év múlva is megérkezhet. A beruházással érintett telkek bejáróinak átépítését a kivitelezési költségek tartalmazzák, ezekről a munkákról a tulajdonosokkal minden esetben egyeztetnek- árulta el Péterffy Attila.

A harmadik kérdéscsokor a városban zajló útfelújításokra irányult.

Az első kérdező arra szeretett volna választ kapni, hogy a Szövetség utca felújítása mikor történhet meg?

Erre azt a választ kapta, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében a Szövetség utcában idén a hibás járda- és útburkolatszakaszok felújítása történhet meg. A legfontosabb beavatkozásokat indokolt esetben a Biokom az idei évre beütemezi. A Szövetség utca teljes felújítása az előzetes becslések alapján több mint 50 millió forintba kerülne, erre az önkormányzatnak jelenleg saját forrása nincs.

Az utca vízvezetékének felújítása a Tettye Forrásház Kft. gördülő rekonstrukciós tervének 3. ütemében 2026 és 2035 közé időzítve szerepel, a vízvezeték felújítását követően a burkolat rekonstrukciója is megtörténik- mondta. Ha a burkolat felújítására állami, vagy uniós támogatásból ennél korábban lehetőség nyílik, akkor a vezetékfelújítást is át kell ütemezni.

A következő kérdés az uránvárosi felüljáró burkolatának felújításáról érdeklődött.

Amire azt válaszolta Péterffy Attila, hogy a „kétpúpú” felüljáró északi részét 2009-ben újították fel, a déli részén azonban valóban időszerű a felújítás. Elmondta, hogy a munkálatoknak az előzetes felmérés alapján komoly költsége van. A munka két fázisból áll: az útburkolat-felújítás önmagában 150 millió forintba kerül, a hídszerkezet megerősítése pedig több mint 600 millió forintos költséget jelent.

Az Uniós költségvetésről is szóesett, de sajnos a 2021-27-es uniós ciklusra megfogalmazott operatív programok egyike sem tartalmaz forrást önkormányzati utak javítására. Ennek ellenére keresik a lehetőségeket- válaszolta Pécs polgármestere.

A harmadik kérdező azt kérdezte, hogy gondoltak-e a megnövekedett forgalom miatt a Tüskésréti út fejlesztésére?

Erre azt válaszolta, hogy a Tüskésréti út a belváros lehetséges tehermentesítő útja, ami számos városfejlesztési elképzelés alapja. Része a Zöld Város projektnek, de gazdaságfejlesztési zónák fejlesztésének is.

Elárulta, hogy a városfejlesztés során a következő a módszerük: a stratégiailag fontos projekteket listába szedik, majd ezeket csoportosítják a meghirdetett operatív programoknak megfelelően. Ami ezekbe nem fér be, mint például a Tüskésréti út felújítása, azokra közvetlenül a kormánytól kérnek támogatást.

A Tüskésréti út felújítása a szükséges közmű-kiváltásokkal és új műtárgyakkal együtt meghaladja a 10 milliárd forintot. Erre az önkormányzatnak nincs elegendő forrása- tudatta.

Elmondta, hogy egyeztetést kezdeményeztek a kormánnyal arról, hogy ez az útfejlesztés legyen állami beruházás. Ezt pozitívan fogadták, így egy előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készíttettek a projektről.

A negyedik kérdező arra volt kíváncsi, hogy Kertvárosban, a Maléter Pál út és a Littke József utca között fekvő gyalogátkelőhelyen várható akadálymentesítés?

Erre azt válaszolta Péterffy Attila, hogy a járdaszegélyek akadálymentesítését a Biokom még idén megcsinálja.

Az ötödik kérdező a Mohácsi úti zebráról kérdezett.

Amire azt válaszolta a polgármester, hogy a közút forgalma valóban jelentős, viszont a keresztirányú gyalogos forgalom elenyésző. A forgalomszámlálási adatok alapján a szakemberek véleménye alapján nem indokolt új zebra.

Következő kérdező azt szerette volna megtudni, hogy az 55-ös járatot nem lehetne sűríteni kicsit?

Erre azt válaszolta a polgármester, hogy az 55-ös járatok menetrendje 2018. szeptember 1. óta változatlan. A tapasztalatok alapján a csuklós autóbuszokon átlagosan 45-50 fő, délelőtti időszakban 15-20 fő utazik. Vagyis a járatok kihasználtsága csúcsidőben közepes, délelőtt pedig alacsony, ezért a járatok sűrítését a jelenlegi utasforgalom mellett nem indokolt.

A következő kérdéscsokor politikai jellegű kérdések voltak.

Az első kérdező azt szerette volna megtudni, hogy a hasonló méretű városokban stratégiai összefogás történik a városvezetés, az egyetem és a piaci szereplők között. Ez Pécsett teljességgel hiányzik. Miért nem lép ebben az ügyben?

Erre azt válaszolta Péterffy, hogy Fontos célkitűzésük ebben a ciklusban, hogy legyen újra együttműködés és párbeszéd a város közéletében. Az egyetemmel már a ciklus legelején szoros együttműködést kezdtek és kialakították az együttműködés fórumait is. A városi cégekkel is párbeszédet folytatnak, támogatásukra megalakították a Gazdasági Válságkezelési Tanácsot. A pécsi vállalkozások aktuális helyzetét, véleményét folyamatos mérésekkel figyelik.

Mi a terve Bognár Szilvia alpolgármesterrel a jövőben? Ha bizalomvesztés történt, akkor miért van még ott? 

  • „Bognár Szilvia megválasztott képviselő, akit javaslatomra a közgyűlés alpolgármesterré választott. Nem harmonikus a munkakapcsolatom vele, de erről többet nem kívánok a nyilvánosság számára közzétenni.”

A következő kérdező arra volt kíváncsi, hogy az MSZP térnyerése a városban – Kőhegyi Csaba kinevezése a Biokomnál, Nyőgéri Lajos alpolgármesteri kinevezése – aránytalan. Miért ők? Nincs elég jó szakember?

Erre azt válaszolta, hogy a Biokomnál Kőhegyi Csaba beosztotti pozíciót tölt be, nem ő nevezte ki. A cégek esetében csak a vezetőt választja ki a közgyűlés, az alkalmazottak kiválasztásáról már a cégvezető dönt.

Nyőgéri Lajos kinevezésével kapcsolatban azt válaszolta, hogy Nyőgéri Lajost ő kérte fel az alpolgármesteri posztra, azért, mert a járvány miatt a szociális terület kiemelt jelentőségűvé vált, és úgy ítélte meg, hogy a terület önálló alpolgármester felügyeletét igényli. Az ehhez a feladathoz szükséges végzettség és szakmai tapasztalat alapján a közgyűlés képviselői között Nyőgéri Lajosnál nem volt jobb választás a posztra (aki az eddigi képviselői díjáért látja el az alpolgármesteri feladatait). A szociális ágazat szakmai szervezeteinek eddigi visszajelzései szerint jó döntés volt a kinevezése.

A negyedik kérdező azt kérdezte, hogy a Pécs TV átalakításával hogy állnak?

Amire azt válaszolta, hogy a Pécs TV-t új cég üzemelteti február elsejétől. Az elvárás feléjük az volt, hogy pártatlan műsort készítsenek, hasonlóan a többi önkormányzati médiumhoz.

Péterffy elmondta, hogy azt kérték, hogy heti egy híradó és naponta friss, aktuális magazinműsorok készüljenek, emellett vetítsenek szórakoztató filmeket is.

„Az a cél, hogy ahogy jövünk ki a járványból, a hírszolgáltatást fejlesszük, erősítsük. Kérem, hogy kellően kritikus szemmel figyeljék a tévé műsorait, szívesen várok visszacsatolást ezzel kapcsolatban.”

Következik az „egyéb kérdések” kérdéshalmaz.

A 48-as tér melletti vurstli meddig lesz ott, illetve később közpark vagy valamilyen épület lesz-e a helyén érdeklődött az első kérdező?

Amire azt válaszolta, hogy a vurstlinak helyszínt biztosító telek magántulajdonban van, a vidámparkot üzemeltető céggel kötött bérleti szerződés időtartamáról nincs információjuk. Elmondta, hogy folyamatosan dolgoznak a Búza tér és környékének revitalizációján. Ennek keretében a Corso-irodaház befejezésének előmozdítása mellett a kérdésben szerepelő terület hasznosítását is próbálják segíteni. Végezetül az biztos, hogy a telken nem tervezik közpark kialakítását.

A második kérdező nehezményezte a gördeszkásokat a szécenyi téren és azt szerette volna megtudni, hogy meddig kell elviselni a deszkásokat a Széchenyi téren?

A polgármester erre azt válaszolta, hogy a fiatalok számára is megterhelő a jelenlegi járványhelyzet, sok helyről kiszorultak, ezért türelmesnek kell lenni velük. Elmondta, hogy a város főterén alkalomszerűen gördeszkáznak, ami nem tilos, de nem veszélyeztethetik így sem a járókelők biztonságát, sem a műemlékek állapotát. Ezt rendszeresen ellenőrzik a közterület felügyelet járőrei.

Hozzátette, hogy Pécsett van kiépített gördeszkapálya, a pécsi extrémsport központban, a Szigeti tanyán és Kertvárosban is.

A következő kérdező arra volt kíváncsi, hogy hoz-e az önkormányzat rendeletet a Mecsek megóvása érdekében? Hozzáállás kérdése, hogy rendelettel határt szabjanak az építkezéseknek. 

Amire azt válaszolta, hogy a mecsekoldali belterületek nagyrésze magántulajdonban van, kisebb része önkormányzati tulajdonú. Utóbbiaknál egyértelmű cél a minél nagyobb zöldterület fenntartása. A hatályos jogszabályok alapján a családi házak esetében nem kell építési engedély, csak bejelentés. Ezt nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal felé kell megtenni- mondta. Végezetül a Pécsi Építési Szabályzat most készül, ebben a kisebb alapterületű házak építését szeretnék ösztönözni. Az új szabályozás alapján, a mecseki területeken a zöldterületeket már nem lehet építési területté átminősíteni.

Az utolsó kérdező azt kérdezte, hogy mikor kapják vissza az uránvárosi autóbuszpályaudvar távolsági buszváróját?

Péterffy Attila elmondta, hogy a buszmegállót egy magánberuházás részeként épült útcsatlakozás kialakítása miatt bontották el. A távolsági buszmegálló nem a pécsi önkormányzathoz, hanem a távolsági buszközlekedést végző társasághoz tartozik. A Volánbusz Zrt-t meg fogják keresni az ügyben, próbálnak közösen megoldást keresni a problémára- válaszolta.

A következő Városinfó március végén lesz.